
Nem vesznek feledésbe a ceppel figurái Gyergyóújfaluban – az 1800-as évek elején létrejött tánc lépéseit már nem csak az idősek, de a helyi néptánccsoport gyerekei is járják. Bemutatták ezt vasárnap is a falu művelődési házában, ahol negyedszerre tartott ceppel- és zenésztalálkozót a Katorzsa Néptáncegyüttes.
2015. november 16., 15:122015. november 16., 15:12
Hagyományaik között az 1800-as évek elején kialakult ceppel táncra is büszkék az újfalviak, és mint minden népi örökséget, ezt a táncot is igyekeznek továbbörökíteni a faluban. A Katorzsa Néptáncegyüttes tűzte zászlajára a feladatot, hogy a falu gyermekeinek, fiataljainak is megtanítja a 14 figurából álló, egyébként a csárdás, a valcer és a polka bizonyos lépésekből álló táncot.
Az Osztrák-Magyar Monarchia idejéből való a tánc. Az erdélyi településekben állomásozó rendfenntartó katonáktól sajátították el a helyiek a német és a lengyel táncok bizonyos elemeit és ötvözték a csárdás lépéseivel. Az így kialakult új tánc abban az időben és azt követően még sokáig olyannyira népszerű volt Újfaluban is, hogy minden táncmulatságban eljárták. Az 1950-es években a modern táncok hatására kezdett divatja múlttá válni, néhány éve már csak páran voltak a faluban, akik emlékeztek a lépésekre. „Ez tette szükségessé, hogy hagyományunk egyik legszebb gyöngyének a megismertetését, megszerettetését tovább ápoljuk” – hangzott el a vasárnapi rendezvényen.
Bár az elpolgáriasodás hatása érződik a ceppelen, mégsem elkülönítendő a néptáncunktól, a csárdás figurái ugyanis mind autentikusak benne – szögezte le a Gyergyói Hírlap kérdésére Deák László, a Katorzsa Néptáncegyüttes vezetője.
A vasárnapi találkozóra meghívást kaptak azok az idősek, akiknek még „lábukban vannak” a ceppel figurái. A rendezvény zárómozzanatába, a közös táncba ők is bekapcsolódtak, előtte azonban az újságírók kérésére szóban is felelevenítették a régi vasárnapi táncmulatságok hangulatát. A 74 éves Nagy Vince és kortársa, Simon Ágoston úgy emlékszik vissza: a kommunista időkig minden vasárnap táncba jártak a falubéliek. Ha a nőválasz is lejárt már, tudni lehetett, hogy közeleg a mulatság vége, előtte azonban még egy utolsó táncra, a ceppelre lesz lehetőség. „Ezután már mindenki vette a kalapját és ment haza. A bálok is ezzel a tánccal végződtek, még lakodalmakban is eljárták. Ez hagyományos tánc volt, az elődeink is táncolták. Ahogy nőttek fel a fiatalok, alakultak be a mulatságokba, megtanulták. Benne éltünk tulajdonképpen” – emlékeztek az idősek. Állítják, nagyon jó dolog, hogy a falu fiataljai közül most már sokan ismerik a régi táncot. „Büszke vagyok arra, hogy mind a két kicsi unokám tudja járni” – mondta Nagy Vince bácsi.
A régi tánc felelevenítése mellett a népzene is hangsúlyt kapott a vasárnapi rendezvényen. Ez alkalommal lépett az újfalvi közönség elé a Karmazsin Népi Együttes, ének- és muzsikaszóval biztosítva szórakozást a megjelenteknek. A csapat valamennyi tagja Gyergyóból származik, a zenészek Erdély különböző településein táncházmuzsikusok. Nem adatközlőként lépnek fel a közönség előtt, de az egyik legszínvonalasabb zenésztársaság erdélyi viszonylatban – hangzott el a csapat bemutatásában. Az együttes célkitűzése, hogy elsősorban a gyergyói-medencei népzenét és népi kultúrát tanulja, továbbítsa és vigye színpadra, nem hanyagolva el más tájegységek népzenéjét sem. Mindebből ízelítőt láthattak, hallgathattak az újfalvi esemény résztvevői: gyergyói, kalotaszegi és küküllőmenti népdalokat énekelt a gyergyóremetei Varga Eszter, az újfalvi Dénes Anita, a gyergyószentmiklósi Nagy Zsuzsánna és a szárhegyi Danguly Ervin – valamennyien a Karmazsin szólistái. Az eseményt csomafalvi zenészek tették színesebbé muzsikájukkal, a ceppel dallamok ismerői, a Koszta zenekar is fellépett.
A negyedik ceppel- és zenésztalálkozó közös muzsikálással és tánccal zárult – a közönség soraiból is sokan bekapcsolódtak a ceppelbe, amely – mint régen – ezúttal is a mulatság végét jelentette.
Feszült hangulatú, de informatív lakossági fórumot tartottak Gyergyóalfaluban az A8-as autópálya nyomvonala mentén tervezett kisajátításokról. Bár a kártalanítási összegeket már elkülönítették, a helyi gazdák szerint a határidők betarthatatlanok.
Eltelt egy hónap, amióta újra bevezették a fizetéses parkolási rendszert Gyergyószentmiklóson. A tapasztalat szerint a kezdeti félreértéseket leszámítva az emberek többsége betartja a szabályokat. A bérletet váltók száma meghaladta a 300-at.
Többen kimenekültek egy gyergyószentmiklósi húsfeldolgozó épületéből, amint a létesítményben tűz keletkezett kedden este. Egy ember égési sérüléseket szenvedett a karjain. Jelenleg is zajlik az oltás.
Érdekes eszmefuttatásra hívja olvasóit a kultúráról a gyergyószentmiklósi könyvtár csütörtökön. Meghívottjuk Vida Gábor író, a Látó szépirodalmi folyóirat főszerkesztője lesz.
Újabb kezdeményezéssel segíti a rászorulókat a Gyulafehérvári Caritas: hétfőn megnyitotta a Szent Márton Éttermet, amelynek bevétele a gyergyószentmiklósi szeretetkonyha működését támogatja.
Két személyautó ütközött össze szombat hajnalban Gyergyószentmiklóson, a balesetben egy 72 éves nő megsérült, az egyik sofőr leheletében pedig alkoholt mutatott ki az szonda.
Hosszú, akadályokkal teli évek után végre elindulhatott a tevékenység a gyergyócsomafalvi Csalóka Óvodában. A 118 éves egykori községháza épülete teljesen megújult, és ma már korszerű, biztonságos környezet fogadja a gyerekeket.
Dr. Bíró Levente tüdőgyógyász A leggyakoribb légúti betegségek megelőzése címmel tart előadást Gyergyószentmiklóson.
Tájékoztató megbeszélésre hívja a lakosságot Gyergyóalfalu községvezetése az autópálya-beruházással kapcsolatban. Az esemény január 22-én, csütörtökön 12 órára van meghirdetve a helyi kultúrház színháztermébe.
Noha hosszú sorok nem alakultak ki, folyamatos a forgalom a gyergyószentmiklósi polgármesteri hivatal adóosztályának pénztáránál. Január 15-től lehet befizetni a 2026-os évi helyi adókat.
szóljon hozzá!