Életbe lépett az új örökbefogadási törvény, amelynek köszönhetően megnőhet az örökbefogadások száma, ugyanis lehetővé teszi, hogy a gyerekéről lemondó szülő engedélye nélkül is adoptálható legyen a kiskorú. A Hargita megyei gyermekvédelmi rendszerben több mint ezer gyermek van, ám tavaly mindössze kilenc örökbefogadás történt.
2012. április 18., 17:232012. április 18., 17:23
2012. április 18., 17:452012. április 18., 17:45
Megváltozott az örökbefogadási törvény, amelynek köszönhetően megnőhet az örökbefogadások száma, ugyanis az új szabályozás megkönnyíti a szüleik által elhagyott gyermekek adoptálását. A korábbi jogszabály április 7-én életbe lépett módosításai ugyanakkor megnehezítik a visszaéléseket, szigorítva az örökbefogadó szülők számára előírt feltételeket.
Elekes Zoltán, a Hargita Megyei Szociális és Gyermekvédelmi Igazgatóság vezetője szerint a korábbi jogszabályhoz képest szigorodtak, de enyhültek is az új örökbefogadási törvény előírásai. „Az örökbefogadás elve és folyamata is az, hogy az elhagyott gyermekek számára keressünk megfelelő szülőt. Ezzel szemben a befogadó szülők akarata viszont az, hogy számukra keressünk megfelelő gyereket. Mivel nem ez történik – Hargita megyében ugyan nem volt jellemző, de – az országban nagyon sok olyan eset előfordult, hogy a szülők a törvényt megkerülve próbáltak örökbe fogadni gyermekeket” – vázolta fel a korábbi helyzetet a megyei gyermekvédelmi igazgatóság vezetője.
Mostanáig a leggyakoribb visszaélési módszer az volt, hogy miután az adoptálni kívánt gyermek vér szerinti anyjával megegyeztek, az örökbefogadó család férfi tagja elismerte sajátjaként a gyermeket, így apaként bekerülhetett annak születési bizonyítványába. Ezt követően már gond nélkül magához vehette a gyermeket, majd – a gyanú elkerülése érdekében rendszerint egy-két év után – a biológiai anya lemondott gyermekéről, így örökbe fogadhatta a befogadó család nőtagja is – magyarázta el a korábbi jogszabály hiányosságai miatt gyakran előforduló csalási módszert Elekes Zoltán. Az új törvény ezt kiküszöböli, ugyanis előírja, hogy a befogadó család nőtagja csak akkor fogadhatja örökbe a nevelt gyermeket, ha a férfi tag elvégeztet egy DNS-tesztet, ami igazolja, hogy ő a gyermek biológiai apja. A vizsgálat költségei is őt terhelik, ez alól csak a nehéz szociális helyzeteben lévők mentesülnek – fűzte hozzá a gyermekvédelmi igazgatóság vezetője.
A rendszerben nagyon sok elhagyott gyermek van, az örökbe adható gyermekek száma viszont nagyon alacsony. Ugyanis a korábbi jogszabály értelmében az adoptálási folyamat során a vér szerinti szülőnek kétszer is bele kell egyeznie gyermeke örökbeadásába, még akkor is, ha elhagyta őt. A legtöbben azonban nem egyeztek bele ebbe, az örökbefogadást megakadályozták, de továbbra sem érdeklődtek gyermekeik felől, és nem is látogatták őket a gyermekvédelmi igazgatóság által meghatározott program szerint – mondta el Elekes Zoltán, hozzáfűzve, hogy az örökbeadási procedúra során ez jelentette a legfőbb gondot mostanáig. Az új törvény értelmében viszont a biológiai szülőnek már nem kell hozzájárulnia az örökbeadáshoz, ugyanis amennyiben egy évig nem mutat érdeklődést elhagyott gyermeke iránt, az örökbefogadás az ő beleegyezése nélkül is lehetővé válik, és adoptálhatóvá nyilvánítják gyermekét – tájékoztatott a megyei gyermekvédelem igazgatója.
Elekes Zoltán szerint szükség volt a korábbi örökbefogadási törvény módosítására, de ennek ellenére elsősorban békés úton próbálják rendezni az örökbefogadási ügyeket a jövőben is.
Az örökbefogadások új szabályozása értelmében elméletileg jövő év áprilisától nőhet meg jelentősen az adoptálható gyermekek száma, ugyanis akkor jár majd le az egyéves periódus, amikortól már örökbe fogadhatóvá válnak a szüleik által elhagyott gyermekek.
A Hargita megyei gyermekvédelmi rendszerben nagyjából 1100 gyermek van, ám tavaly mindössze kilenc örökbefogadás történt a megyében – tudtuk meg Elekes Zoltántól. Jelenleg hét család vár adoptálható gyermekre, és további három esetében még vizsgálják az alkalmasságot.
Koszorúzással, fáklyás emlékmenettel, zenés színházi előadással és hangversennyel tisztelegnek október 23-án az 1956-os forradalom és szabadságharc hősei előtt Csíkszeredában.
Október 25-én, vasárnap délután fél hatkor gyújtanák meg a székely őrtüzeket Csíkszék, Kászonok és a Gyimesek völgyének településein. Veress Dávid, Csíkszék Székely Tanácsának képviselője arra kéri a községvezetőket, hogy támogassák a kezdeményezést.
Az 1956-os forradalom eseményeit, köztük pedig annak erdélyi és székelyföldi vonatkozásait idézik fel a kedden délután két órától kezdődő konferencián a Sapientia EMTE Csíkszerdai Karán.
A gyárbezárások munkahelyeket szüntetnek meg, de közösségeket, szakmai tudást és évtizedeken át épülő emberi kapcsolatokat is felszámolnak. Két film és az alkotókkal való beszélgetés a székelyföldi ipar múltját és emberi következményeit idézte fel.
Megfeszített tempóban zajlik az útjavítás a csíkszeredai Testvériség sugárút felső szakaszán, a kivitelező még a késő esti órákban is dolgozott, hogy mihamarabb befejezze a közel kétszázméteres szakasz felújítását.
Október 19–30. között nemzetközi hadgyakorlatot tartanak többek között Hargita megyében is. A kiképzés részeként Csíkzsögödben lövészetre, Csíkszeredában pedig katonai jelenlétre lehet számítani.
Fokozott elővigyázatosságra kérik Csíkszereda lakóit, miután a város területén is igazolták a veszettséget egy elhullott róka tetemében.
Két sofőr ellen indított büntetőeljárást a Hargita Megyei Rendőr-főkapitányság kedden: egyikük lejárt érvényességű rendszámmal vezetett, a másik pedig alkohol hatása alatt, ráadásul a jogosítványát is bevonták korábban.
Közúti baleset történt kedden este Csíkszeredában a Szék utcában, a karambol után pedig az egyik sofőr bántalmazta a másik autót vezető fiatal nőt.
Baleset történt kedd este Csíkszeredában, a tűzoltók is nagy erőkkel siettek a helyszínre.
szóljon hozzá!