Huszonnégyen tanulják újra dédanyáink varró- és szövőtudását; többségük már kiállításon mutatta be eddigi alkotását. A művészeti népiskolás csapatban, melynek oktatója Kisné Portik Irén néprajzkutató, egy budapesti tanítvány is van.
2012. december 17., 15:542012. december 17., 15:54
2012. december 17., 19:052012. december 17., 19:05
Már a Szent Miklós-napokon láthattuk azt az Elfelejtett öltések címet viselő kiállítást, amely a népiskolai képzés első félévének végére kellett volna megszülessen. Alfaluban, Remetén és a gyergyószentmiklósi Alkotóházban folyik októbertől az oktatás, varrást, szövést tanulnak a Hargita Megye Tanácsa és a helyi önkormányzat által finanszírozott képzésen, két év után pedig a tudás mellett világszinten elismert oklevelet is kapnak.
Tanrend két esztendőre
„Huszonnégyen tanulnak: kilenc személy Remetéről, kilenc Alfaluból, egy Kilyénfalváról, négy Gyergyószentmiklósról és egy Budapestről. Hetente egyszer három órát tart a képzés” – tájékoztatott Kisné Portik Irén néprajzkutató, a művészeti népiskola oktatója. „Az első félévben a szálán varrott és a szálszámolásos hímzési technikákat sajátítják el, következő félévben a szabad rajzú minták kivarrásához szükséges lapos öltéseket, huroköltéseket, száröltéseket ismerik meg. A szálfinomság-ismeret sem marad el, ami tulajdonképpen megteremti a kapcsolatot a népi és úri hímzések között. Mert ha egy udvarhelyszéki hímzést elkészítünk len- vagy kendervászonra gyapjúval, akkor egy jellegzetes népi hímzés lesz, ellenben ugyanezt, ha selyemszállal vagy skófiummal készül, mindenki úri hímzésnek fogja nevezni. A második év első felében az alapvető szövéstípusokat tanulják meg, majd a végén a székely ruha összeállításának módját. Az a terv, az a cél, hogy akik ezekre a képzésekre eljárnak, varrógép nélkül is elkészíthessék a székely ruhát. Azok a hímzéstechnikák, amiket elsajátítanak, segítsék hozzá őket ahhoz, hogy bedolgozva valamilyen népművészeti eladási körbe, minél inkább sikerüljön a giccs visszaszorítása és a valós néprajzi értékek érvényesítése” – magyarázta.
Elfelejtett öltések – kiállítás
158 méter anyag fogyott el a népművészeti üzletben – a varróasszonyok ilyen mennyiséget dolgoztak fel mostanig. Ezek az asszonyok közölték, már karácsonyra, de van, aki húsvétra saját lakásában is ki szeretné cserélni kézimunkáit, abroszait, függönyeit, hogy az újakon érvényesüljön az a rengeteg azsúrozási, áttörési technika, amit frissen tanult. A kiállításon huszonkét varróasszony alkotásait tekinthették meg az érdeklődők, láthatták, hogyan gyarapodott a tudásuk.
„Legelőször megtanultuk a körömbogot, aztán következett háromféle pelenkaöltés használatával a vászon beszegése, azaz behányása, majd a félazsúros szegés és tizennégyféle azsúrozás. A kiállított kézimunkák sarkában bemutatják a különböző pókolásokat, de láthatunk fészeköltést, rácsolást, kalotázást, keresztszemest és a subrikát, mely nagyon népszerű öltése volt a hajdani lakástextíliáknak, de ma már a nevére is alig emlékeznek. Egyébként a felhasznált mintákat a missziós nővérek gyűjteményéből választottuk” – sorolta az elsajátított és a kiállításon bemutatott öltéstechnikákat a néprajzkutató. Elmondta, a növendékek egyúttal a jelképek üzenetével is ismerkednek, tudják, melyik elem szolgált rontás távoltartására, melyik termékenység varázslására...
A varrók, szövők tanítók is lesznek
A népiskola diákjai közül a legfiatalabb 18, a legidősebb 57 éves, az átlagéletkor 42 év. Nem az oklevéllel van nekik igazán tervük, a tudást szeretnék megszerezni. A budapesti csapattag a világhálón szerzett tudomást e képzésről, gyergyói ismerőseitől érdeklődött, majd felfüggesztve otthon óvodapedagógusi tanulmányait, két évre ide telepedett. „Hihetetlen mohósággal tanul” – jellemezte oktatója. De van a csoportban anya és lánya is, másként fogadják a tudást a remetei, alfalvi és gyergyói csoporttagok. „A három helyszín három hangulat. A remetei csoportban, ha bemutatok egy új öltéstípust, bonyolultnak tartják, azt hiszik, képtelenek a megtanulására. Aztán jön az elégtétel óra végére: mégis sikerült, és én nem győzöm hangsúlyozni, hogy a népi tudás az egyszerű dolgok összessége, amit kár volt elfelejteni. Afaluban többnyire olyan asszonyok vannak, akik tudásukat arra is akarják használni, hogy unokáik kelengyéjét megvarrják. Egyébként itt a leghangsúlyosabb a továbbtanítási vágy. A gyergyószentmiklósiaknál érződik kicsit, hogy a város őket távolabb vitte az öltéstípusoktól, de ha kicsit panaszosabban is, izgalommal is, mindenki megtanulta az öltéseket, hihetetlen ügyességgel dolgoznak. Három szentmiklósi van, aki otthon is elkezdett egy-egy darabot, s időnként megkérdeznek, szép-e?”.
A népiskolával kötött szerződésben Kisné Portik Irén elkötelezte magát, hogy félévente kiállítást szervez. Állítja, ennek fél év múlva sem látja akadályát.
Negyedik alkalommal szervezik meg a Fuss Neki! Gyergyó adománygyűjtő akciót, amelynek fő eseményét, vagyis a vállalt távok teljesítését szeptember 27-én tartják. A civil szervezetek keddtől egészen augusztus 4-ig jelentkezhetnek projektjeikkel.
Látványos párhuzam vonható 1885 és 2025 között a gyergyói sajtkészítés tekintetében. Akkor indult el az alpesi típusú tejtermék meghonosítása Pricskén, és ahogy 140 éve, most is eljutott a gyergyói sajt a nemzetközi elismerésig.
Zajlanak a gyergyószentmiklósi aszfaltutak karbantartási munkálatai: idén összesen négyezer négyzetméternyi felületet újítanak fel, több helyszínen párhuzamosan dolgoznak a munkagépek.
Önként távozott otthonából a vaslábi nő július 6-án, vasárnap, és azóta sem tért haza, megtalálásában segítséget kér a rendőrség.
Tizennyolcadik alkalommal rendezik meg a Székelyföldi Lovas Ünnepet Gyergyószentmiklóson. A nagykorúvá váló rendezvény idén is látványos show-műsorokat, versenyeket és családi kikapcsolódási lehetőségeket kínál a lovassport szerelmeseinek.
Huszonnegyedik alkalommal rendezik meg a gyergyóremetei falunapokat, ahol idén is színes program-kavalkád várja a résztvevőket minden korosztályból. Az eseménysor péntektől vasárnapig várja a helyieket és vendégeket.
Nem jelent meg újabb sertéspestis-eset a gyergyóremetei góc közelében, de nem várt eredményt hozott az állategészségügyi hatóság által a környék gazdaságaiban elvégzett ellenőrzés. Számos gazdánál fülszám nélküli sertéseket találtak.
Noha még tart a nyomozás a Gyergyóditróhoz tartozó Orotván februárban történt emberölés ügyében, az ügyészség nem adhat semmilyen információt erről. Így azt sem tudtuk meg, sikerült-e minden kétséget kizáróan azonosítani az áldozatot.
Nemrégiben Csinódra látogattunk, abba a faluba, ahol nem terem meg a burgonya, csak 2002 óta van villany, és ahová két éve vezet aszfaltozott út. Egy ottani gazdával beszélgetve kiderült, Uz Bence utódait nem hozzák lázba a megszorító intézkedések.
Péntek óta küzdenek az avartűzzel a tűzoltók a Gyergyóhollóhoz tartozó Hollósarka településen. Az utolsó tűzfészkek felszámolását szombat reggel folytatták.
szóljon hozzá!