Az új hajlék rendeltetését táncba foglalták az eseményen: óvodások adtak elő gyerekjátékokat, hiszen óvoda és napközi központ lesz az emeleten. A Sirülő néptánccsoport férfiai legényes tánccal mutatták meg a munkát, mely az ingatlanban erdeigyümölcs-feldolgozásban valósul meg. És voltak gyergyói páros táncok is, melybe a sirülős leányok is bekapcsolódtak, ugyanis a nagyterem a közösségi ünnepeknek, a mulatozásnak is helyet ad 150 férőhelyesre tervezve.

„Intézményalapítás tanúi vagyunk, részesei lehetünk” – kezdte beszédét Laczkó-Albert Elemér polgármester, majd az épület eredetéről szólt. Volt egy porta, annak számos lakója. Nevüket kőbe vésték, az udvaron bárki elolvashatja. Közös volt ezen emberekben, hogy egyiküknek sem volt édes gyermeke, örököse. Coceangă Ilona volt az utolsó, ő gondozása fejében az önkormányzatnak adta birtokát. Szomszédságában állt egy régi kultúrház, melyet – a polgármester szerint – „teleszájjal evett a gomba és a göthe, az óvodásokat három éve nem mertük beengedni, nehogy rájuk szakadjon a tető”. A kultúrház mellett már készül a parkoló, amely szükséges tartozéka a közösségi háznak.

Egymás után sorakoztak fel az új ingatlan bejáratánál, akik a megvalósulásához hozzájárultak, a községvezető pedig kitért a segítőkre, az anyagi alapokra is. Az elöljáró által „isteni csodának” tartott ingatlan tervezője Máthé Zoltán, a környékéé és parkolóé Lukács Péter, kivitelezője az Impex Auróra Kft. Balázs Bécsi József vezetésével.

A beruházás önerőből, községi költségvetésből kezdődött három éve, összesen 1,8 millió lejt áldozott rá a közösség. Aztán Hargita Megye Tanácsa támogatta több mint egymillió lejjel, a román kormány pedig tavalyig 1,8 millió lejt hagyott jóvá rá, idén pedig ezt újabb egymillióval toldotta meg.

„Azt remélem, hogy ebbe a házba mindig lesz, aki belépjen, és az is, aki fogadja a betérő köszönését. Ez a ház a tanulásnak, a munkának és a kulturált, emberközpontú, minőségi szórakozásnak legyen mindig a helyszíne, az emberek barátságának, szeretetének megnyilvánulásaként” – fogalmazott Laczkó-Albert Elemér, hozzátéve, járulékos hozadéka a beruházásnak az, hogy Kápárhoz egy új transzformátor-állomás került számos család jobb áramellátását is szolgálva.

A közösséggel együtt ünnepelt és itthon maradásra buzdította a remeteieket Verestóy Attila szenátor,  Borboly Csaba, a megyei tanács elnöke Barti Tihamér alelnökkel, Petres Sándor alprefektus és Bende Sándor, a Gyergyó Területi RMDSZ elnöke. A helyi fellépők mellett jelen voltak a Váradi dalnokok és a kecskeméti fúvósok is, Tarjáni István, Biatorbágy polgármestere pedig az 1946-tól a két település között kialakult testvériség erősítését helyezte kilátásba.