Életbe lépett az új örökbefogadási törvény, amelynek köszönhetően megnőhet az örökbefogadások száma, ugyanis lehetővé teszi, hogy a gyerekéről lemondó szülő engedélye nélkül is adoptálható legyen a kiskorú. A Hargita megyei gyermekvédelmi rendszerben több mint ezer gyermek van, ám tavaly mindössze kilenc örökbefogadás történt.
2012. április 18., 17:232012. április 18., 17:23
2012. április 18., 17:452012. április 18., 17:45
Megváltozott az örökbefogadási törvény, amelynek köszönhetően megnőhet az örökbefogadások száma, ugyanis az új szabályozás megkönnyíti a szüleik által elhagyott gyermekek adoptálását. A korábbi jogszabály április 7-én életbe lépett módosításai ugyanakkor megnehezítik a visszaéléseket, szigorítva az örökbefogadó szülők számára előírt feltételeket.
Elekes Zoltán, a Hargita Megyei Szociális és Gyermekvédelmi Igazgatóság vezetője szerint a korábbi jogszabályhoz képest szigorodtak, de enyhültek is az új örökbefogadási törvény előírásai. „Az örökbefogadás elve és folyamata is az, hogy az elhagyott gyermekek számára keressünk megfelelő szülőt. Ezzel szemben a befogadó szülők akarata viszont az, hogy számukra keressünk megfelelő gyereket. Mivel nem ez történik – Hargita megyében ugyan nem volt jellemző, de – az országban nagyon sok olyan eset előfordult, hogy a szülők a törvényt megkerülve próbáltak örökbe fogadni gyermekeket” – vázolta fel a korábbi helyzetet a megyei gyermekvédelmi igazgatóság vezetője.
Mostanáig a leggyakoribb visszaélési módszer az volt, hogy miután az adoptálni kívánt gyermek vér szerinti anyjával megegyeztek, az örökbefogadó család férfi tagja elismerte sajátjaként a gyermeket, így apaként bekerülhetett annak születési bizonyítványába. Ezt követően már gond nélkül magához vehette a gyermeket, majd – a gyanú elkerülése érdekében rendszerint egy-két év után – a biológiai anya lemondott gyermekéről, így örökbe fogadhatta a befogadó család nőtagja is – magyarázta el a korábbi jogszabály hiányosságai miatt gyakran előforduló csalási módszert Elekes Zoltán. Az új törvény ezt kiküszöböli, ugyanis előírja, hogy a befogadó család nőtagja csak akkor fogadhatja örökbe a nevelt gyermeket, ha a férfi tag elvégeztet egy DNS-tesztet, ami igazolja, hogy ő a gyermek biológiai apja. A vizsgálat költségei is őt terhelik, ez alól csak a nehéz szociális helyzeteben lévők mentesülnek – fűzte hozzá a gyermekvédelmi igazgatóság vezetője.
A rendszerben nagyon sok elhagyott gyermek van, az örökbe adható gyermekek száma viszont nagyon alacsony. Ugyanis a korábbi jogszabály értelmében az adoptálási folyamat során a vér szerinti szülőnek kétszer is bele kell egyeznie gyermeke örökbeadásába, még akkor is, ha elhagyta őt. A legtöbben azonban nem egyeztek bele ebbe, az örökbefogadást megakadályozták, de továbbra sem érdeklődtek gyermekeik felől, és nem is látogatták őket a gyermekvédelmi igazgatóság által meghatározott program szerint – mondta el Elekes Zoltán, hozzáfűzve, hogy az örökbeadási procedúra során ez jelentette a legfőbb gondot mostanáig. Az új törvény értelmében viszont a biológiai szülőnek már nem kell hozzájárulnia az örökbeadáshoz, ugyanis amennyiben egy évig nem mutat érdeklődést elhagyott gyermeke iránt, az örökbefogadás az ő beleegyezése nélkül is lehetővé válik, és adoptálhatóvá nyilvánítják gyermekét – tájékoztatott a megyei gyermekvédelem igazgatója.
Elekes Zoltán szerint szükség volt a korábbi örökbefogadási törvény módosítására, de ennek ellenére elsősorban békés úton próbálják rendezni az örökbefogadási ügyeket a jövőben is.
Az örökbefogadások új szabályozása értelmében elméletileg jövő év áprilisától nőhet meg jelentősen az adoptálható gyermekek száma, ugyanis akkor jár majd le az egyéves periódus, amikortól már örökbe fogadhatóvá válnak a szüleik által elhagyott gyermekek.
A Hargita megyei gyermekvédelmi rendszerben nagyjából 1100 gyermek van, ám tavaly mindössze kilenc örökbefogadás történt a megyében – tudtuk meg Elekes Zoltántól. Jelenleg hét család vár adoptálható gyermekre, és további három esetében még vizsgálják az alkalmasságot.
Hosszú szervezői előkészületek és hetekig tartó autóépítések gyümölcse érett be szombaton Csíkszentkirály mellett, a hetedik roncsderbi helyszínén.
„Medvék terrorizálják a hegyvidéki városok lakóit” – ezzel a felütéssel mutatja be a Digi24 hírcsatorna az aggasztó Hargita megyei medvehelyzetet.
Rekordszámú résztvevő indult a 7. Csíkszentkirályi Roncsderbin szombaton, a fő versenyszám, a rodeó győztesének kihirdetéséhez közel egyórás futamra volt szükség. Karnyújtásnyira volt a meglepetés, de Imre Róbert a negyedik derbigyőzelmét is behúzta.
Tűz ütött ki csütörtökön egy gazdasági melléképületben Kászonaltízen. A Hargita megyei tűzoltóság tájékoztatása szerint a tüzet feltehetően villámcsapás okozta.
Hetedik kiadásához érkezik a Csíkszentkirályi Roncsderbi, amely idén is látványos futamokkal, izgalmas döntőkkel és a közönség egyik nagy kedvencével, a rodeóval várja az érdeklődőket hétvégén.
Európai uniós, a Központi Régió Program biztosította támogatással végzik el Csíkszeredában a városszéli Hajnal, Akác és Gyár utcák felújítását. Mivel a várható finanszírozások mellé nem kis önrésszel kell társulni, hitelfelvételre lesz szükség.
Noha a csatószegi új vasúti híd már a helyére került, az Újtusnád és Csíkszentsimon közötti vasútvonalon a vágányzár az eredeti határidőig, szeptember 16-ig biztosan tart. Addig továbbra is autóbuszok szállítják az utasokat Csíkszereda és Újtusnád között.
Életének 77. évében elhunyt Major Ágoston, Guszti bácsi, a csíkszeredai sportélet meghatározó alakja. A labdarúgóedző 38 éven át foglalkozott gyerekekkel, több száz csíki fiatal labdarúgó nevelésében vett részt.
Megemlékezést tartanak szerdán, augusztus 26-án az úzvölgyi katonai temetőben – tájékoztatott Csíkszentmárton Község Polgármesteri Hivatala.
Közel két éve működnek Csíkszeredában a digitális hulladékgyűjtőpontok. Noha a szelektív hulladékgyűjtés terén vannak kedvező tapasztalatok, a rendszer működésével továbbra sem elégedett a városvezetés, és a rongálások is aggasztók.
szóljon hozzá!