
Kányádi Szilárd, a Csíki Játékszín igazgatója. Archív
Fotó: Gábos Albin
Maszk alatt, maszk után – Csíki közélet és közkincs címmel hirdetett kötetlen online beszélgetést a Magtár vállalkozás- és közösségfejlesztő intézete. A különböző intézményvezetők jelenlétében szó volt egyebek mellett az elmúlt hónapok nehézségeiről és a jövőbeli tervekről is.
2020. június 08., 21:112020. június 08., 21:11
2020. június 08., 22:152020. június 08., 22:15
A Bagaméri Noémi moderálásával sorra kerülő eseményen Prigye Kinga, a csíkszeredai polgármesteri hivatal kulturális irodájának osztályvezetője elárulta, a városi kulturális programok nyár végéig való lemondásával nem álltak le az irodai tennivalók. Mint mondta, elmaradásokat pótoltak az elmúlt hetekben, továbbá számolnak a bevételkiesés okozta nehézségekkel is. Habár fájó szívvel mondtak le a Székelyföldi Operahét megrendezéséről, az új tervek szerint októberben igyekeznek bepótolni a rendezvényt. „Ezen kívül a Csíkszeredai Könnyvásár is hasonló sorsa jutott, de egy szeptemberi dátumon ezt az eseményt is szeretnénk megtartani” – jelentette be az irodavezető.
A meghívottak közül a Csíki Játékszín igazgatója, Kányádi Szilárd elismerte,
„A virtuális kultúrafogyasztásra való áttérés nem volt sikeres. Minden előadás csak egy remake tud lenni ebben a formában.” Intézményvezetőként a bizonytalanságot emelte ki az elmúlt három hónapból, mint uralkodó állapotot, hiszen nem tudtak tervezni, beszámolni vagy akár eligazítást adni például a bérletesek esetében. „Jelenleg a pótlások időszaka van, most a III. Richárd próbafolyamatokon dolgozunk. Azt tudjuk biztosra, hogy a jelenlegi évadot befejezzük, és némi csúszással, de az újat is el fogjuk kezdeni” – számolt be, hozzátéve, hogy a szabadtéri előadások bemutatásán is gondolkodnak jelenleg, amelyre a Mikó-vár belső tere lenne a legalkalmasabb helyszín.
– ezt már Gyarmati Zsolt, a Csíki Székely Múzeum igazgatója vallotta be. Elmondta, a kormányzat részéről tapasztalható bizonytalanság jelentős befolyással bírt a múzeum életében is, így tizenhárom alkalmazottnak szűnt meg a munkavállalói viszonya. Kiemelte ugyanakkor, a kollégák szabadidejükben is bejártak, hiszen a műtárgyállomány folyamatos szakmai felügyeletet és gondozást igényel, de intenzív nagytakarításra is sor került ez idő alatt a múzeumban. „Sajnáljuk, hogy az Elit Alakulat honfoglalás kori régészeti kiállításunk túl korán ért véget, legalább ezer diák várta a tárlat meglátogatását mindamellett, hogy a nagyobb számú csíki közönségre a tavasz folyamán számítottunk” – mutatott rá, hozzátéve, azon dolgoznak, hogy ha néhány hétig is, de újból megnyithassák a tárlatot.
Ennek ellenére
miközben egy gyűjtést is terveznek megszervezni a járvány időszakát felölelve, „A napokban közzétesszük a felhívást is. Várjuk a tárgyak, képek, élettörténetek beküldését, amelyek a járványidőszakhoz köthetők. A milliónyi történés dokumentálása így megmarad az utókornak és akár egy tárlatot is tudunk belőlük készíteni” – hívta fel a figyelmet Gyarmati.
„Első alkalommal, amikor már nem lehetett nézők előtt előadást bemutatni, mi kellékeket és maszkokat tettünk a nézőtérre, így kicsit még átéltük az igazi színpadi élményt” – elevenítette fel a járvány beköszöntét András Mihály. A Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes igazgatója szintén sajnálja az olyan nagy volumenű eseményeket, mint az Ezer Székely Leány Napja, de a járvány tombolása alatt más együttesekkel karöltve, táncos kihívásokkal „mérettették meg magukat” az online világban. Elárulta, táncosaik szóló és páros táncok betanulásával töltötték a három hónapot, ugyanakkor újult erővel készülnek prímás és más találkozókra az elkövetkező időszakban.
– mutatott rá.
A Hargita Megyei Kulturális Központ vezetője, Ferencz Angéla úgy fogalmazott, a nemrégiben lejárt megyenapok sikerrel zárultak. Hozzátette, a társadalmasítás és a digitalizáció időszaka volt a március közepétől kezdődő intervallum, amely alatt olyan projektekkel is foglalkoztak, amelyek a helyi művészek fennmaradását és megélhetését voltak hivatottak felmérni és kielemezni. „Fontos számunkra, hogy megtaláljuk a módját annak, miként tudjuk az emberek figyelmét visszairányítani a kultúra látószögébe is” – magyarázta a teendőket, kiemelve, hogy a negyvenedik évfordulójára készülő Csíkszeredai Régizene Fesztivált mindenképp meg szeretnék tartani egy későbbi időpontban. „Talán ez a járvány megtanít minket arra is, hogy megtanuljuk értékelni a ritkábban megrendezett kulturális eseményeket” – összegezte az igazgató.
Kérdésünkre, miszerint az elmúlt években volt-e bármilyen felmérés a székelyföldi kultúrafogyasztással kapcsolatban, Kányádi Szilárd azt válaszolta, tudomása szerint nem, de a pontos adatok tekintetében hasznos lenne egy ilyen jellegű felmérés. Ezzel egyetértett Ferencz Angéla is, aki szerint szociológusok bevonásával lehetne egyértelmű képet kapni a jelenségről.
Köszönetet mondott pénteken a Facebook-oldalán a bukaresti ítélőtábla vezetőségével szembeszálló Raluca Moroșanu mindazoknak, akik támogatják őt és a Recorder dokumentumfilmjében megszólaló Laurențiu Beșu bírót.
A legfrissebb tanulmány szerint Romániának a legnagyobb a medveállománya Európában, 10 600 és 12 700 közötti a barnamedvék száma az országban – számolt be pénteki brassói sajtótájékoztatóján a környezetvédelmi miniszter.
Ilie Bolojan miniszterelnök pénteken megtekintette az észak-erdélyi (A3-as) autópálya két Bihar megyei szakaszának – a 26,35 kilométeres Berettyószéplak–Bisztraterebes és a 28,5 kilométeres Bisztraterebes–Bihar – munkálatait.
Újabb leprás megbetegedést igazoltak Kolozsváron – nyilatkozta pénteken az Agerpresnek a Kolozs Megyei Közegészségügyi Igazgatóság vezetője. Dr. Corina Criste elmondta, hogy a fertőzött személy kezelésre szorul, de a kilétét nem részletezte.
Romániában is kimutatták a H3N2 influenzavariáns több országban terjedő K alvariánsát – közölte pénteken az Országos Közegészségügyi Intézet (INSP).
A Hamm hosszú ideje aktív támogatója több közösségi és karitatív kezdeményezésnek. Többek között a Fuss Neki eseménysorozatnak, a véradóknak, az egyetemistáknak, valamint korábban a kórházi dolgozóknak is kedvezményeket biztosított.
Megkönnyebbüléssel fogadta a városvezetés a bíróság végleges döntését a Szejke-ügyben: Szakács-Paál István szerint a korábban emlegetett többmilliós teher helyett végül kezelhető nagyságrendű kárt szenvedett Székelyudvarhely.
Októberben 5492 lej volt a nettó átlagbér Romániában, 4,3 százalékkal nagyobb, mint 2024 októberében – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Az Országos Statisztikai Intézet (INS) pénteken közölt adatai szerint a villamos energia, a hőenergia ára, valamint a vasúti szállítás díja nőtt a legnagyobb mértékben az elmúlt egy évben.
Hosszas előkészítés után hamarosan benyújtják a pályázatot a csíkszeredai vasút felett átívelő gyalogos és kerékpáros híd felépítésére. Ehhez naprakésszé tették a költségvetését 10 millió lejjel emelve a projekt korábban becsült értékét.
szóljon hozzá!