Fotó: Kristó Róbert
Az átlagosnál gyengébb közép-európai burgonyatermés miatt jó az ára a Hargita megyei pityókának. Rég nem volt ilyen nagy a kereslet a termény iránt, nagyobb tételekben külföldre is exportálják.
2013. szeptember 11., 17:332013. szeptember 11., 17:33
2013. szeptember 11., 17:442013. szeptember 11., 17:44
Jó lett idén Hargita megyében a krumplitermés, a hektáronkénti 15–16 tonnás átlagtermés lényegesen jobb a tavalyinál. A tavalyelőtti, szinte 21 tonnás, két évtizedes rekordtermésnél viszont gyengébb, de ez is kedvezően befolyásolja a burgonya termelői árát, ugyanis a túlkínálat miatt akkor alig és csak nyomott áron tudtak túladni a pityókán a Hargita megyei gazdák. Az idei burgonya termelői ára viszont jó, ami legfőképpen amiatt van, hogy Közép-Európában – Németországban, Észak-Olaszországban, Ausztriában, Szlovákiában, Csehországban, de még Lengyelországban is – a sok évi átlagnál legalább húsz százalékkal gyengébb lett a termés – magyarázta az okokat Török Jenő, a Hargita Megyei Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Igazgatóság vezetője. Jelenleg 1 lej a Hargita megyei burgonya kilónkénti termelői ára, de exportra is igen nagy a kereslet iránta, nagyjából 250 eurós tonnánkénti áron – mondta a szakember.
Egyébként az idei burgonyatermésnek mintegy fele van betakarítva Hargita megyében, legnagyobb arányban Udvarhelyszéken, ugyanis a megye ezen részén kevesebb a burgonyaföld, viszont korábban beérik a pityóka. A betakarítással Felcsík, Gyergyószentmiklós és Maroshévíz környéke van kissé lemaradva.
Az időjárás idén kedvezett a pityókának Hargita megyében, nagyon jól fejlődtek a növények tavasszal, május végén, illetve júniusban a korábbi esős időszak miatt megnőtt a burgonyavész veszélye, de a gazdák többsége az időben történő permetezéssel megelőzte a pusztítást. A termelők egy része azonban nem vagy csak későn végezte el a permetezést, ezért kisebb-nagyobb terméskiesést okozott a burgonyavész, de ez a burgonyaföldeknek csak mintegy harmadán volt tapasztalható – mondta el Török Jenő.
A burgonyaföldek összterülete is csökkent Hargita megyében, idén első alkalommal tízezer hektárnál is kevesebb területen ültettek pityókát a gazdák. Ennek okai sokrétűek, a megyei termelők piacképességének csökkenése és a vásárlói, fogyasztói szokások megváltozása mellett főként a tavalyelőtti, rekordterméssel párosuló burgonya-túlkínálat, valamint a tavalyi, példátlan szárazság okozta termésmegsemmisülés hatása volt döntő jelentőségű a gazdák egy részének.
Nagy mozgósítással zajlik a tűzoltás, a hivatásos és az önkéntes tűzoltók vállvetve dolgoznak a lángok megfékezésén.
A magyar kisebbségek sorsáról, a jövőbeli kihívásokról, választásokról szólt az idei Tusványos nemzetpolitikai kerekasztal-beszélgetése, amelyen a Kárpát-medencei magyar pártok vezetői, valamint a román és magyar kormány képviselői is részt vettek.
A tusványosi beszédén dolgozik Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke. A szombati előadásra regisztrálni kell – csütörtök éjfélig.
A pénteki FK Csíkszereda–Rapid szuperligás labdarúgó-mérkőzés miatt biztonsági okokból csütörtök este tíz órától lezárják a Lidl melletti közterületi parkolót Csíkszeredában – közölte Korodi Attila polgármester.
Tusványos második napján a nemzetpolitikai kérdések is napirendre kerültek. A fiatal közösségek, régi hagyományok című beszélgetésen sem volt ez másképp, ezúttal az ifjúsági szervezetek szerepét vizsgálták a témában. Az eseményt Turi Ádám moderálta.
Tartalmas nyári hét a hagyományok jegyében – 28. alkalommal szervezik meg a gyimesközéploki tánctábort. A helyi gyerekeknek ingyenes a belépés, a hangulata pedig pótolhatatlan.
Idegen nyelvi és alkotótáborban tanulhatnak a Hargita Megyei Szociális és Gyermekvédelmi Vezérigazgatóság fiataljai július 21–27. között Csíksomlyón.
Tucatnyi kollégával leszünk jelen a 34. Tusványoson. Ahogy a rendezvény idei mottója (Ránk számíthatsz!) hirdeti, mi is úgy tervezzük, hogy olvasóink számíthassanak ránk. Igyekszünk kihozni a legtöbbet a rendezvényből.
A bizonytalan környezet új fogalmakat is a felszínre hozott – ezek közül az egyik legfontosabb a digitális fittség, amely a szakértők szerint egyre inkább meghatározza, ki tud talpon maradni a munkaerőpiacon.
Háromszéken született, Balánbányán kezdte pedagógusi pályafutását, most mégis arról a több mint harminc évről mesél, amelyet könyvtárosként élt meg. Kelemen Katalinnal, a Kájoni János Megyei Könyvtár egykori munkatársával beszélgettünk.
szóljon hozzá!