Konferencia a turizmus fejlődésért

Az V. Nemzetközi Turizmuskonferenciára a szervező Babeş–Bolyai Tudományegyetem Földrajz Karának Gyergyószentmiklósi Kihelyezett Tagozata ismét olyan előadókat, szakembereket hívott meg, akik kutatómunkájuk során szerzett tapasztalataik által mind a szakma, mind a „laikus” hallgató számára érdekesek, gondolatébresztők lehettek. Dombay István, az egyetem vezetője elmondta, Románián kívül Magyarországról és most először Bulgáriából is érkeztek szakemberek. A célközönség is többrétű volt, kutatók, oktatók, területfejlesztő, területrendező szakemberek és az egyetem hallgatói mellett számos, a turizmusban érdekelt vállalkozó is végighallgatta az előadásokat. Így a szakembereknek szóló dolgozatokban megfogalmazottak, a javaslatok a való életben, a gyergyószéki vendéglátásban is kamatoztathatók lesznek.

A konferencia első részében a Bulgáriából érkezett Mariana Assenova ismertette egy, a Fekete-tenger parti üdülőváros, Tsarevo turizmusának fejlődését, a helyiek gondjait, igyekezetét a vendégek odacsalogatására. Borszék polgármestere, Mik József az egykor virágzó, jelenleg pedig a feltámadása felé tartó fürdőtelepről tartott ismertetőt.

A két előadásból leszűrhettük a következtetést: a tengerparti és a hegyek közötti, borvízkincsére alapozó városkának, de egyébként a romániai és a bulgáriai vendéglátásnak is nagyon hasonlóak a gondjai. A nyolcvanas években a bolgár tengerparti városka szálláshelyeinek 85 százalékát töltötték meg a vendégek, ezt követően pedig visszaesett húsz százalék alá. Borszéken ugyanígy, ezrek jártak gyógyfürdőre, hogy 1990 után a virágzás az enyészetté váljon.

Bulgáriában a hatóságok és a gyakran engedély nélkül építkező szállodások között dúl a konfliktus, Borszéken pedig a privatizáció során felvásárolt, egykor gyönyörű villák tulajdonosaival próbálják megértetni, hogy az ingatlanokat ne hagyják tönkremenni.

Mindkét helyen az önkormányzat nagy erőfeszítéseket tesz a turizmus fellendítésére, de ez nem könnyű. Mik József kifejtette, Bukarestben egyszerűen nem tudják, mit akarnak a turizmus tekintetében. Hol Drakula-park építést terveznek, hol sípályákat finanszíroznak, aztán azt is abbahagyják. Jelenleg nem is létezik egy használható turizmustörvény.

A délelőtt harmadik előadója, Dávid Loránd gyöngyösi (Magyarország) egyetemi professzor a „rendezvényturizmus” lehetőségeire és esetleges veszélyeire hívta fel a figyelmet. Előadásában példaként a Sziget fesztivált hozta fel, amely húsz év alatt negyvenezerről négyszázezerre növelte a látogatói számát. Ez, vagyis a rendezvények szervezése és ezzel vendégek csalogatása jó ötlet lehet mindenki számára, ugyanakkor oda kell figyelni a tömeges találkozók, fesztiválok negatív hatásaira is, például arra, hogy kézben kell tartani az ilyenkor keletkező szemét és egyéb szennyeződések felszámolását is.

Szakmai beszélgetések

A délelőtti előadások után további szakmai fórumokra került sor, amelynek célja volt elemezni a turizmus fejlődésének és fejlesztésének hatásait, a turizmus- és a területpolitika összefüggéseit, eddigi és jövőbeli tendenciákat, az állami és magánszféra együttműködésének módozatait, a fenntarthatósági elvek gyakorlatba ültetésének lehetőségeit is.

Ez lenne a legfontosabb cél – fejtette ki a megnyitón Mezei János gyergyószentmiklósi polgármester, azaz hogy a szakemberek gondolatainak a gyakorlatban, mindennapi életünkben is eredménye, gyümölcse legyen.