„Ha ezen a héten lesz csapadék, az segíthet a burgonyatermésen, ha nem, akkor jóval kisebb hozamra számíthatunk, mint tavaly” – számolt be Török Jenő. A száraz ősz, a levélbetegségek és a tavaszvégi csapadékhiány miatt a gabonatermés is gyengébbnek ígérkezik.
2015. július 17., 14:312015. július 17., 14:31
2015. július 17., 15:232015. július 17., 15:23
A tavaszi munkálatokat jó időjárási körülmények között lehetett elvégezni, a gazdálkodók időben hozzá tudtak fogni a parcellák megműveléséhez. Egy kisebb csapadékos időszak akadályozta csupán a munkát. A csapadékra szükség is volt, mivel az ősz és a tél az átlagosnál szárazabbnak bizonyult. A csapadékhiány a március végi, április eleji esőzések következtében valamelyest megoldódott – számolt be érdeklődésünkre Török Jenő. A Hargita megyei mezőgazdasági igazgatóság vezetője elmondta, az őszi kultúrák közepesnek mondhatók, nem olyan szépek, mint egy évvel korábban. Habár a téli fagyok nem okoztak gondot, ősszel száraz volt a föld, nehézzé vált a magágy előkészítése, levélbetegség és sok kártevő támadta meg a gabonákat, illetve a tavasz végi csapadékhiány is hozzájárul a várható gyengébb terméshez.
Idejében beültették a pityókaparcellákat a gazdálkodók, emiatt jól indult a növény fejlődése. „Mivel a burgonyának a vegetáció elején nincs szüksége sok csapadékra – a gumóból tudja pótolni a nedvességet –, ezért nem szenvedtek olyan sokat a májusi csapadékhiánytól” – részletezte az intézményvezető. Hozzátette, nemcsak az ültetés, hanem a gyomirtószerezés is jól sikerült. Júniusban a sokéves átlaghoz képest több eső esett a megyében – 95,6 helyett 107,6 liter csapadék hullott négyzetméterenként –, ami szintén a pityóka hasznára vált. „Ha akkor kérdeztek volna, sokkal pozitívabb lett volna a véleményem a várható termésről. Ma már nem vagyok ennyire optimista” – vallotta be Török.
Júliusban ugyanis beállt egy száraz időszak, az elmúlt több mint két hétben alig esett, sőt a lehullott csapadék sem volt jelentős mennyiségű. Ez párosult az extrém hőmérsékleti ingadozással: volt rá példa, hogy napközben 33 Celsius-fokot jegyeztek, éjszaka pedig 0,9 fokot. Ez a növényeknek nem tett jót – avatott be a szakember. Mindemellett idén – az előző évekkel ellentétben – jelentős méretű volt a kolorádóbogár-támadás. Mivel július szárazabb volt, kevésbé veszélyezteti a burgonyavész a parcellákat, a gazdák többsége pedig korábban már kezelte a pityókaföldjeit – ismertette a szakember.
„A burgonya most van virágban, most van a maximális vízfogyasztása, ilyenkor kellene a legtöbb nedvességet kapnia: jelenleg a krumplinak nagyon nagy a víz-és tápanyagfogyasztása, de ha nincs víz, a tápanyagot sem tudja felvenni. Az elmúlt fél hónap alatt kellett volna legyen legalább 45 liter csapadék négyzetméterenként, de csupán 5-6 liter volt. Ha ezen a héten lesz csapadék, az még segít a termésen, ha nem, akkor jóval kisebb termésre számíthatunk, mint tavaly” – fejtette ki.
Török szerint nemsokára elkezdődhet az aratás, mivel a búzakalászok nagy része közeledik az éréshez: Székelykeresztúr környékén korábban foghatnak hozzá a gazdálkodók, Csíkban viszont 10-14 nap múlva kezdődhet el. Ez függ a fajtáktól, műtrágyázástól, és attól is, hogy az adott parcellát mennyire támadták meg a levélbetegségek, hiszen az egészséges levélzetű gabona később érik be, de nagyobb termést hoz.
Csökkent a pityóka ára
Az Országos Statisztikai Intézet közlése szerint míg a burgonya kilogrammjának előállítási ára átlagosan 0,52 lej, az újkrumplit jóval a termelési ár alatt, 0,30–0,35 lejért tudják értékesíteni a gazdák. A Romániai Krumplitermesztők Szövetségének elnöke, Gheorghe Botoman szerint ismétlődő trenddel van dolgunk: a burgonya ára az elmúlt év júniusában is hasonlóképpen alakult, ezért van remény arra, hogy őszre az eladási ár 5–10 százalékkal meghaladja a termelési árat. Az Országos Statisztikai Intézet adatai szerint a kukoricaliszt ára is 12 százalékkal, a tehéntejé pedig 11,5 százalékkal csökkent.
Egyszerre két örömhírt is megosztott közönségével a gyergyószentmiklósi HalVirág Bábszínház: közösségi összefogásnak köszönhetően sikerült kisbuszt vásárolniuk, miközben szombaton új előadás premierje következik.
Megkezdődött a gyergyószentmiklósi Szent Miklós-templom tornyának felújítása. Csütörtökön leemelték a keresztet és a toronygombot, amelyből 158 év után előkerült az időkapszula – benne egy korabeli levéllel, pénzérmékkel és néhány meglepő tárggyal.
Több mint kétszázhetven fogyatékkal élő gyergyószentmiklósi kapott adókedvezményeket 2025-ben. Miután minden ilyen kedvezményt megszüntetett a kormány, most újra számíthatnak könnyítésekre. Így az 50 vagy 100 évnél idősebb lakások tulajdonosai is.
Megérkeztek azok az elektromos buszok Borszékre, amelyek helyi járatokat fognak biztosítani a fürdővárosban, valamint távolsági összeköttetést Gyergyótölgyes, Gyergyóholló és Maroshévíz irányába.
Kétnapos, gyakorlatorientált kertésztanfolyamot szerveznek Gyergyóremetén március 13–14-én. A rendezvény célja, hogy a helyi gazdák és kertbarátok neves szakemberektől szerezzenek naprakész, a mindennapokban is hasznosítható tudást.
Jelentős infrastrukturális fejlemény történt Székelyföldön: a kivitelezők átvették az A8-as, azaz az Egyesülés Autópálya Gyergyóalfalu és Ditró közötti szakaszának munkaterületét.
Két ember sérült meg pénteken késő este egy közlekedési balesetben Gyergyószárhegyen. A jármű egyik utasát a tűzoltók szabadították ki.
A gyergyószentmiklósi Salamon Ernő Gimnázium adott otthont a 8. Országos Magyar Matematikaolimpiának. A megmérettetésen akadtak olyan feladatok, amelyeken még a mesterséges intelligencia is „kifogott”, de a versenyzők megoldották őket.
A lakossági panaszokra reagálva ideiglenes kátyúzásba kezdtek Gyergyószentmiklós több pontján. A téli hónapok alatt keletkezett úthibákat hidegaszfalttal próbálják orvosolni, amíg az időjárás és a költségvetés lehetővé nem teszi a tartósabb javításokat.
Elhunyt 83 éves korában Lázár Zoltán atomfizikus, tanár, vállalkozó, Gyergyószentmiklós egykori alpolgármestere, a képviselő-testületi tagja.
szóljon hozzá!