Csökkent a vadkárok száma Hargita Megyében

Az év első felére jellemző, többségében az állatállományban előforduló vadkárokhoz képest az utóbbi időben inkább a gazdák termésében tettek kárt a vadak – Hargita megyében főként a kukoricaföldeket dézsmálták meg. A betakarítás végéhez közeledve csökken a vadkárok száma, de a feljegyzések szerint idén egész évben is lényegesen kevesebb volt a vadkár, mint tavaly.

A Hargita Megyei Környezetvédelmi Ügynökség idén összesen 164 vadkárról kapott bejelentést, ez mintegy százzal kevesebb, mint a múlt évben nyilvántartásba vett esetek száma – tájékoztatott az intézmény vezetője, Domokos László József. A károk mintegy nyolcvan százalékát a medvék okozták, elvétve farkasok által okozott károk is előfordultak, majd az utóbbi időben valamelyest nőtt a vaddisznók általi kártevések száma is a krumpliföldeken és a kukoricásokban. Utóbbiak jelentéktelen mértékben kaszálókon is okoztak károkat, feltúrva azokat, és néhány szarvasok által okozott terméskár is volt, a gyümölcsösökben viszont idén csak ritka esetben észleltek vadak által okozott károkat – tudtuk meg a megyei környezetvédelmi ügynökség igazgatójától.

Tavaly összesen 270 vadkárról kapott bejelentést az ügynökség, ehhez képest idén jóval kevesebbről, de a csökkenés pontos oka nem ismert. Domokos László József szerint egyaránt elképzelhető az, hogy valóban csökkent az ilyen jellegű esetek száma, mint ahogyan az is, hogy a gazdák egy része megunta az elhúzódó kártérítési folyamatot és nem is tett bejelentést a kárról, de megtörténhet az is, hogy már jobban őrzik állataikat és földjeiket, többen használnak villanypásztort, mint korábban.

A kártérítési ügyek rendezésében nem történt változás, a folyamat továbbra is hosszas, készült ugyan ezzel kapcsolatban egy új törvénytervezet, de a jogszabály még nem lépett hatályba. Amennyiben ez megtörténik, a környezetvédelmi ügynökségnek csak a védett vadak – a medve, farkas, hiúz, vadmacska – által okozott károk felmérését kell majd felügyelje, a többi vad esetében az adott területen illetékes vadásztársulatok végzik majd a kárfelmérést – mondta el Domokos László József.

A vadkárok idei száma egyébként csak a múlt évi statisztikával összehasonlítva számít alacsonynak, az azt megelőző évben csupán 147 vadkárról kapott bejelentést az ügynökség. Egyébként a vadkárok számának növekedését a szakemberek összefüggésbe hozzák azzal is, hogy az állattartási támogatások miatt az elmúlt évtizedekben jelentősen megnőtt a megyében tartott juhok és az esztenák száma is, utóbbi már meghaladta az ezret. A termés megvédésében eddig a villanypásztor bizonyult a leghatékonyabb módszernek.