Cărceanu Oliver és Moraru Adrian. A legnehezebb mindkettejük számára a család hiánya volt
Fotó: Gecse Noémi
Féléves küldetést teljesített Afganisztánban a csíkszeredai 61-es hegyivadász dandár 21 katonája. A több csoportra osztott Hargita megyei küldöttség tagjai nemrég tértek haza. Érdeklődésünkre meséltek a szolgálatról.
2017. szeptember 30., 22:382017. szeptember 30., 22:38
A pontosság ismeretlen fogalom, a klíma kibírhatatlan, a szél hordozta homok kellemetlen. Ezek az apróbb kihívások az ázsiai országban. Ennél jóval nagyobb kihívást jelent a küldetés komolysága. Amióta a rendfenntartást a NATO vezette nemzetközi erőktől az afgán fegyveres erők vették át, a külföldi katonák kifejezetten a kiképzői, tanácsadói szerepeket látnak el.
A hat hónapos küldetés idejére két regionális parancsnoksághoz osztották be a Hargita megyei katonákat: tizenegyen az északi Kiképző Tanácsadó és Támogató Parancsnokság állományában (TAAC-N) Mazár-e Sarif központtal, tízen pedig a déli Kiképző Tanácsadó és Támogató Parancsnokság állományában (TAAC-S) Kandahar központban teljesítettek szolgálatot. Közülük az előbbiben szerzett tapasztalatokról Cărceanu Oliver, utóbbiról pedig Moraru Adrian mesélt lapunknak.
Fotó: Gecse Noémi
Cărceanu Oliver az Olt megyei Balşban született, és 1999 óta Székelyudvarhelyen él feleségével és két gyerekével. Moraru Adrian Kolozsváron született, 1995 óta katona, és 15 évvel ezelőtt helyezték Csíkszeredába. Azóta itt él feleségével, aki rendőrként dolgozik, két gyereket nevelnek.
A katonák érdeklődésünkre elmondták,
Az északi román csapatot további két kisebb csapatra bontották, egyik német, a másik török parancsnokság alatt dolgozott. Cărceanu utóbbiban teljesített szolgálatot, ennek kiemelten az afgán rendőrség felkészítése volt a célja. A TAAC-N területén két rendőrségi övezet volt két különböző városban, ezek között ingázott a katona minden héten. Mint mondta, megpróbált tanácsokat adni az afgán rendőrségnek a bevetési egységek számára szükséges logisztikáról a különböző missziók során.
A déli román csapat tagjait különválasztották egymástól, tehát mind a tízen más-más csapatokban teljesítettek szolgálatot. A román katonák a nagy távolság miatt nem dolgozhattak együtt.
Fotó: Gecse Noémi
Amikor a küldetés céljáról kérdeztük őket, Moraru elmondta, mindenki láthatta, hogy milyen események történtek Európa több nagyvárosában az elmúlt időben. Az afgán rendőrség és hadsereg kiképzésének célja pontosan a hasonló terrortámadások megelőzése még a kezdeti fázisban.
Mint megtudtuk, az utazás előtt több felkészítőt tartottak számukra, és a fizikai próbák mellett az afgán kultúrát is bemutatták a katonáknak. Így megismerték az ázsiai ország szokásait, és felkészültek az ott tapasztalható nehézségekre. Az egyik ilyen például az, hogy a pontosság nem képezi az afgán kultúra részét, e fogalom ismeretlen számukra. Moraru Adrian elmondta, mivel ezt előre tudta, nem is támasztott magas elvárásokat ezen a téren. Hozzátette, bár felkészültek, mégis nehéz elképzelni az ottani helyzetet, amíg az ember nem a saját szemével látja.
Fotó: Gecse Noémi
A katonák beszámolója szerint a küldetések elején minden tanácsadó kap maga mellé egy tolmácsot, és két katonát, akik a védelmükért felelnek, vagy ahogy ők nevezik, „őrangyalt”. Ők mindig a katona mellett vannak, olyanok, akár az árnyékuk, és segítik a munkáját. A tolmácsok amerikaiak vagy helybéliek, a lényeg, hogy jól ismerjék a különböző nyelveket, hiszen a pontos fordítás elengedhetetlen az afgán erők felkészítéséhez. Ezáltal egy-egy katona sikeressége a tolmácsával kialakított kapcsolatától is függ, amennyiben ez rossz, a katona nem tud tanácsadóként érvényesülni, hiszen nem tud kommunikálni azokkal, akiket fel kellene készítenie. A hargitai katonáknak nem volt hasonló problémájuk,
Mielőtt beléptek egy helyiségbe, az egyik őrangyal bement előttük és biztosította a terepet, a másik pedig végig szorosan mellettük maradt.
A katonák szigorú program szerint tevékenykedtek. Reggel hatkor volt az ébresztő, a napi küldetésekre pedig fél hét és fél nyolc között indultak el. Utóbbinak védelmi okokból nem volt leszögezett időpontja, ugyanis így a felkelők nem tudták meghatározni az indulásuk pontos időpontját, ezáltal pedig elkerülhetővé váltak a támadások. A kiképző helyszíneken átlagosan három órás felkészítőket tartottak az afgán egységeknek, majd visszatértek a bázisra. Ott ebéd után rögtön újabb gyülekezőt tartottak, ahol a különböző nemzetek katonái megvitatták az aznapi tapasztalatokat, tevékenységüket. Ezt követően mindenki a saját számítógépén elkészítette a jelentését, és felkészült a másnapi küldetésre. Alkalmanként esti gyülekezőket is tartottak.
Fotó: Gecse Noémi
A déli regionális parancsnokság székhelye Kandahárban van, Moraru Adrian szerint átlagon felüliek az ottani körülmények. Cărceanu Oliver továbbá elmondta, északon is hasonló a helyzet, az ottani székhely azonban európaiasabb, mint a déli. A szállás és az étkeztetés kiváló minőségű mindkét helyszínen, az épületek pedig légkondicionáltak a hőségre való tekintettel. Emellett teljeskörű telefon- és internethozzáférést biztosítottak számukra, így akkor beszélhettek a szeretteikkel, amikor csak akartak.
Mint mondták, ez olyan érzés, mintha kemence előtt állna az ember, a homokviharok pedig csak súlyosbították a helyzetet. Ennek ellenére kötelező volt a katonai egyenruha viselete, hiszen a háborús övezetben folyamatos veszélynek voltak kitéve. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint az, hogy
A Hargita megyei katona elmondása szerint egy alkalommal, amikor ő a bázison maradt valamilyen papírmunka elvégzése miatt, az őt őrző két katona egy másik katonát kísért el valahová. Útközben azonban felkelők robbanóanyagokkal támadták meg a konvojt. Az őrangyalai nem élték túl a támadást. Moraru hozzátette, csak a szerencsének köszönhető, hogy ő nem ült a abban járműben. Az eset nagyon megviselte, hiszen nap mint nap együtt dolgozott a két katonával, tulajdonképpen minden idejüket együtt töltötték. Nehéz volt feldolgoznia a tragédiát.
Fotó: Gecse Noémi
A katonák azt is elárulták, hogy az Afganisztánban használt katonai felszerelés csak színében különbözik az itthon használttól, tehát a román hadsereg felszerelése megfelelő az ilyen jellegű küldetésekre is. Hozzátették, a mellényt és a sisakot itthon nem használják, csupán gyakorlatok alkalmával. A koalíció többi tagja is hasonló felszerelést használt, a fegyverzet azonban országonként eltérő lehet. Az alapelv az, hogy mindenkinek van „egy rövid és egy hosszú csövű” fegyvere. Az országok zöméhez igazodva a román hadsereg is 9 milliméteres pisztolyokat használ, továbbá nemzetektől függetlenül a golyók is egyformák, ezért probléma nélkül lehet cserélni őket.
Fotó: Gecse Noémi
Moraru Adriannak ez volt az első afganisztáni küldetése, de elmondása szerint amennyiben ma azt mondanák, hogy indulhat egy újabb küldetésre, azonnal menne. Cărceanu Oliver számára azonban ez már a harmadik alkalom volt, és a családja miatt érzékenyebben érintené a visszatérés kérdése, azonban, mint fogalmazott, ha ezt kérné tőle a román állam, biztos, hogy visszamenne. Moraru legszebb afganisztáni emléke a képzésekhez kapcsolódik, hiszen
Mint mondta, ez például a jelentések megírásában látszik meg. Cărceanu Oliver arra emlékszik szívesen, hogy
A hegyivadászok NATO-kompatibilis járművei egy csíkszeredai felvonuláson. Ehhez hasonlókat is használnak Afganisztánban
Fotó: Pinti Attila
A legnehezebb mindkettejük számára a család hiánya volt, és elmondásuk szerint a végén már minden hazai apróságot hiányoltak. Alig várták, hogy paszulyt, hagymát és töltelékes káposztát egyenek. A hazatérés pillanata mindkettejük számára érzelmes volt, Cărceanut Brassóban várták a szerettei, és amint egyenruhában kilépett a busz ajtaján, a gyerekei hozzá szaladtak, és fél óráig el sem engedték. A Hargita megyei katonáknak ottlétük során nem volt kapcsolatuk felkelőkkel, és a 21 fős küldöttség egyetlen tagja sem szenvedett sérülést.
Fotó: Pinti Attila
Tizenhat évesen az 1956-os forradalomban harcolt, pénteken rendkívüli történelemórán mutatta be az eseményeket a Corvin-közi pesti srác, Varga János. Történetüket Kolozsváron és Székelykeresztúron is sok diákkal ismertette meg.
Az idei első félévben 2311 ember szenvedett munkabalesetet Romániában, 11,6 százalékkal kevesebben, mint 2023 azonos időszakában. Az áldozatok közül 43-an vesztették életüket, 34,8 százalékkal kevesebben, mint az előző év első hat hónapjában.
Az ország legalacsonyabb hőmérsékletét mérték Csíkszeredában szombatra virradóan az Országos Meteorológiai Szolgálat adatai szerint.
Első alkalommal végeztek prosztatarákos férfiaknál prosztatektómiás műtéteket a Csíkszeredai Megyei Sürgősségi Kórházban – adja hírül az egészségügyi intézmény.
A belföldi vasúti személy- és teherforgalom 81 vonatjáratának kell majd összesen 4860 percet vesztegelnie a vasárnap hajnali óraátállításkor – tájékoztatott szombaton a Román Vasúttársaság (CFR).
A magánszektorban megjelenő álláshirdetésekkel kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat foglalta össze Fazakas László ügyvéd lapcsaládunk munkaközvetítő portálján, a Jóálláson induló új cikksorozat első részében.
Elkezdődött a balavásári körforgalom építése a Marosvásárhelyt, Szovátát, Segesvárt és Dicsőszentmártont összekötő útkereszteződésben, forgalomkorlátozásokra kell számítani az érintett útszakaszon.
Összehangolt hatósági akció zajlott Maros megyében a pénteki nap folyamán a falopások megfékezésének érdekében. Nyolc személyt előállítottak.
Székelyföld Autonómiájának Napján, október 27-én egyszerre fognak fellobbanni Székelyföldön az őrtüzek lángjai, amelyek változatlanul a székelyföldi autonómiaigényre emlékezetetnek.
szóljon hozzá!