
Immár geofizikai mérések is alátámasztják, hogy a Gyergyószentmiklóshoz közeli Pricske-tetőn eddig feltárt vámház és vesztegzár több hektáros romjai hevernek a föld felszíne alatt. A frissen elvégzett radarmérés eredményei irányadóak a régészeti kutatómunka folytatásához.
2012. szeptember 19., 18:122012. szeptember 19., 18:12
2012. szeptember 19., 18:462012. szeptember 19., 18:46
Írott források nyomán kezdték el kutatni a régészek a Pricske-tetői egykori országhatárnál lévő vám területét. A 2009 óta zajló munkálat során két kőépület és két kőalapú faépület maradványait sikerült feltárniuk, illetve számos tárgyi leletre bukkantak. „A felszínen tornyosuló halmokból nyilvánvalóan következtethető volt, hogy kőépület maradványai, így az ásatás ezek feltárásával kezdődött. Az épületek 13, illetve 16 méter hoszzúak, szélességük 6-8 méter, a kőépületek három helyiségből állnak. Ezek közül a középső téglával volt padolva, ez volt a konyha, a másik két helyiséget valószínűleg lakóhelyiségnek használták. A faépületek létére szinte semmi felszíni jel nem utalt, ennek ellenére sikerült két fából készült, kőalapozású épületet is feltárnunk. Ezek mellett rengeteg használati tárgy és kerámia is felszínre került” – foglalta össze az eddigi kutatómunka eredményét Demjén Andrea, a Tarisznyás Márton Múzeum régésze. A kutatás vezetőjeként tevékenykedő régész elmondta, írott források utalnak arra, hogy a pricskei vámot az 1700-as években kezdték építeni, és mintegy 100 évet működött; 1806-ban költöztették Tölgyesre.
Az Erdély határvonalai mentén működő, hasonló funkciójú vámokkal ellentétben, a pricskei vám az egyedüli, mely esetében nem történt emberi beavatkozás az idők folyamán, így egyetlen, mely értékes régészeti információkat tartalmaz. Egyedisége sajnos egy igen nagy hiányosságban is megmutatkozik, ennek a vámnak az alaprajzát mindeddig nem sikerült megtalálniuk a régészeknek.
A mérések nagyban megkönnyítik a kutatómunkát
Az alaprajz hiányában nehézkes lett volna a további kutatás, ebben könnyített a geofizikai mérés: a radarberendezés feltérképezte a különböző mélységekben lévő épületmaradványokat, ez alapján pedig célirányosan tervezhető tovább a régészmunka. „A növénytakaró alatt, 10 centiméter mélységben boronavázas épületeket mutatott ki a műszer, jól látható alapozással. Lévén, hogy legtöbb kőépület körül nagy az omladék, ezek maradványai 60 centi mélységben jelentkeztek. Olyan kőépületet is sikerült beazonosítani, melynek alaprajza egyértelműen kivehető. Pincehelyiségeket, illetve egy út meglétét is egyértelműen kimutatta a műszer” – magyarázta Demjén Andrea. Mint azt mondta, a geofizikai mérések egyelőre az eddigi ásatásokhoz közeli területeken, mintegy 1,4 hektáron történtek meg. A pontos adatolás miatt, illetve hogy kiderüljön, mi lehetett a vám környezetében, a továbbiakban tervezik kiterjeszteni ezt a modern, roncsolásmentes kutatási módszert – tette hozzá.
A vám vesztegzárként is működött
„A vám kontumáció, azaz vesztegzárként is működött. Járványos betegségek esetén 40, pestisjárvány idején akár 80 napig is ott tartották azokat, akik egyik országból a másikba akartak átkelni. Az embereket kerítéssel körülvett házakban különítették el. Mindenkinek volt egy szolgája, aki bevitte az ételt és a gyógyírként használandó ecetes vizet, pálinkát. Az orvos rácson keresztül, fizikai érintkezés nélkül vizsgálta a betegeket, a vám személyzete is elkerülte a karanténba helyezetteket” – idézte fel a külföldi utazók leírásai alapján ismert erdélyi kontumációk körülményeit a régész. Úgy véli, lévén, hogy az osztrákok által tervezett vámok, vesztegzárak területe igen rendezett volt, kápolnán, lakóházakon és néhány latrinán kívül más építményt nem tartalmazott, az elkerített területen kívüli részben alakították ki a temetőt, itt épültek az istállók, különböző szemétgödrök, és feltételezhetően kocsma is létezett. Ezek, de legalább a kápolna felkutatását tervezik Pricskén. A kápolna létére egy 1785-ös okirat utal, ami szerint a gyergyószentmiklósi plébános hetente tartott misét ezen a helyen. „Egy olyan korszak maradványai után kutatunk, amire – bár léteznek írott források – sok a felderíteni való” – mondta Demjén Andrea. Közölte, a Tarisznyás Márton Múzeum egy kiadványban kívánja közzétenni a kutatások eredményeit, ehhez azonban még rengeteg levéltári és terepmunkára szükséges.
Egy gyergyószentmiklósi parkolóban álló autón hagyott, kézzel írt üzenet vet fel kérdéseket. Jogos figyelmeztetés ez vagy alaptalan fenyegetés? – merülhet fel abban, aki ilyen cédulát talál a kocsiján. Utánajártunk, ki döntheti el, ki parkolhat ott.
Egy hetet töltött Spanyolországban, a Kanári-szigetekhez tartozó Tenerifén a gyergyószentmiklósi Vaskertes Általános Iskola hét diákja és két tanára az Erasmus+ programnak köszönhetően.
Szerencsés kimenetelű keresési akcióról számolt be kedden a gyergyószentmiklósi Vöröskereszt, miután a hétvégén egy eltűnt ember felkutatására szerveztek összehangolt bevetést Orotva térségében.
Sövényeket távolítottak el, fákat metszettek és új virágágyásokat készítenek elő Gyergyószentmiklóson. A főtéri park tavaly megkezdett átalakítása idén folytatódik, miközben a város más pontjain is rendezik, bővítik a zöldfelületeket.
Ittas járművezetés miatt indult eljárás egy 44 éves, Gyergyóújfaluból származó férfi ellen, akit hétfőn reggel állítottak meg a rendőrök Gyergyószentmiklóson.
Több mint kétszázan próbálták ki szombaton Gyergyóremete új kerékpárútját, amelyet futók, sétálók és babakocsit toló édesanyák is birtokba vettek. A 3,2 kilométeres aszfaltcsíktól azt várják, hogy egyre többeket mozgásra ösztönöz majd.
Az utóbbi években ismétlődő jelenség Székelyföldön, hogy a márciusi-áprilisi felmelegedést hirtelen visszatérő fagyok váltják. Ezek komoly károkat okozhatnak a gyümölcsösökben, teljesen el is veszhet az adott évi termés.
Jótékonysági koncertet szerveznek március 27-én Gyergyóalfaluban, hogy befejezhessék a négygyermekes gyergyószentmiklósi család otthonát, amely összefogásból épült fel egy év alatt.
A virágvasárnapi barkaszenteléstől a húsvétvasárnapi határkerülésig több újdonsággal készül Gyergyószentmiklós húsvétra. Idén először a főtéri parkban tartják az ételszentelést, a szervezők pedig a közös ünneplés közösségformáló erejét hangsúlyozták.
Megtalálták, de sajnos már nem volt életben a Gyergyóalfaluból eltűnt 63 éves férfi – közölték Gyergyóalfalu község Facebook-oldalán a hétfői nagyszabású keresőakciót követően.
szóljon hozzá!