Fesztivál – alkalom a drogozásra?

A fesztivál pár napra „kiszabadíthat” a hétköznapi valóságból

Míg a legtöbb civil szervezet a Félsziget kellős közepén szórakoztatta napközben a fesztiválozókat különböző nem zenei programmal, addig az Independence Zone a sátortábor mellé költözött. Nem véletlenül: nyolc éve már, hogy ezen a helyen végeznek drogprevenciós és felvilágosító munkát. A program koordinátora, Dégi L. Csaba szerint azért költöznek mindig a sátortáborba, mert „a drog, az alkohol, a HIV-szex, az jó részt itt történik, az életközelben, nem egy elhatárolt fehér területen”. Mindemellett a sátortáborban csend van, alig szűrődik be a fesztivál zaja, ez pedig személyes beszélgetésekre ad alkalmat. A pszichológusként és szociális munkásként tevékenykedő Dégi L. Csaba szerint pedig a személyes kapcsolatteremtés a legfontosabb.

Nem dobálnak óvszert a fesztiválozók után

Az Independence Zone szakemberei, önkéntesei kétfajta munkát végeztek a Félsziget alatt: egy részük a buli területén rövid, 5 perces teszt kitöltésére kérte a fesztiválozókat. A válaszadó nem kapta meg a tesztje eredményét rögtön, hanem egy számot kapott, amellyel elmehetett az Independence Zone sátrához személyes tanácsadásra. „Tevékenységeinek célja nem a résztvevők drogfogyasztási szokásainak szabályozása, inkább az érintettek számára történő, kockázati tényezőkről való tájékoztatási és tanácsadási szolgáltatás felajánlása” – mondja a drogprevenciós szakember, aki az elmúlt nyolc év alatt megtanulta, mivel lehet, és mivel nem lehet hatni a fiatalokra.

Egy fesztiválon például nincs helye drogokról szóló előadásnak, filmvetítésre sem kaphatók már a fiatalok, nem érdekli őket. Ugyanakkor az óvszerosztogatás sem tűnik hatásosnak, ha nem jár mellé valamiféle beszélgetés.

A válaszadók 85%-a fogyaszt alkoholt valamilyen szinten

A négynapos munka során felmérés is készült: összesen 800, prevenciós szolgáltatásokat igénylő fesztiválozóval dolgoztak a szakemberek és 524 tesztet töltöttek ki. Ezekből kiderül, hogy a személyre szabott prevenció iránt érdeklődő fiatalok 62%-a férfi, 38%-a nő, átlag életkoruk 22 év. „Szűrőkérdéseink szerint a válaszadók 19%-a drogozik, 53%-a dohányzik, 85%-a fogyaszt alkoholt valamilyen szinten, illetve 24%-nál depressziós tünetek jelentkeznek. Ugyanakkor szakmai tesztjeink alapján megállapítható, hogy a nikotin- és alkoholfüggőség veszélye a káros szenvedéllyel élő fiatalok közel egyharmadát érinti, a drogdependencia meg több mint 6%-ukat” – magyarázza az adatokat Dégi, aki szerint szép eredmény, hogy a megkérdezett fiatalok 30 százaléka igényelt személyes tanácsadást, vagyis háromból egy.

Többen drogoznak, mint a hétköznapokban

A szakember szerint a nikotin- és alkoholfogyasztás mértéke nem okozott meglepetést, olyan mint egy nem fesztiválozó közegben mért hasonló korosztály esetében, a meglepetést viszont a drogfogyasztás és a depresszió számai okozták. Egy fesztiválon hatványozottabban többen drogoznak, mint a hétköznapokban, bár lehet, hogy most használják a szert, és mondjuk egy évig aztán nem nyúlnak hozzá.

Nem ritka látvány még egy nappali mulatságon sem

„A pozitív, egészségtudatos viselkedés és a személyes jólét megerősítésére jövőben is szükség lesz, tekintettel arra, hogy a fesztiválozók drogfogyasztási aránya kétszer nagyobb, mint a romániai iskoláskorúaké és fiataloké, illetve a depressziós érintettség is jelentős” – mondja a szakember, aki reméli, az elkövetkezendő években még nagyobb teret és figyelmet kap az effajta megelőző munka.