Félidei medvemustra

Szabó Szilárd: a medve nem előbbre való, mint az ember

Félidejéhez érkezett a Life+ elnevezésű európai uniós pályázat, ennek az eddigi gyakorlati hasznáról számoltak be a Hargita Megyei Környezetvédelmi Ügynökség szakemberei.

Medvecsapások

A 2,1 millió lej értékű pályázatban a Vrancea Megyei Környezetvédelmi Ügynökség mellett a Hargita, illetve a Kovászna megyei ügynökségek mint társult pályázók vesznek részt, akárcsak két civil szervezet.

„Félidejénél tart a projekt, amelynek alapgondolata az volt, hogy a résztvevők birtokában lévő, medvékkel kapcsolatos információkat gyűjtsük össze. Mi például feltérképeztük, hogy a megyénk területén hol találhatóak azok a medveátkelő helyek, amelyek az emberre nézve veszélyt jelenthetnek” – fogalmazott Szabó Szilárd, a Hargita Megyei Környezetvédelmi Ügynökség irodavezetője, a Life+ helyi felelőse.

Elmondása szerint Tusnádfürdő, illetve Marosfő környéke, a Csíkszereda–Székelyudvarhely, Parajd–Szováta és a Borszék–Maroshévíz közötti útszakaszok, valamint a bucsini és a libáni átjárók számítanak a legfontosabb medvecsapásoknak. „Amennyiben ezeket a zónákat beépítik, akkor elkerülhetetlenné válnak a medvetámadások” – emelte ki Szabó.

Barlanglakók

A pályázat részeként 76 telelőterületet azonosítottak be, ugyanakkor felmérték a barlangokat, Vrancea megyében pedig több barlangot is bekamerázták, így követve a medvék életét. „Azt tapasztaltuk, hogy ezek a nagytestű állatok barlangjukban néhány héten belül olyan mikroklímát alakítanak ki, ami az egész téli évszak alatt megmarad. Amennyiben külső hatásra, például erdőjáró motorok, ATV-k hangjára a barlangjukat elhagyni kényszerülnek, akkor a barlang rövid idő alatt lehűl, a bent lévő medvebocsok pedig elpusztulnak” – osztotta meg tapasztalatait a projektfelelős. 

„Rossz” medvék

A pályázat részeként összeszámolták a medvék által okozott károkat. Mint kiderült, a három megye – Vrancea, Hargita és Kovászna – területén 2010 kezdetétől 235 medvetámadást jegyeztek. Ezek közül az esetek 13 százaléka az erdőben történt, 33 százalékát viszont lakott területről jelezték. Érdekesség, és már-már viccesen hangzik – hívta fel a figyelmet a szakember –, de a támadó medvék mindössze tíz százaléka követi el a támadások nyolcvan százalékát.

Hargita megyében 850–1100 közöttire tehető a barnamedvék száma

Két év alatt Hargita megyében huszonhat esetben végeztek kockázatfelmérést, azaz döntötték el, hogy mi legyen a problémát okozó állat sorsa: volt, amikor úgy döntöttek, hogy az állatot át kell telepíteni, máskor pedig engedélyezték a gondot okozó barnamedve kilövését, ezzel is eloszlatván azt a tévhitet – mint mondta Szabó –, hogy a medve előbbre való lenne, mint az ember. Az esetek nagy része viszont úgymond a véletlen folytán történt, így nem is indokolt védelmi intézkedést.

A környezetvédelmi ügynökség és a vadásztársaságok becslései szerint Hargita megyében 850–1100 közöttire tehető a barnamedve (Ursus arctos) állomány.