Nem vesznek feledésbe a ceppel figurái Gyergyóújfaluban – az 1800-as évek elején létrejött tánc lépéseit már nem csak az idősek, de a helyi néptánccsoport gyerekei is járják. Bemutatták ezt vasárnap is a falu művelődési házában, ahol negyedszerre tartott ceppel- és zenésztalálkozót a Katorzsa Néptáncegyüttes.
2015. november 16., 15:122015. november 16., 15:12
Hagyományaik között az 1800-as évek elején kialakult ceppel táncra is büszkék az újfalviak, és mint minden népi örökséget, ezt a táncot is igyekeznek továbbörökíteni a faluban. A Katorzsa Néptáncegyüttes tűzte zászlajára a feladatot, hogy a falu gyermekeinek, fiataljainak is megtanítja a 14 figurából álló, egyébként a csárdás, a valcer és a polka bizonyos lépésekből álló táncot.
Az Osztrák-Magyar Monarchia idejéből való a tánc. Az erdélyi településekben állomásozó rendfenntartó katonáktól sajátították el a helyiek a német és a lengyel táncok bizonyos elemeit és ötvözték a csárdás lépéseivel. Az így kialakult új tánc abban az időben és azt követően még sokáig olyannyira népszerű volt Újfaluban is, hogy minden táncmulatságban eljárták. Az 1950-es években a modern táncok hatására kezdett divatja múlttá válni, néhány éve már csak páran voltak a faluban, akik emlékeztek a lépésekre. „Ez tette szükségessé, hogy hagyományunk egyik legszebb gyöngyének a megismertetését, megszerettetését tovább ápoljuk” – hangzott el a vasárnapi rendezvényen.
Bár az elpolgáriasodás hatása érződik a ceppelen, mégsem elkülönítendő a néptáncunktól, a csárdás figurái ugyanis mind autentikusak benne – szögezte le a Gyergyói Hírlap kérdésére Deák László, a Katorzsa Néptáncegyüttes vezetője.
A vasárnapi találkozóra meghívást kaptak azok az idősek, akiknek még „lábukban vannak” a ceppel figurái. A rendezvény zárómozzanatába, a közös táncba ők is bekapcsolódtak, előtte azonban az újságírók kérésére szóban is felelevenítették a régi vasárnapi táncmulatságok hangulatát. A 74 éves Nagy Vince és kortársa, Simon Ágoston úgy emlékszik vissza: a kommunista időkig minden vasárnap táncba jártak a falubéliek. Ha a nőválasz is lejárt már, tudni lehetett, hogy közeleg a mulatság vége, előtte azonban még egy utolsó táncra, a ceppelre lesz lehetőség. „Ezután már mindenki vette a kalapját és ment haza. A bálok is ezzel a tánccal végződtek, még lakodalmakban is eljárták. Ez hagyományos tánc volt, az elődeink is táncolták. Ahogy nőttek fel a fiatalok, alakultak be a mulatságokba, megtanulták. Benne éltünk tulajdonképpen” – emlékeztek az idősek. Állítják, nagyon jó dolog, hogy a falu fiataljai közül most már sokan ismerik a régi táncot. „Büszke vagyok arra, hogy mind a két kicsi unokám tudja járni” – mondta Nagy Vince bácsi.
A régi tánc felelevenítése mellett a népzene is hangsúlyt kapott a vasárnapi rendezvényen. Ez alkalommal lépett az újfalvi közönség elé a Karmazsin Népi Együttes, ének- és muzsikaszóval biztosítva szórakozást a megjelenteknek. A csapat valamennyi tagja Gyergyóból származik, a zenészek Erdély különböző településein táncházmuzsikusok. Nem adatközlőként lépnek fel a közönség előtt, de az egyik legszínvonalasabb zenésztársaság erdélyi viszonylatban – hangzott el a csapat bemutatásában. Az együttes célkitűzése, hogy elsősorban a gyergyói-medencei népzenét és népi kultúrát tanulja, továbbítsa és vigye színpadra, nem hanyagolva el más tájegységek népzenéjét sem. Mindebből ízelítőt láthattak, hallgathattak az újfalvi esemény résztvevői: gyergyói, kalotaszegi és küküllőmenti népdalokat énekelt a gyergyóremetei Varga Eszter, az újfalvi Dénes Anita, a gyergyószentmiklósi Nagy Zsuzsánna és a szárhegyi Danguly Ervin – valamennyien a Karmazsin szólistái. Az eseményt csomafalvi zenészek tették színesebbé muzsikájukkal, a ceppel dallamok ismerői, a Koszta zenekar is fellépett.
A negyedik ceppel- és zenésztalálkozó közös muzsikálással és tánccal zárult – a közönség soraiból is sokan bekapcsolódtak a ceppelbe, amely – mint régen – ezúttal is a mulatság végét jelentette.
Nagy Zoltán gyergyószentmiklósi polgármester szerint a részvételi arány kulcsfontosságú: a közvéleménykutatások szerint ha 60 százalék alatt marad, az Simionnak kedvez. Ha 60 százalék fölé kerül, az esélyt ad Nicușor Dannak.
Egy beteget szállító magánmentőautó ütközött egy furgonnal Gyergyóholló településen péntek délután. A mentőautó sofőrje és a mentőben szállított beteg is megsérült.
A Gyilkostó úton a Both-várától indulnak hétfőn a gépek: hozzálátnak a tavaly felásott útfelület helyreállításához, visszaaszfaltozásához. Mindeközben zajlik a kövezett utak, utcák javítása is, a fagyosszentek után pedig elkezdik virágok kiültetését.
A múzeum, a színház, a bábszínház, a hegyimentők, a labdarúgócsapat, a Godako, valamint gyergyói zenészek, művészek és sokan mások fognak össze a súlyos betegséggel küzdő, négyéves Molnár Ilonáért szombaton Gyergyószentmiklóson.
Átadták Borszék új sportbázisát, amely nemcsak a helyi sportélet fellendítését szolgálja, hanem a város életét meghatározó vendéglátás szempontjából is nagyon fontos beruházás. Újra számíthatnak az itt edzőtáborozó sportolókra, csapatokra.
Harmadik napja, hogy nem találják a Maroshévízen, a Maros folyóban eltűnt férfit. A hatóságok egy drónt is bevetettek a kereséshez, eredménytelenül. A keresőakciót szerdán is folytatják.
Jubileumi kiadásához érkezett Székelyföld legnagyobb teljesítménytúrája: az Erdélyi Kárpát-Egyesület Gyergyószéki Osztálya tizedik alkalommal szervezi meg a gyalogos és kerékpáros túrát a Kancsendzöngán eltűnt hegymászó, Erőss Zsolt emlékére.
Áramszünetre kell számítani Gyergyószentmiklóson két utcában kedden, a reggeli és délutáni órákban is.
Különleges esemény zajlott le a gyergyószentmiklósi kórházban. A budapesti székhelyű Plüsskommandó Alapítvány több mint egymillió forint értékű, koraszülöttek és újszülöttek számára készült speciális textíliákat adományozott az intézménynek.
Gyergyószentmiklós Önkormányzata tájékoztatja a lakosságot, hogy a május 12–14. időszakban, naponta 10 és 14 óra között vehetik át a jogosultak a fűtéstámogatásokat – közismert nevükön a „fapénzt” és a „butéliapénzt”.
szóljon hozzá!