Gőzerővel készülnek a pandémia utáni időszakra a csíki kulturális intézmények vezetői

„A virtuális kultúrafogyasztásra való áttérés nem volt sikeres. Minden előadás csak egy remake tud lenni ebben a formában.” Intézményvezetőként a bizonytalanságot emelte ki az elmúlt három hónapból, mint uralkodó állapotot, hiszen nem tudtak tervezni, beszámolni vagy akár eligazítást adni például a bérletesek esetében. „Jelenleg a pótlások időszaka van, most a III. Richárd próbafolyamatokon dolgozunk. Azt tudjuk biztosra, hogy a jelenlegi évadot befejezzük, és némi csúszással, de az újat is el fogjuk kezdeni” – számolt be, hozzátéve, hogy a szabadtéri előadások bemutatásán is gondolkodnak jelenleg, amelyre a Mikó-vár belső tere lenne a legalkalmasabb helyszín.

– ezt már Gyarmati Zsolt, a Csíki Székely Múzeum igazgatója vallotta be. Elmondta, a kormányzat részéről tapasztalható bizonytalanság jelentős befolyással bírt a múzeum életében is, így tizenhárom alkalmazottnak szűnt meg a munkavállalói viszonya. Kiemelte ugyanakkor, a kollégák szabadidejükben is bejártak, hiszen a műtárgyállomány folyamatos szakmai felügyeletet és gondozást igényel, de intenzív nagytakarításra is sor került ez idő alatt a múzeumban. „Sajnáljuk, hogy az Elit Alakulat honfoglalás kori régészeti kiállításunk túl korán ért véget, legalább ezer diák várta a tárlat meglátogatását mindamellett, hogy a nagyobb számú csíki közönségre a tavasz folyamán számítottunk” – mutatott rá, hozzátéve, azon dolgoznak, hogy ha néhány hétig is, de újból megnyithassák a tárlatot.

Ennek ellenére

miközben egy gyűjtést is terveznek megszervezni a járvány időszakát felölelve, „A napokban közzétesszük a felhívást is. Várjuk a tárgyak, képek, élettörténetek beküldését, amelyek a járványidőszakhoz köthetők. A milliónyi történés dokumentálása így megmarad az utókornak és akár egy tárlatot is tudunk belőlük készíteni” – hívta fel a figyelmet Gyarmati. 

„Első alkalommal, amikor már nem lehetett nézők előtt előadást bemutatni, mi kellékeket és maszkokat tettünk a nézőtérre, így kicsit még átéltük az igazi színpadi élményt” – elevenítette fel a járvány beköszöntét András Mihály. A Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes igazgatója szintén sajnálja az olyan nagy volumenű eseményeket, mint az Ezer Székely Leány Napja, de a járvány tombolása alatt más együttesekkel karöltve, táncos kihívásokkal „mérettették meg magukat” az online világban. Elárulta, táncosaik szóló és páros táncok betanulásával töltötték a három hónapot, ugyanakkor újult erővel készülnek prímás és más találkozókra az elkövetkező időszakban.

– mutatott rá. 

A Hargita Megyei Kulturális Központ vezetője, Ferencz Angéla úgy fogalmazott, a nemrégiben lejárt megyenapok sikerrel zárultak. Hozzátette, a társadalmasítás és a digitalizáció időszaka volt a március közepétől kezdődő intervallum, amely alatt olyan projektekkel is foglalkoztak, amelyek a helyi művészek fennmaradását és megélhetését voltak hivatottak felmérni és kielemezni. „Fontos számunkra, hogy megtaláljuk a módját annak, miként tudjuk az emberek figyelmét visszairányítani a kultúra látószögébe is” – magyarázta a teendőket, kiemelve, hogy a negyvenedik évfordulójára készülő Csíkszeredai Régizene Fesztivált mindenképp meg szeretnék tartani egy későbbi időpontban. „Talán ez a járvány megtanít minket arra is, hogy megtanuljuk értékelni a ritkábban megrendezett kulturális eseményeket” – összegezte az igazgató.

Kérdésünkre, miszerint az elmúlt években volt-e bármilyen felmérés a székelyföldi kultúrafogyasztással kapcsolatban, Kányádi Szilárd azt válaszolta, tudomása szerint nem, de a pontos adatok tekintetében hasznos lenne egy ilyen jellegű felmérés. Ezzel egyetértett Ferencz Angéla is, aki szerint szociológusok bevonásával lehetne egyértelmű képet kapni a jelenségről.