Immár geofizikai mérések is alátámasztják, hogy a Gyergyószentmiklóshoz közeli Pricske-tetőn eddig feltárt vámház és vesztegzár több hektáros romjai hevernek a föld felszíne alatt. A frissen elvégzett radarmérés eredményei irányadóak a régészeti kutatómunka folytatásához.
2012. szeptember 19., 18:122012. szeptember 19., 18:12
2012. szeptember 19., 18:462012. szeptember 19., 18:46
Írott források nyomán kezdték el kutatni a régészek a Pricske-tetői egykori országhatárnál lévő vám területét. A 2009 óta zajló munkálat során két kőépület és két kőalapú faépület maradványait sikerült feltárniuk, illetve számos tárgyi leletre bukkantak. „A felszínen tornyosuló halmokból nyilvánvalóan következtethető volt, hogy kőépület maradványai, így az ásatás ezek feltárásával kezdődött. Az épületek 13, illetve 16 méter hoszzúak, szélességük 6-8 méter, a kőépületek három helyiségből állnak. Ezek közül a középső téglával volt padolva, ez volt a konyha, a másik két helyiséget valószínűleg lakóhelyiségnek használták. A faépületek létére szinte semmi felszíni jel nem utalt, ennek ellenére sikerült két fából készült, kőalapozású épületet is feltárnunk. Ezek mellett rengeteg használati tárgy és kerámia is felszínre került” – foglalta össze az eddigi kutatómunka eredményét Demjén Andrea, a Tarisznyás Márton Múzeum régésze. A kutatás vezetőjeként tevékenykedő régész elmondta, írott források utalnak arra, hogy a pricskei vámot az 1700-as években kezdték építeni, és mintegy 100 évet működött; 1806-ban költöztették Tölgyesre.
Az Erdély határvonalai mentén működő, hasonló funkciójú vámokkal ellentétben, a pricskei vám az egyedüli, mely esetében nem történt emberi beavatkozás az idők folyamán, így egyetlen, mely értékes régészeti információkat tartalmaz. Egyedisége sajnos egy igen nagy hiányosságban is megmutatkozik, ennek a vámnak az alaprajzát mindeddig nem sikerült megtalálniuk a régészeknek.
A mérések nagyban megkönnyítik a kutatómunkát
Az alaprajz hiányában nehézkes lett volna a további kutatás, ebben könnyített a geofizikai mérés: a radarberendezés feltérképezte a különböző mélységekben lévő épületmaradványokat, ez alapján pedig célirányosan tervezhető tovább a régészmunka. „A növénytakaró alatt, 10 centiméter mélységben boronavázas épületeket mutatott ki a műszer, jól látható alapozással. Lévén, hogy legtöbb kőépület körül nagy az omladék, ezek maradványai 60 centi mélységben jelentkeztek. Olyan kőépületet is sikerült beazonosítani, melynek alaprajza egyértelműen kivehető. Pincehelyiségeket, illetve egy út meglétét is egyértelműen kimutatta a műszer” – magyarázta Demjén Andrea. Mint azt mondta, a geofizikai mérések egyelőre az eddigi ásatásokhoz közeli területeken, mintegy 1,4 hektáron történtek meg. A pontos adatolás miatt, illetve hogy kiderüljön, mi lehetett a vám környezetében, a továbbiakban tervezik kiterjeszteni ezt a modern, roncsolásmentes kutatási módszert – tette hozzá.
A vám vesztegzárként is működött
„A vám kontumáció, azaz vesztegzárként is működött. Járványos betegségek esetén 40, pestisjárvány idején akár 80 napig is ott tartották azokat, akik egyik országból a másikba akartak átkelni. Az embereket kerítéssel körülvett házakban különítették el. Mindenkinek volt egy szolgája, aki bevitte az ételt és a gyógyírként használandó ecetes vizet, pálinkát. Az orvos rácson keresztül, fizikai érintkezés nélkül vizsgálta a betegeket, a vám személyzete is elkerülte a karanténba helyezetteket” – idézte fel a külföldi utazók leírásai alapján ismert erdélyi kontumációk körülményeit a régész. Úgy véli, lévén, hogy az osztrákok által tervezett vámok, vesztegzárak területe igen rendezett volt, kápolnán, lakóházakon és néhány latrinán kívül más építményt nem tartalmazott, az elkerített területen kívüli részben alakították ki a temetőt, itt épültek az istállók, különböző szemétgödrök, és feltételezhetően kocsma is létezett. Ezek, de legalább a kápolna felkutatását tervezik Pricskén. A kápolna létére egy 1785-ös okirat utal, ami szerint a gyergyószentmiklósi plébános hetente tartott misét ezen a helyen. „Egy olyan korszak maradványai után kutatunk, amire – bár léteznek írott források – sok a felderíteni való” – mondta Demjén Andrea. Közölte, a Tarisznyás Márton Múzeum egy kiadványban kívánja közzétenni a kutatások eredményeit, ehhez azonban még rengeteg levéltári és terepmunkára szükséges.
1944 őszén Gyergyószentmiklós mellett 159 magyar honvédet mészároltak le, a város felszegi részén pedig harminc civil halt meg a harcokban. A gyergyóiak minden évben fejet hajtanak a katonák és ártatlan áldozatok emléke előtt.
A közbiztonság megőrzése, fenntartása érdekében szerveztek átfogó ellenőrzést a Hargita megyei rendőrök Maroshévízen, amelynek során jelentős pénzbírságot róttak ki.
Első alkalommal szervez történelmi, népi és huszárprogramokat Gyergyószék legmagasabb pontján, az 1544 méteres Pricske-tetőn a Földváry Károly Hagyományőrző Huszáregyesület.
Idén a gyergyószárhegyi Kájoni János Gyermekvédelmi Otthon udvarán tartják meg a hagyományos tatárdombi megemlékezést és az ahhoz kapcsolódó kulturális eseményeket szombaton. A szentmise után néptánc produkciók és színdarab is várja az érdeklődőket.
Javítási munkálatok miatt szünetelni fog az ivóvízszolgáltatás több gyergyószentmiklósi utcában szeptember 5-én, pénteken.
Motorkerékpár és autó ütközött szeptember 3-án délután Gyergyószentmiklós és Gyilkos–tó között.
Tizenötödik alkalommal szervezik meg Gyergyószentmiklóson az Örmény Művészeti Fesztivált, amely szeptember 5–7. között kínál gazdag programot a közönségnek. A kulturális értékek megmutatása és a gasztronómia is jelentős hangsúlyt kap.
Sikerült átütemezni a korábban felvett húszmillió lejes hitel visszafizetését, nyugtázták Csergő Ottó lemondását, és újra közbeszerzést írnak ki a szemét elszállítására. Ezek voltak a gyergyószentmiklósi képviselő-testület hétfői ülésének témái.
Árokba csúszott egy busz Borzonton hétfő reggel. Felnőttek és gyerekek is a járműben ragadtak a mentőegységek érkezéséig.
Két, személyi sérüléssel járó közúti baleset is történt nagyjából ugyanabban az időpontban Gyergyószéken hétfőn reggel.
szóljon hozzá!