Életbe lépett az új örökbefogadási törvény, amelynek köszönhetően megnőhet az örökbefogadások száma, ugyanis lehetővé teszi, hogy a gyerekéről lemondó szülő engedélye nélkül is adoptálható legyen a kiskorú. A Hargita megyei gyermekvédelmi rendszerben több mint ezer gyermek van, ám tavaly mindössze kilenc örökbefogadás történt.
2012. április 18., 17:232012. április 18., 17:23
2012. április 18., 17:452012. április 18., 17:45
Megváltozott az örökbefogadási törvény, amelynek köszönhetően megnőhet az örökbefogadások száma, ugyanis az új szabályozás megkönnyíti a szüleik által elhagyott gyermekek adoptálását. A korábbi jogszabály április 7-én életbe lépett módosításai ugyanakkor megnehezítik a visszaéléseket, szigorítva az örökbefogadó szülők számára előírt feltételeket.
Elekes Zoltán, a Hargita Megyei Szociális és Gyermekvédelmi Igazgatóság vezetője szerint a korábbi jogszabályhoz képest szigorodtak, de enyhültek is az új örökbefogadási törvény előírásai. „Az örökbefogadás elve és folyamata is az, hogy az elhagyott gyermekek számára keressünk megfelelő szülőt. Ezzel szemben a befogadó szülők akarata viszont az, hogy számukra keressünk megfelelő gyereket. Mivel nem ez történik – Hargita megyében ugyan nem volt jellemző, de – az országban nagyon sok olyan eset előfordult, hogy a szülők a törvényt megkerülve próbáltak örökbe fogadni gyermekeket” – vázolta fel a korábbi helyzetet a megyei gyermekvédelmi igazgatóság vezetője.
Mostanáig a leggyakoribb visszaélési módszer az volt, hogy miután az adoptálni kívánt gyermek vér szerinti anyjával megegyeztek, az örökbefogadó család férfi tagja elismerte sajátjaként a gyermeket, így apaként bekerülhetett annak születési bizonyítványába. Ezt követően már gond nélkül magához vehette a gyermeket, majd – a gyanú elkerülése érdekében rendszerint egy-két év után – a biológiai anya lemondott gyermekéről, így örökbe fogadhatta a befogadó család nőtagja is – magyarázta el a korábbi jogszabály hiányosságai miatt gyakran előforduló csalási módszert Elekes Zoltán. Az új törvény ezt kiküszöböli, ugyanis előírja, hogy a befogadó család nőtagja csak akkor fogadhatja örökbe a nevelt gyermeket, ha a férfi tag elvégeztet egy DNS-tesztet, ami igazolja, hogy ő a gyermek biológiai apja. A vizsgálat költségei is őt terhelik, ez alól csak a nehéz szociális helyzeteben lévők mentesülnek – fűzte hozzá a gyermekvédelmi igazgatóság vezetője.
A rendszerben nagyon sok elhagyott gyermek van, az örökbe adható gyermekek száma viszont nagyon alacsony. Ugyanis a korábbi jogszabály értelmében az adoptálási folyamat során a vér szerinti szülőnek kétszer is bele kell egyeznie gyermeke örökbeadásába, még akkor is, ha elhagyta őt. A legtöbben azonban nem egyeztek bele ebbe, az örökbefogadást megakadályozták, de továbbra sem érdeklődtek gyermekeik felől, és nem is látogatták őket a gyermekvédelmi igazgatóság által meghatározott program szerint – mondta el Elekes Zoltán, hozzáfűzve, hogy az örökbeadási procedúra során ez jelentette a legfőbb gondot mostanáig. Az új törvény értelmében viszont a biológiai szülőnek már nem kell hozzájárulnia az örökbeadáshoz, ugyanis amennyiben egy évig nem mutat érdeklődést elhagyott gyermeke iránt, az örökbefogadás az ő beleegyezése nélkül is lehetővé válik, és adoptálhatóvá nyilvánítják gyermekét – tájékoztatott a megyei gyermekvédelem igazgatója.
Elekes Zoltán szerint szükség volt a korábbi örökbefogadási törvény módosítására, de ennek ellenére elsősorban békés úton próbálják rendezni az örökbefogadási ügyeket a jövőben is.
Az örökbefogadások új szabályozása értelmében elméletileg jövő év áprilisától nőhet meg jelentősen az adoptálható gyermekek száma, ugyanis akkor jár majd le az egyéves periódus, amikortól már örökbe fogadhatóvá válnak a szüleik által elhagyott gyermekek.
A Hargita megyei gyermekvédelmi rendszerben nagyjából 1100 gyermek van, ám tavaly mindössze kilenc örökbefogadás történt a megyében – tudtuk meg Elekes Zoltántól. Jelenleg hét család vár adoptálható gyermekre, és további három esetében még vizsgálják az alkalmasságot.
Elkezdődött a Hargita Megyei Közpénzügyi Igazgatóság csíkszeredai székházának energetikai korszerűsítése, amely várhatóan másfél évig tart. A beruházás során hőszigetelik az épületet, kicserélik a nyílászárókat, valamint napelemeket is telepítenek.
Életének 86. évében elhunyt Kelemen Csongor teológus, egykori politikai fogoly. Csíkszereda megbecsült polgárától Korodi Attila polgármester közösségi oldalán emlékezett meg.
Mivel nemsokára befejezi a hulladékgyűjtést és szállítást a csíkszeredai önkormányzat többségi tulajdonában levő Eco-Csík Kft., a cég kedvezményes áron kínálja eladásra a lakosságnak a korábban kiosztott hulladékgyűjtő edényeket.
Jócskán visszaesett a hőmérséklet keddre virradóan a hargitai megyeközpontban, de Székelyföld-szerte lehűlt, tíz fok alatti értékeket mértek.
Kedd reggeltől lehet szavazni a tervezett zsögödi vidámpark nevére, miután a Drakula Park elnevezés – megosztó jellege miatt – társadalmi vitát váltott ki a csíkszeredai közösségben. A nagy volumenű létesítmény tervdokumentációja már elkészült.
Közel ezer hívő és meghívott vendég részvételével áldották meg vasárnap, hét évig tartó felújítást követően a madéfalvi Jézus Szíve-templomot. Az ünnepségen a megújult orgonát is felszentelték.
A csíkszeredai bevásárlópark felvásárlásával belép a román piacra a cseh Star Capital Finance – írja a profit.ro a vállalat közleménye alapján.
Több órára lezárják szombaton és vasárnap a Tolvajos-tető és Hargitafürdő közötti útszakaszt a Hargita Hill Climb Challenge edzései és futamai miatt.
Tizedik alkalommal rendezik meg a Csíkszeredai Kórháznapokat július 2–5. között. A jubileumi rendezvényen hazai és magyarországi szakemberek osztják meg tapasztalataikat, és a nagyközönség számára is lesznek előadások.
Több mint egy hónapon át, június 11. és július 19. között közösségi meccsnézést szerveznek Csíkszereda központjában.
szóljon hozzá!