
Fotó: Pethő Melánia
Gyergyóremetén kiderült: zavartalan lehet az élet akkor is, ha csupán saját anyagi forrásaira hagyatkozhat a községvezetés, ugyanakkor az sem maradt véka alá rejtve, hogy vannak, akik bizonyos ügyekben nem értenek egyet a polgármester vagy az önkormányzat döntéseivel. Hideget, meleget egyaránt tapasztaltak az elmúlt évben a gyergyói nagyközségben – erről számolt be Laczkó-Albert Elemér polgármester.
2016. január 10., 20:172016. január 10., 20:17
2016. január 11., 15:292016. január 11., 15:29
– Gyergyóremetét sem kecsegtették tavaly év elején az állami pénzekkel. Hogyan vészelték át az anyagilag nehéz időszakot?
– Pénzügyileg egyáltalán nem volt ígéretes a tavalyi évkezdet, de nagyon jó lett a vége. Nyolc hónapig csak saját bevételből gazdálkodtunk, emiatt egyrészt fokozottabban figyeltünk mindarra, ami a sajátunk, másrészt, arra is rámutatott ez az állapot, hogy tudunk zavarmentesen működni. Nagy dolgokra ugyan nem futotta, de amit tervbe vettünk, azt elvégeztük. Mégpedig úgy, hogy nem halmoztunk fel adósságot, sőt, az utólag kapott költségvetés-kiegészítés összege megmaradt erre az évre.
– Milyen megvalósítások voltak tavaly a községben?
– Nem voltak olyan horderejű megvalósításaink, mint előző évben, amikor uniós pályázatokat viteleztünk ki. Tavalyra is maradtak befejezni való projektek, mindegyiket sikerült határidő előtt lezárni. A „nagy mutatvány” a csutakfalvi közösségi ház átadása volt. Elkészült maga az épület, aztán a parkoló, az erdeigyümölcs-feldolgozó részleg, a hűtőkamra.
A Leader-program keretében nyert pályázatunkkal elkészült a tájház, az integrált projekt keretében tűzoltó felszerelést vásároltunk, illetve speciális járművet a mozgássérülteknek. Rendeztük az iskola előtti parkot, az egészségházat pedig fogorvosi röntgengéppel, sebészeti és más, szükséges orvosi eszközökkel szereltük fel.
– Milyen nehézségekkel kellett szembenézni az elmúlt évben?
– Nehézségek tekintetben is rendkívüli év volt a tavalyi. Már a januári falugyűlésen volt hangulatbolygatás, év végére aztán kikristályosodott, hogy mi is állt a háttérben. Sorozatos feljelentések indultak személyem ellen, ennek következtében folyamatosak voltak az ellenőrzések. Ez nagyon megterhelő az egész munkaközösség számára. Nagyon nehéz volt tartani a lelket a munkatársakban, hogy bízzanak, ne féljenek, merjenek nyugodtan dolgozni. Rengeteg időnket elvitték a vizsgálódások. Kértek ezt, kértek azt, fénymásoltunk, küldtük, jöttek, nézték… Szóval ez egy komoly teher. Az év végével nem értek véget ezek az ügyek, hármat zártak le, esetükben nem tartották megalapozottaknak a feljelentést. Tudtommal még két esetben zajlik a kivizsgálás, a kőbánya és az Alkoza közbirtokosság ügyében. Az utóbbit – azt mondom –, megértem, mert a feljelentőknek érdekük van, de a kőbánya esetében?!… Annak idején nehézségek árán sikerült megőriznünk, engedélyeztettük. Saját használatra működtetjük. Az útjavító projektjeinkhez az önrészünket kitermelte, máskor ebből töltöttünk fel utcákat. És ezzel jelentenek fel…
– A tejporgyár örökös téma Remetén. Sikerült-e előrelépni ügyében?
– Tavaly sokasodtak a peres ügyeink. Egyik éppen a tejporgyár esetében, ahol komoly melléállás nyomán sikerült lecserélni a bukaresti felszámoló céget. Természetesen ez nem csak rajtunk múlott, de ami a mi részünk volt, azt megtettük annak érdekében, hogy a törvényszék meghozhassa a döntést. Sikerült kineveztetni, helyzetbe hozni egy csíkszeredai felszámoló céget, amelyik korrektül odaáll, érdekének tartja a tejporgyár ügyét, nem távirányítással működik. Persze, a csoda nem történik meg, a gyár sokéves problémája nem fog megoldódni egyik napról a másikra, de legalább elbillen a normalitás irányába. Egyáltalán van, akivel beszélni. Ez a peres ügy folyamatos bírósági tárgyalásokon való jelenlétet, állandó levelezést von maga után, és nem utolsósorban állandó fenyegetettséget is a bukaresti társaság részéről. Ez egy „árnyékbokszolás”, mert olyan érdekek állnak a háttérben, amelyek csak fel-felsejlenek, konkrétan nem ismerjük.
– Mindezek mellett év közben elindult a tejporgyár működése.
– Mindenképpen feladat, hogy a gyár működésben maradjon. A mostani működtetése egyfajta kísérlet, egy próbálkozás. A felszámolóváltással visszajött a valamikori igazgató, Sándor Vilmos. Jelenleg ő az, aki a legtöbbet tud a gyárról, megvannak a kapcsolatai és ebben a hosszúra nyúlt átmeneti helyzetben neki van a legtöbb eszköze arra, hogy dolgozzon. Sajnos, a jelenlegi állapot sem elegendő arra, hogy helyreálljon a tejporgyár ügye.
– Milyen tervekkel vágnak neki a 2016-os esztendőnek?
– Az új tervezési időszakban már letettünk három pályázatot és további hármat készítettünk elő. A benyújtott pályázatokkal egy bölcsőde létrehozását céloztuk meg, továbbá a művelődési ház felszerelését szeretnénk bővíteni légtechnikával, hangszerekkel, viseletekkel. A harmadik projekt a víz- és csatornahálózat korszerűsítését célozza. Ez egy aránylag új hálózat, de lehet modernizálni. A vízkezelő bázist szeretnénk befödni, továbbá szakaszoló csapokra lenne szükség ahhoz, hogy ne kelljen az egész rendszerből leüríteni a vizet, ha egy utcában meghibásodás történik. Szükséges lenne továbbá szűrővel ellátni a szennyvízhálózat fontosabb átemelőit, hiányukban ugyanis sok gond adódik az üzemeltetés során. Rengeteg szilárd hulladék kerül be a hálózatba, ami mind meghibásodást okoz. Szeretnék továbbá fermentálni a szennyvíztelepen keletkező iszapot, a tervek szerint egy biogáz létesítménnyel. Tervezzük ugyanakkor további háromszáz háztartás csatlakoztatását a hálózathoz.
A három előkészített pályázatunk a községi, erdei, mezei utak felújítását célozzák. Vannak további terveink is, de mindenek előtt látnunk kell, hogy anyagilag mire futja. A közvilágítást szeretnénk teljesen felújítani, ugyanakkor a gyógyfürdőt egy, a korábbitól eltérő koncepció mentén újraterveztetni. A községközpontban egy egységes fűtési rendszer kialakításán gondolkodunk. Itt eléggé koncentrált a közintézmények léte, központosítani lehetne a fűtésüket, és ha adódik arra lehetőség, egyúttal a tömbházlakásokét is. 2016 választási év, emiatt csak visszafogottan beszélhetünk a tervekről.
– Negyedik mandátuma után hogyan dönt Laczkó-Albert Elemér, bevállalna egy következő polgármesteri megbízást?
– Nem igaz, hogy nem forgatom a fejemben, hogy bevállaljak egy következőt, de még nem döntöttem el. Sok tényezőtől függ, de kijelentem, nincsenek ezek között a jelentgetések. Bízom benne, hogy töretlen lesz a kedve sokaknak, akiktől az én döntésem is függ. Munka az van, és minket nem azért állítottak ide, hogy vermeket ássunk, és így kezdjünk edzeni. A munkára kell koncentrálni.
Műemlékké nyilvánítaná és eredeti jellegében őrizné meg a Gyergyószárhegy határában lévő, legalább százéves fedeles Maros-hidat a község önkormányzata. A híd mostani állapota miatt azonban már omlásveszélyre figyelmeztető táblát is kihelyeztek.
Több mint ötszáz önkéntes ragadott kesztyűt és szemeteszsákot, hogy megtisztítsa Gyergyószentmiklós közterületeit és környékét. Ez rekord, soha ilyen sokan nem mozdultak meg itt ilyen ügyért. Huszonöt köbméter szeméttől szabadították meg a várost.
Súlyos égési sérüléseket szenvedett egy 61 éves férfi egy lakástűzben a Gyergyóvárhegy községhez tartozó Kalnács településen, csütörtök este. A férfit kórházba szállították.
Havi 170 lejes bérpótlékra jogosult októbertől a gyergyószentmiklósi polgármesteri hivatal valamennyi alkalmazottja a számítógépek által kibocsátott sugárzás miatt – derült ki a képviselő-testület csütörtöki ülésén, melyen több más kérdésről is szavaztak.
Elindult a Gondosóra program Gyergyószentmiklóson, így az idősek, a krónikus betegek és a fogyatékossággal élők ezentúl egyetlen gombnyomással segítséget kérhetnek. A kisjövedelmű igénylőktől az önkormányzat átvállalja a szolgáltatás havi költségét.
Ismét szemétgyűjtési akciót szerveznek Gyergyószentmiklóson. A Let’s Do It, Romania! országos hulladékgyűjtési mozgalom keretében zajló pénteki akcióra mindazokat várják, akik szeretnének hozzájárulni a város és környéke rendezettebbé tételéhez.
Folytatódik a gyergyószentmiklósi Nyári Ifjúsági Színpad programsorozata: két egymást követő estén, szeptember 19-én és 20-án, a város két temploma válik különleges előadások helyszínévé.
Immár 28. alkalommal szervezik meg Gyergyóalfaluban a Gazdanapot, amely az évek során a község egyik legfontosabb és legkedveltebb közösségi rendezvényévé nőtte ki magát. A szervezők ezer látogatót várnak szombaton a Réteskertben.
Interaktív egészségügyi panelbeszélgetéseket indít a gyergyószentmiklósi kórház és az Itthon Közösen a Holnapért Egyesület, hogy hiteles információkkal segítse a lakosságot a betegségek megelőzésében és az egészség megőrzésében.
Urmánczy Nándor-díjjal tüntették ki Maroshévízen Bölöni Lászlót. A legendás labdarúgó és edző sportpályafutását, emberi tartását, valamint magyarságához való ragaszkodását ismerték el.
szóljon hozzá!