
Fotó: Pethő Melánia
Jó úton halad a gyergyói népzene és néptánc újratanulása, ám szélesebb rétegekhez kellene eljuttatni a feledés homályából visszahozott értékeket – fogalmazódott meg a második gyergyói néptánc és -zenetábor kiértékelőjén. A szakmai megbeszélésen az is elhangzott, további adatgyűjtés szükséges ahhoz, hogy a vidék népzenéje és néptánca a lehető leghűbb változatában legyen átörökíthető a következő nemzedék számára.
2013. augusztus 11., 17:352013. augusztus 11., 17:35
2013. augusztus 11., 18:002013. augusztus 11., 18:00
Szakmabeliek osztották meg tapasztalataikat, vetették egybe ötleteiket a második gyergyói néptánc és -zenetábor zárónapján, szombaton. A házigazda Gyergyóremete község részéről Lackó-Albert Elemér polgármester mondott köszönetet mindazoknak, akik munkájukkal, hozzáállásukkal, szakmai tudásukkal emelték a rendezvény színvonalát, s kijelentette, a tábornak lesz folytatása.
Ivácson László, a Háromszék Táncegyüttes művészeti vezetője, koreográfusa, az egyik táncoktatóként kifejtette, a második alkalommal megrendezett táborban továbblépés mutatkozott. A rendezvény híre Remete, sőt az ország határain túlról is szép számban vonzott érdeklődőket, a résztvevők száma megduplázódott az egy évvel korábbihoz képest, a kezdő és haladó csoportok mellett egy középhaladó csoport indítására is igény formálódott, a táncoktatás mellett népzene és népdaloktatás is helyet kapott, az esti táncházak tartalmasabbak voltak, mint az első tábor alkalmával – foglalta össze.
Még fellelhető a magyar zeneiség lelke
Vizeli Balázs népzenetanár érdekes és izgalmas feladatként értékelte Gyergyó zenei identitásának megtalálását. „Az 1900-as évek elején Gyergyó népzenéjét Bartók és Kodály gyűjtötte, de időközben elfeledtük ezeket. Ezért rekonstruálni kell azt, hogy miben különbözik mondjuk a gyimesi vagy akár a csíkszentdomokosi stílustól a gyergyói zene, az ének, a hegedű- vagy a zenekari játék. Ha ezt a különbözőséget meg tudjuk fogalmazni, akkor már egy nagyon jó úton járunk” – mondta, kiemelve az élő adatközlőktől való további gyűjtések, valamint Gyergyó egykori jellegzetes hangszere, a cimbalom oktatásának fontosságát.
Berecz András a gyergyói népdal és népzene kutatójaként rávilágított a furulyamuzsikában rejlő rengeteg hamisítatlan adatra, javasolta a furulyaoktatás felkarolását. Utalva a Bartók és Kodály által gyűjtött dallamokra rávilágított: „ebben a látszólag jelentéktelen lyukas fadarabban a magyar zeneiség lelke van elásva, de hibátlanul”.
Népszerűsíteni kell a gyergyói táncot, zenét
Sándor Csaba, a balánbányai Ördögborda Néptáncegyüttes vezetője kifejtette, a gyergyói tánc, zene gyűjtésének, de az újratanításának folyamatába is be kell vonni a vidék településeit, „mert az a cél, hogy a Gyergyói-medence vegye vissza a jussát dalban, táncban, zenében. És ezt meg kell segíteni.” Javasolta, hogy ha a települések részéről nincs érdeklődés a remetei tábor iránt, a táncot kell elvinni, bemutatni a falvakban, felkelteni a gyerekek és egyben az adatközlő idős emberek érdeklődését.
A beszélgetésen elhangzott továbbá, hogy csak a szakszerű adatgyűjtés hozhat hiteles eredményeket, ezért javasolt, hogy ezt a feladatot tapasztalattal rendelkező szakemberek végezzék. Fontos lenne továbbá, ha a Budapesten őrzött filmarchívumkészlet is elérhetővé válna a gyergyóiak számára – fogalmazódott meg a beszélgetésen. Rendszerességgel táncházakat tartani, lehetőséget adni a gyerekeknek, hogy minél több helyen és minél gyakrabban mutassák be a táborban tanultakat – hangzott el javaslatként a megbeszélésen.
A Tatáról és Tatabányáról érkezett táborozók nevében Szegvári Ildikó mondott köszönetet a tartalmas programokért. A tanultak, tapasztaltak mellett a tábor jó hírét viszik magukkal, az otthoni táncházakba pedig beépítik a gyergyói táncrendet – ígérte.
Dr. Bíró Levente tüdőgyógyász A leggyakoribb légúti betegségek megelőzése címmel tart előadást Gyergyószentmiklóson.
Tájékoztató megbeszélésre hívja a lakosságot Gyergyóalfalu községvezetése az autópálya-beruházással kapcsolatban. Az esemény január 22-én, csütörtökön 12 órára van meghirdetve a helyi kultúrház színháztermébe.
Noha hosszú sorok nem alakultak ki, folyamatos a forgalom a gyergyószentmiklósi polgármesteri hivatal adóosztályának pénztáránál. Január 15-től lehet befizetni a 2026-os évi helyi adókat.
Idén is ünnepi gálaműsorral köszöntik a Magyar Kultúra Napját a Gyergyói-medencében. Az eseménynek ezúttal a ditrói Kőrösi Csoma Sándor Művelődési Ház ad otthont január 18-án, vasárnap 18 órától.
Idén is folytatják a Tarisznyás-estek sorozatát Gyergyószentmiklósón a Tarisznyás Márton Múzeumban.
Gyergyószentmiklós viseli Magyarország külhoni ifjúsági fővárosa címet idén, amelyet Cegléd testvérvárossal párban nyert el. A kitüntetéssel járó 100 millió forintos támogatás konkrét fejlesztéseket hoz: például ifjúsági központ épül.
Súlyos tűzesethez riasztották a tűzoltókat: Salamáson lángra kapott a helyi rendőrőrs épülete. A tűz az épület tetőszerkezetét és a manzárdot érinti, mintegy 200 négyzetméteres felületen.
Egy lángoló mezőgazdasági épülethez riasztották szerdán reggel a tűzoltókat Gyergyóremetére: egy nagyméretű istálló gyulladt ki egy farmon. Szerencsére sem emberi sérülés nem történt, sem állatokban nem esett kár.
A lakosság kisebb arányban volt jó adófizető, a cégeknél viszont jelentős adósságcsökkenés történt 2025-ben Gyergyószentmiklóson. A 2026-os évre vonatkozó helyi adók és illetékek befizetése január 15-től lehetséges a városban.
Turisztikai Desztináció Menedzsment alapításával tenné ismertebbé, vonzóbbá a városi és gyilkostói vendéglátóhelyeket, valamint a turisztikai kínálatot Gyergyószentmiklós. Az új évtől bevezetett idegenforgalmi illeték teremti meg ehhez az alapot.
szóljon hozzá!