Fontos, hogy ne magyarul beszéljenek a pedagógusok román órákon

Telt ház fogadta a kérdést: miért nem beszélnek a magyarok románul? •  Fotó: Haáz Vince

Telt ház fogadta a kérdést: miért nem beszélnek a magyarok románul?

Fotó: Haáz Vince

Miért nem beszélnek a magyarok románul? – ezzel a címmel szervezett panelbeszélgetést nemrég a Mathias Corvinus Collegium (MCC) Marosvásárhelyen, amelyen a meghívottak nyelvtudományi, jogi, pedagógiai és pszichológiai nézőpontok felől közelítve próbálták megválaszolni a kérdést, amelyre erdélyi magyarként sokan kénytelenek válaszolni életük során.

Hajnal Csilla

2024. május 20., 18:542024. május 20., 18:54

Sokféle előítélet van az erdélyi magyarok román nyelvtanulásával kapcsolatban, ilyen az is, hogy sok magyar nem akar megtanulni románul – kezdte a telt házas, két nyelven zajló panelbeszélgetést Rotaru Daniel román nyelv és irodalom szakos egyetemi hallgató, az MCC diákja. Erre reagálva Kovács Karola nyelvész elmondta, hogy

a román nyelv rendszerszintű hatékony elsajátításának egyik nagy akadálya abból ered, hogy különböző sztereotípiákat éltetünk magunkban.

Kovács Karola nyelvész •  Fotó: Haáz Vince Galéria

Kovács Karola nyelvész

Fotó: Haáz Vince

„Ennek vannak gyökerei a saját múltunkból, a szüleink generációjából, de nem kifejezetten állnak meg ezek a lábukon. Az egyik ilyen tévhit az, hogy a magyar anyanyelvűek nem fognak sosem megtanulni igazán jól románul. Ezzel a gond, hogy nem differenciál, hiszen

teljesen más a román nyelvet megtanulni udvarhelyiként vagy aradiként.

Más a nyelvi szocializációs közeg, amiben felnő az ember, és ebben az esetben beskatulyázzuk az egyént. Tény, hogy az identitás szorosan összefügg az anyanyelvvel, de én attól nem leszek kevésbé magyar, ha tudok románul.

Idézet
Attól nem leszek kevésbé román, ha román létemre tudok magyarul köszönni a magyar szomszédnak.

A kölcsönösség léptékével kell szemlélni ezt a problémát, hiszen amellett, hogy elvárjuk a magyar közösségtől, hogy egyéni és társadalmi szinten is elsajátítsa a román nyelvet, várhatunk a román közösségtől is bizonyos kölcsönösségeket, például Marosvásárhelyen, ahol ez releváns kérdés” – vázolta Kovács Karola.

Bakk-Miklósi Kinga pszichológus, egyetemi tanár •  Fotó: Haáz Vince Galéria

Bakk-Miklósi Kinga pszichológus, egyetemi tanár

Fotó: Haáz Vince

A kétnyelvűség és anyanyelv kapcsolata

Bakk-Miklósi Kingát pszicholingvisztikai szempontból és anyaként gyakorlati szempontból is érdekli a kérdéskör. A szakember 2008-ban doktorált a kétnyelvűség témakörében, abban az évben szülte gyerekét is, és

már akkor tudta, hogy ha valaki segítségét fogja kérni a gyerekfelügyeletben, akkor az egy román néni lesz, aki megszólal magyarul is, amíg a gyerek otthonosan mozog a román nyelvben, de utána románul beszél vele.

„Másodnyelvről van szó, és nem második nyelvről, mert a mi esetünkben van egy prioritás a román nyelvvel szemben. Erdélyi magyar kétnyelvűnek tartom magam, aki nagyon jól érzi magát ebben a kétnyelvűségben, erre próbálom nevelni a gyerekemet is. A gyerek kisérettségin ugyanannyit írt románból mint magyarból, ez sokat elmond arról, hogy mit hozott otthonról. A románt tanulni, tudni kell, fel sem merült, hogy nem, az itthonmaradásnak ez az egyik feltétele. Az iskolában fontos a rejtett tanterv, amikor viszonyulásból, hanghordozásból, mimikából mondunk el dolgokat. Nem mondjuk el, hogy fúj, de éreztetjük. Ezért volt fontos, hogy olyan valaki legyen a gyerekem mellett, akinek egészséges kötődése van a román nyelvhez, akit pozitív szálak fűznek a román kultúrához” – mesélte a pszichológus saját tapasztalatait.

Mint mondta, a kétnyelvűséget nem érdemes az anyanyelvűséghez hasonlítani. Úgy véli, az a nagy bajunk itt Erdélyben, hogy úgy próbálunk román nyelven beszélni, ahogy magyarul beszélünk, de ez nem jön össze, hisz mindig kiderül, hogy magyarok vagyunk, ami viszont nem probléma. A kétnyelvűségen belül is vannak kategóriák:

vannak a domináns kétnyelvűek, akik jobban tudják a magyart, és hozzánő a román, de vannak akik kiegyensúlyozottan beszélik mindkét nyelvet, mert vegyes családban nőttek fel.

Nem szabad összetéveszteni az identitás kérdését az anyanyelv kérdésével. Itt Marosvásárhelyen sok probléma abból fakad, hogy azt hisszük, azzal, hogy a románt jól tudjuk, akkor valamit feladunk az identiásunkból – hangsúlyozta Bakk-Miklósi Kinga.

•  Fotó: Haáz Vince Galéria

Fotó: Haáz Vince

Az állam feladata, hogy megtanuljunk románul

Ezzel szemben Bethlendi András kisebbségjogászként fontosnak találja, hogy az egyéni utakat ne értsük félre, ne higgyük, hogy azok önmagukban rendszerszintű megoldást is jelentenek. „Nem lehet mindenkinek kijelölni feladatként, hogy találjon megfelelő román nyelvű dadát.

Idézet
Az államnak igenis feladata, hogy az ember akár Székelyudvarhelyen is, pusztán a neki kijelölt utat követve – ami a közoktatást jelenti – megtanuljon románul. Ha valaki eljár románórákra, akkor tizenkét év alatt mindenkinek jár az, hogy az állam nyelvét megtanulja”

– érvelt a jogász. Hozzátette, az állam nyelvét megtanulni nem kötelezettség, hanem egy jog, és a román állam vállalja, hogy megtanítja ezt a nyelvet az állampolgárainak, amivel boldogulnak a társadalomban. Ha a román közoktatás ezt nem tudja felkínálni, akkor az egy probléma. Úgy véli, hogy elhibázott önhibáztató narratíva azt felerősíteni, hogy a magyarok hibája Székelyudvarhelyen, hogy nem tanulnak meg románul a közoktatásban. Meg kell tudni tanulni románul a közoktatásban úgy, hogy ez később ne jelentsen akadályt. Rotaru Daniel úgy véli, hogy

a romántanár a diák „szövetségese” kell legyen, és a diák érdeklődési körének megfelelő román oktatásra van szükség ahhoz, hogy kulturális nyitottságot és érdeklődést mutasson a diák.

•  Fotó: Haáz Vince Galéria

Fotó: Haáz Vince

Nem látott különbséget a románok és magyarok között

Bogdan Rațiu román szakos tanár az iskolát egy kulturális közegnek tartja, ahol egymásra hatással vannak a szereplők, és nem egy olyan helynek, ahol csak a képességeinket fejlesztjük. „Mielőtt a Bolyai Farkas Gimnáziumban tanítottam volna, nem láttam semmilyen különbséget a magyar és a román gyerekek között. Gyerekként a tömbház mögött ugyanúgy játszottam Kingával és Raduval is. A Bolyaiban pár hónap után vettem észre a különbséget. Otthon mindig arra neveltek, hogy

Idézet
köszönj ennek a magyar szomszédnak is, annak is, beszélj velük tisztességesen, mert kulturáltabbak, mint mi; ne hallgasd hangosan a zenét, mert kiegyensúlyozottabbak mint mi; jobban főznek, mint mi.

Az interkulturalitást tehát otthon és a tömbház mögött tanultam meg. Amikor elkezdtem tanítani és találkoztam azzal a hozzáállással, hogy nem akar valaki megtanulni románul, nem kezdtem el vitatkozni, elfogadtam. Vannak diákok, akik vegyes családból jönnek, nekik másképpen kell tanítani, magasabb elvárásokat kell támasztani feléjük, mert képesek rá. Az osztályok vegyesek,

Idézet
vannak olyan diákok is, akik nem tudták kiejteni sem a román szavakat, olyanok is, akik vegyes családból voltak, és jobban tudtak, ezért is nagy kihívás tanárként dolgozni”

– utalt a romántanár a magyar diákok román nyelvhez való hozzáállására.

Rotaru Daniel román nyelv és irodalom szakos hallgató •  Fotó: Haáz Vince Galéria

Rotaru Daniel román nyelv és irodalom szakos hallgató

Fotó: Haáz Vince

A román és magyar gyerekek hallják egymás hangját

Kovács Karola kutatásában három hasonlóan többnyelvű régióra fókuszált – Finnországra, ahol a svéd hivatalos nyelv, 5-6 százalék körüli a svéd anyanyelvűek aránya, továbbá az olaszországi Dél-Tirolra, ahol nagyszámú német nyelvű lakosság él, illetve Spanyolországban Baszkföldre.

„Nem vagyunk egyedül ebben a helyzetben, máshol kitaláltak már olyan rendszert, ahol az ő kontextusukban jól működik. Nem hibátlan, de eredményesebb, mint jelenleg a miénk.

Idézet
Nem volt célom átemelni egy az egyben oktatási rendszereket, de ezen rendszerek ismeretében látszanak bizonyos jellemzők, hogy mit érdemes figyelembe venni, amikor többnyelvű régióban a többnyelvűséget akarjuk a közoktatással promoválni. Máshol abban különbözik a rendszer, hogy nem hagyják pusztán egy oktatási törvényre az egészet.

Mi itt nagyon hagyatkozunk a 2011-es oktatási törvényre, ami nagyon jó, innovatív, de máshol számtalan intézmény is segíti a tanárok munkáját: tankönyv-fejlesztés, diákok monitorizálása, szakmai programok szervezése diákoknak, tanároknak. Legalább öt-hat intézmény azzal foglalkozik, hogy miként tudják segíteni a diákok és tanárok munkáját. Ha érdekel a másik kultúrája, akkor pozitívan viszonyulunk a másikhoz. Sokat segít a visszajelzés abban, hogy legyen több bátorságunk megszólalni. Ez a másik hiányosság itthon:

Idézet
kevés a visszajelzés, van képességi szintfelmérő vizsga, érettségi, de nincs folyamatos feedback, hogy miben kell fejlődnünk még, mit csináltunk jól. Kivéve, ha nincs egy szupertanárod, de velük az a baj, hogy nagyon le vannak terhelve”

– véli Kovács Karola saját kutatásaira alapozva.

Bogdan Rațiu román nyelv és irodalom szakos tanár, Kovács Karola nyelvész •  Fotó: Haáz Vince Galéria

Bogdan Rațiu román nyelv és irodalom szakos tanár, Kovács Karola nyelvész

Fotó: Haáz Vince

Bogdan Rațiu meggyőződése, hogy egy nyelvet úgy lehet jól elsajátítani, ha megvan a megfelelő szókincsünk. Nagyon lemaradott tantervek alapján tanulnak a diákok, az általános iskolás, de főleg a középiskolás tanterv legalább húsz-harminc évvel van lemaradva – véli a romántanár. Arra a kérdésre, hogy milyen gyakorlati módszerei vannak az óráin, elmondta, odateszi diákjait, hogy memorizáljanak, és rövid mondatokban fogalmazzák meg mondandójukat.

Idézet
Készségeket, nem pedig képességeket fejlesztek. Nagyon kényelmes képességeket fejleszteni az iskolában azzal, hogy megtanítod válaszolni öt olyan kérdésre, amit kérnek az érettségin. De az már kihívás, hogy hosszú távra fejleszd ki a hozzáállását a román nyelv és a román kultúra iránt, amelyben együtt létezünk”

– fejtette ki Bogdan Rațiu.

Egy nyelv használata a köztereken elismerést üzen

Bethlendi András felhívta a figyelmet arra is, hogy komolyabb erőbefektetést jelent a kisebbség számára a román nyelv elsajátítása. „Ha belegondolunk, hogy hány órát töltünk el a román nyelv tanulásával a közoktatásban, és még ehhez hozzáadódik az önként befektetett energia (románul olvasunk könyvet, sajtót stb), ez idő alatt csomó mindenben tudnánk fejlődni. De

Idézet
a társadalmi helyzet, amiben vagyunk, megköveteli tőlünk, hogy ezt meg kell tanuljuk ahhoz, hogy boldogulni tudjunk. Ez egy jog, és az állam meg kell tegyen mindent, hogy ez a jog gyakorolható legyen, és ne teher legyen senki számára az, hogy az állam nyelvét használni tudja”

– mondta a jogász, aki azt is kiemelte, hogy mekkora nyelvi szorongást tud kiváltani az emberben az, ha érzi, hogy nem tud felzárkózni az elvárt nyelvtanulási ritmushoz.

•  Fotó: Haáz Vince Galéria

Fotó: Haáz Vince

Hangsúlyozta, soha nem élt a román és magyar közösség ilyen jól együtt az elmúlt száz évben, mint most, a kisebbségi jogaink tekintetében sem volt ilyen tágas és kényelmes a mi életünk.

„Vannak intézmények, ahol sikerül három nyelven kommunikálni, de problémás az, hogy például Kolozsváron a csak románul és angolul van kiírva az, hogy merre van a magyar színház. Ha a mi viszonyunk más kell legyen a románhoz, mint az angolhoz, akkor elvárható az is, hogy a románok viszonya legyen más a magyarhoz, mint az angolhoz. Mert ez méltányossági problémákat vet fel a helyi lakosság felé.

Idézet
Nem arról szól, hogy nem tudnak románul a magyarok, és azért kell kiírni a nyelvükön, hanem azért, mert egy nyelv használata a köztereken egy elismerést üzen: azt üzeni, hogy ott annak a kultúrának a jelenléte őshonos, természetes, magától értetődő. A jó példák azért fontosak, mert azt üzenik a világnak, hogy mi, magyarok, pont ugyanúgy otthon vagyunk itt, mint a románok, akárcsak a románok ugyanúgy itthon vannak, mint a magyarok”

– emelte ki az MCC kisebbségjogásza.

•  Fotó: Haáz Vince Galéria

Fotó: Haáz Vince

Következtetésképpen Bogdan Rațiu elmondta, szükség van valódi oktatási közösségekre, ahol a tanárok megosztják egymással tapasztalataikat az általános iskolától a középiskoláig, hogy ne legyenek szakadékok a szintek között, hogy legyen következetesség az elvárt készségekben és normákban. Továbbá fontos, hogy

ne magyarul beszéljenek a pedagógusok román órákon.

„A magyar tagozaton tanító román tanárnak pedig meg kell értenie, hogy az nem jelent visszalépést a pályáján, ha magyar tannyelvűeket tanít, hanem többletet jelent, mert folyamatosan újra felfedezi önmagát. Rengeteg tananyag és kézikönyv áll a diákok rendelkezésére, de fontos, hogy a szülő és a tanár igazi partnerek legyenek.

Idézet
A legnagyobb előrelépés az lenne, ha a szülő nem azt kérdezné a tanártól, hogy milyen jegyet kapott a gyerekem, hanem azt, hogy mit tud a gyerekem”

– összegezte a román szakos tanár.

Engedjük meg magunknak a tévedést

Kovács Karola következtetése: jó volt végre Marosvásárhelyen is beszélni erről a provokatívnak hangzó kérdésről. De újraformálná azt:

Idézet
miért nem beszélnek túl jól a magyarok románul?”

Nem arról van szó, hogy a magyarok nem tudnak megszólalni románul, hanem arról, hogy a magyarok elvárják a legmagasabb szintet maguktól. Azt mondják, hogy akkor tudok románul, ha hiba nélkül tudok. Erre reflektált Bethlendi András is, aki szerint

mi, magyarok is gátoljuk magunkat és egymást a román nyelv megismerésében, egymást is negatívan ítéljük meg, ha nem szólalunk meg tökéletesen románul.

„Van felelősség a többségi társadalmon és az államon, hogy hogyan tanulunk meg beszélni románul, de van rajtunk is felelősség. Megengedőbbek kell legyünk magunkkal, hogy bátran hibázzunk, a lényeg, hogy jó szándékkal és bátran beszéljünk” – vonta le a következtetést Bethlendi András.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. március 19., szerda

Tíz év pereskedés után, részben elévülés miatt ússza meg a 11 év börtönbüntetést

Megússza a 30 millió euró kenőpénz elfogadása miatt alapfokon kapott 11 év és nyolc hónap börtönbüntetést Bukarest ötödik kerületének volt polgármestere, Marian Vanghelie.

Tíz év pereskedés után, részben elévülés miatt ússza meg a 11 év börtönbüntetést
2025. március 19., szerda

Lezárják a székelyudvarhelyi Függetlenség utca egy szakaszát

Lezárják a Függetlenség utca egy szakaszát munkálatok miatt csütörtök reggeltől – értesíti a gépjárművezetőket és lakókat a polgármesteri hivatal Facebook-bejegyzésben.

Lezárják a székelyudvarhelyi Függetlenség utca egy szakaszát
2025. március 19., szerda

Három részre osztották a báli bevételt, egy részét hangszerekre és táblákra fordították

Értékes eszközökkel gazdagodott a csíkszeredai Nagy István Művészeti Középiskola: a Katalin-báli adományokból taneszközöket és hangszereket kaptak. A bálozók felajánlásait, két hangszert és tizenhat táblát meg is kapták az iskola diákjai.

Három részre osztották a báli bevételt, egy részét hangszerekre és táblákra fordították
2025. március 19., szerda

Lángra kapott egy munkagép Székelyudvarhelyen, lakás gyúlt ki Gyergyószentmiklóson

Egy székelyudvarhelyi színesfémgyártó üzemben csaptak fel a lángok kedden délután, míg szerda reggel Gyergyószentmiklóson egy lakástűzhöz riasztották a tűzoltókat. Mindkét esetben sikerült gyorsan megfékezni a tüzet.

Lángra kapott egy munkagép Székelyudvarhelyen, lakás gyúlt ki Gyergyószentmiklóson
2025. március 19., szerda

Lejárt szavatosságú növényvédő szereket foglalt le a Hargita megyei rendőrség

Nagyobb mennyiségű, lejárt szavatosságú növényvédő szereket foglalt le a rendőrség Székelykeresztúron egy ellenőrzés során kedden – adja hírül a Hargita Megyei Rendőr-főkapitányság.

Lejárt szavatosságú növényvédő szereket foglalt le a Hargita megyei rendőrség
2025. március 19., szerda

Márciusban is tart fogadóórát a nép ügyvédje Csíkszeredában

Fogadóórát tart a nép ügyvédje Csíkszeredában március 27-én, csütörtökön, a megyeháza 15-ös termében, délelőtt fél 11 és délután 2 óra között.

Márciusban is tart fogadóórát a nép ügyvédje Csíkszeredában
2025. március 19., szerda

Sokan értetlenül állnak a szemétdíj emelkedése előtt, íme a válaszok

Több székelyudvarhelyi olvasónk jelezte, hogy egyik hónapról a másikra magasabb összeg szerepelt a szemétdíjas számláikon, anélkül, hogy előzetesen részletes tájékoztatást kaptak volna az áremelkedés okáról. Az alábbiakban rávilágítunk erre.

Sokan értetlenül állnak a szemétdíj emelkedése előtt, íme a válaszok
2025. március 19., szerda

Kiállítják a Homoród Fotóklub munkáit Székelyudvarhelyen

Fotókiállítás nyílik Székelyudvarhelyen csütörtökön: bemutatják a nagyközönségnek a Homoród Fotóklub munkáit – olvasható a Művelődési Ház Facebook-oldalán.

Kiállítják a Homoród Fotóklub munkáit Székelyudvarhelyen
2025. március 19., szerda

Egyszülős kártyát vezetnek be Kézdivásárhelyen

Gyerekeiket egyedül nevelőkön igyekszik segíteni Kézdivásárhely önkormányzata. Az egyszülős kártyát még három napig, március 21-ig lehet igényelni.

Egyszülős kártyát vezetnek be Kézdivásárhelyen
2025. március 18., kedd

Hunyadi „hazatért” – avagy hogyan alakította át Kádár L. Gellért életét a sorozat

Teltházzal és vastapssal fogadta Kézdivásárhely a „hazatérő” Kádár L. Gellértet, a Hunyadi filmsorozat főszereplőjét, aki kendőzetlen őszinteséggel vallott életéről, a forgatási időszakról, illetve a számára általános ismertséget hozó szerepről.

Hunyadi „hazatért” – avagy hogyan alakította át Kádár L. Gellért életét a sorozat