57 lejt a semmiből

A jövedelemmel nem rendelkező, de a hozzájárulás kifizetésére kötelezett személyeknek – a jogszabály szerint – az adóhatóságnál kell jelentkezniük, és kitölteniük a 604-es formanyomtatványt, hogy bekerüljenek a nyilvántartásba. Amennyiben egy jövedelemmel nem rendelkező személy legalább hat hónapig nem fizeti be az egészségbiztosítási hozzájárulást, a törvény értelmében a minimálbér hatszorosát kell lerónia bírságként. A járulék befizetése alól mentesülnek a 18 év alattiak, a 26 évnél fiatalabb diákok és egyetemi hallgatók, a várandós nők, a mozgássérültek és a politikai üldözöttek.

Csak ne olyan gyorsan!

Egyelőre nem kell megrohamozni a pénzügyet – így Ecaterina Mituleci, a Hargita Megyei Közpénzügyi Igazgatóság vezetője, aki lapunknak elmondta, perpillanat még számukra sem világos, miként kell eljárniuk. Érdeklődésünkre azt sem tudta megmondani, hogy tartozásként kezelik-e az összeget, amit az érintettek elmulasztanak befizetni, vagy hogy kell-e késedelmi kamatot fizetniük a jövedelem nélküli személyeknek, ha nem fizetik be legalább egy fél évre a havi 57 lejt. A megyei pénzügyi igazgatóságnál tehát még várják az eljárásra vonatkozó pontosítást.

A „szegény” tízezrek

Több mint ötvenezer személyt érintene Hargita megyében ez az előírás – tudtuk meg Duda Tihamértől, a Hargita Megyei Egészségbiztosítási Pénztár vezetőjétől. December 31-éig – az intézmény adatai szerint – a megyében mintegy 310 ezer lakos közül valamivel több mint 257 ezer személy volt biztosított. A lajstrom szerint majdnem 120 ezer olyan ingyenes ellátásra jogosult biztosított van a megyében, aki után az állam közpénzből fizeti a járulékot. Ugyanis mintegy harmincezer, havi 740 lejnél kevesebbet kereső nyugdíjas él a megyében, továbbá 64 ezer gyerek, majdnem négyezer 26 év alatti diák, 12 ezer társbiztosított és – a december végi adatok szerint – 221 várandós nő. A megyei lajstrom szerint összesen 133 ezer alkalmazott, havi 740 lejnél többet kereső nyugdíjas, több mint hatezer szabadfoglalkozású, de különböző segélyből vagy alkalmi jövedelemből megélő személy után is érkezett be pénz a kasszába. Az adatok szerint egyébként 4287 olyan személy is van a megyében, aki nem rendelkezik jövedelemmel, ám fizeti az egészségbiztosítást. Így Hargita megyében pontosan 53 152 olyan személy szerepel az adatbázisban, aki nem rendelkezik egészségügyi biztosítással, vagyis nem fizeti be az illetéket, így őket érintené az adótörvénykönyv új előírása.

Máris visszatáncolnának?

A törvény elfogadása után a kormány most mégis lemondana az elképzelésről. Dan Suciunak, a kabinet szóvivőjének egyik legutóbbi bejelentése szerint kérdésessé vált, hogy az illeték kiterjesztése mennyiben követi a közterhek arányos és igazságos elosztásának elvét. Elképzelhető, hogy a kormány módosítani fog az adótörvénykönyv erre vonatkozó előírásán. Suciu szerint az elkövetkező időszakban a kabinet „megpróbálja tisztázni” az illeték kötelező érvényére vonatkozó elképzelést, és január végéig megvizsgálják, mennyire fenntartható adóügyi és alkotmányos szempontból.

Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (CNAS) adatai szerint egyébként országszerte összesen 3,36 millió román állampolgár nem rendelkezik egészségbiztosítással, mert nincs semmilyen igazolt jövedelme – számolt be korábban az Economica.net gazdasági és pénzügyi hírportál.