Háziorvosi rendszer: vannak üres helyek, de nincs jelentkező

A székelyudvarhelyi Szakács-Paál Ágnes jelenleg Kolozsváron rezidens, fül-,orr-,gége,fej és nyaksebészetre szakosodik. Azt mondja, legalább egyszer minden orvostanhallgató elgondolkozik azon, hogy a háziorvosi pályát válassza, ő sem volt kivétel. „Nagyon szép ágazata az orvoslásnak, amit sajnos részben megbénít és korlátoz az itthoni rendszer, a rengeteg papírmunka, ami egy családorvosi rendelő vezetésével jár” – fogalmazott. A nyugati országokban nagyon elismert, megbecsült szaknak számít. Ágnes szerint nem egy könnyű szakterület, hiszen egy családorvosnak átfogó általános orvosi tudással kell rendelkeznie, mert ő az, akivel először kapcsolatba lépnek a betegek és szükség esetén ő javasolja a szakrendelést, ők az elsődleges szűrők az egészségügyi rendszerben.

A háziorvosi szakirányhoz rengeteg tapasztalat kell, ha valódi szakértelemmel akar dolgozni az orvos, de talán az egyik legszebb ága is a gyógyításnak – így vélekedik a nagyváradi Kor Áron, aki Marosvásárhelyen végzett az Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen és nőgyógyász szeretne lenni. Ő azt tervezi, 5–10 évre kimegy külföldre, hogy gyarapítsa tudását, tapasztalatot szerezzen, de utána visszajönne.

A fiatalokat leginkább a háziorvosi praxisra jellemző bürokrácia, a rengeteg papírmunka riasztja el attól, hogy ezt a pályát válasszák. Dr. Soós-Szabó Klára, a Háziorvosok Hargita Megyei Szövetségének elnöke szerint kevesen választják ezt a hivatást, mert sem szakmailag, sem anyagilag nem vonzó. Az utánpótlás azért fontos, mert ez egy olyan munkakör, amire állandóan szükség van. A megyében a háziorvosok átlagéletkora ötven év fölött van. Tudomása szerint egyre többen hagyják ott működő rendelőiket, hogy külföldre utazzanak, és ott kezdjenek dolgozni a jobb megélhetés reményében. A visszajelzések szerint az elvándorló orvosok körében az egyik kedvelt célpont Franciaország.

Ahhoz, hogy egy háziorvos elkezdjen praktizálni, jelentkeznie kell egy megüresedett helyre, vagy átveheti a pácienslistát egy olyan kollégájától, aki már nem akar tovább dolgozni – mondta az elnök. Hangsúlyozta, hogy praxist lehet vásárolni, nem pácienseket, hiszen az állampolgárok maguk dönthetnek arról, hol veszik igénybe a szolgáltatást.

Az, hogy mennyibe kerül egy működő rendelő átvétele, attól is függ, milyen a felszereltsége, városon vagy vidéken van-e, lehet-e fejleszteni, illetve hogy milyen bevétellel rendelkezik, de konkrét összeget nem tudott mondani Soós-Szabó Klára. Lapunk viszont úgy tudja, hogy 25–30 ezer eurót is elkérhetnek egy háziorvosi praxisért. A Hargita Megyei Egészségbiztosítási Pénztár adatai szerint az elmúlt évben 154 háziorvossal álltak szerződéses viszonyban, de 166-ra lenne szükség, így még 12 orvossal tudnának megállapodást kötni. Csupán Székelyandrásfalvának nincs háziorvosa, így az ottani lakosokat egy bedolgozó orvos látja el. Ezek az adatok a jövő hónapban változhatnak, hiszen az egészségbiztosító július elején köti meg az új keretszerződéseket a háziorvosokkal. Tavaly hét nyugdíjba vonuló orvos adta át a helyét pályakezdő kollégának.