Lovaggá avatták a népi ízek őrzőjét

„Gyermekkorom óta szeretem ezt a szakmát. Kiskoromban mindig édesanyám és nagyanyám mellett sürgölődtem. S milyen a gyermek? Ha valami ízlik neki, azt már ő is meg akarja csinálni. Így kezdődött” – mesélt az ételkészítéssel való ismerkedéséről Bíró Boér.

Elmondta, gyermekkora kedvenc elfoglaltságát csupán a katonaság alatt hagyta ki, aztán hagyományőrző huszárként ismét kezébe ragadta a fakanalat, és jó ideje már, hogy kapitányi rangja mellett az erdélyi huszárság tábori szakácsaként tevékenykedik a hagyományőrző lovas katonáknál.

„Amikor meglátnak a huszárok, mindig azt mondják, hogy kapitány úr, a nyálkiválasztás indul meg” – meséli. Gyakran kóstolhatják főztjét ezekben a körökben, hisz – mint mondja – havonta legalább egyszer biztosan főznie kell valamelyik bandériumnál.

A hagyományos étkekre esküszik, és mivel ezekhez nem dukál az üzletekben kapható alapanyag, fűszer, maga teremti elő ezeket, a gazdaságokban termesztett vagy éppen tenyésztett „kellékek” mellett saját előállításúakat is használ. Receptjeit nem titkolja, sőt. Vallja, a fiataloknak meg kell tanítani a hagyományos ételek elkészítését, ezért élelmezés szakon járó diákokat toboroz maga mellé, akiket bevon a rendezvényeken való főzésekbe.

Nem csak egy cím

„Ez nem csak egy cím, a lovagság rengeteg munkával jár” – állítja Bíró Boér Attila. A magyarországi rend alakulóban lévő erdélyi szervezetének egyik alapítótagjaként elmondta, az erdélyi népi ízőrzők hivatásuknak tekintik, hogy gasztronómiai területen szerzett tudásukat, tapasztalatukat ne csak megismertessék a lehető legszélesebb körökben, hanem át is adják mindezt a felnövekvő generációknak. Tapasztalatból állítja, ha egy osztálynyi gyermeket bevon az ember egy jó hangulatú főzésbe, hamarosan lesz két-három diák, akik maguktól is kipróbálják az ételkészítést.

A tábori szakács a népi hagyományos ízvilágú étkeivel hívta fel magára a figyelmet, így kapta a felkérést a Magyar Népi Ízőrző Lovagrend gyergyószentmiklósi tagjától, hogy csatlakozzon a társasághoz. Lovaggá avatása nemrégiben történt Nyírbátorban, ahol már a rend alakulóban lévő erdélyi fiókszervezete képviseletében vett részt egy nagyobb csapattal az ott zajló fesztiválon. A rendezvény gasztronómiai programjában a Bíró Boér receptjeivel neveztek be az erdélyiek: rókagombás, paprikás báránypörköltet és egy tízméteres kaszás puliszkát készítettek.

Lovaggá avatását nagy megtiszteltetésnek könyveli el, mondván, olyan személyek vannak a rendben, akikre gasztronómiai tevékenységük és emberségük miatt is rengetegen felnéznek.

„Valamikor, amikor kezembe vettem a fakanalat, nem hogy álmodtam volna arról, hogy egyszer lovag leszek, de az sem fordult meg a fejemben, hogy valaha egy nagy szakács mellett főzhetek. Időközben viszont ez is megtörtént, Benke Laci bácsival főztem együtt” – mondta az ízőrző lovag. Úgy érzi a címmel a hosszú évek óta folytatott munkásságát értékelték, „ami egy, hogy nem olcsó, más, hogy szabadidőmben csinálom, nem pedig főállásban”.

Főztjét is hamarosan megkóstolhatja bárki – a vasárnapi Gyilkostói Népművészeti Sokadalmon tábori szakácsaként erősíti a huszárok csapatát, frankfurti levessel kényeztetve őket és mindenkit, aki megízlelné, hogy ezúttal mit főz ki a régiektől átvett tudásból.