Rovatok

Szolgáltatások

Médiatár

Bejelentkezés

Bejelentkezés Facebook-fiókkal

Bejelentkezés Google-fiókkal

vagy

E-mail-cím

Jelszó

Elfelejtette a jelszavát?

Regisztráció

Beállítások

Olvasási mód:

Betűméret:

a a

22:13

Botlott a Brassói Corona a Bukaresti Red Hawks ellen

21:19

A ráadásban dőlt el, az Ágyúsok legyőzték a Sportklubot

21:02

Antal Árpád: rossz volt a döntések alkalmazásának sorrendje, de az adóemelés elkerülhetetlen lépés volt

21:02

Meredeken nő a fertőző légúti megbetegedések száma

» MÉG TÖBB FRISS HÍR

Holtan találtak egy fiatalembert egy vendéglő padlásterében

Megszólalt a kormány a megemelt adók ügyében

Marosvásárhelyi fiatal sofőr balesetén ámulnak: rácsúszott autójával egy panzió tetejére – videóval

Közel 550 sofőr jogosítvány nélkül kezdi a hetet

Megemelt adók, avagy itt mindenki megbolondult?

Sajnálja az adóemelést, de „mossa kezeit” Nicușor Dan

Több területen is látványos az előrelépés a csíkszeredai kórházban

Rohamosan emelkednek az állami költségvetési intézmények tartozásai

Négy év letöltendőre ítélték a halálos balesetet okozó volt minisztert

Félezren egy öreg csengettyűért

Volt nap, hogy egyszerre 35-en is dolgoztak a csengettyűn, összesen mintegy 500-an járultak hozzá a megújításához

Fotó: Gergely Imre

Ötszáz embert fognak vendégül látni május 12-én a gyergyószárhegyi Csengettyű utca lakói, azokat, akik valamilyen formában részt vettek az utca nevét is adó harangláb feljavításában. A legalább 167 éves építmény közösségi megmozdulással, kalákával újul meg.

Gergely Imre

2019. május 03., 17:192019. május 03., 17:19

Az 1852-es évszám van feljegyezve a szárhegyi Csengettyű utca bejáratánál álló harangláb egyik oszlopára. Számos generációnak jelezte a szentmisék kezdetét, megszólalt az ünnepeken, és elkísérte a hangja az elhunytakat. Manapság már kevesebb az alkalom, amikor hallható a csengettyű hangja, de a helyiek most is szorosan ragaszkodnak az elődeik által állított építményhez.

Az idő azonban kikezdte a fából készült szerkezetet, és félő volt, hogy egyszer csak nem bírja tovább, és összeomlik. Nagy szégyen lett volna ez a mostaniakra nézve, nem hagyhatták. Összefogás indult, először a szükséges pénz összegyűjtésére, majd a héten kaláka kezdődött – hétfőtől dolgoznak a mesteremberek és önkéntes segítők. Jól haladnak, szombatra kész lesznek a munkával.

Az elődök példáját követik

A csengettyű jogi helyzete különleges, sem az egyház, sem az önkormányzat tulajdonához nem tartozik, azaz mindenkié, a közösségé.

Látták a környékbeliek, hogy a csengettyűjük romlásnak indult, évek óta beszéltek is róla, hogy meg kéne javítani, de mivel nem volt konkrét gazdája, nem történt semmi.

Egészen addig, amíg az utcában lakó Gál-Pál László, az Orotvai Komák műkedvelő humorista páros egyik tagja – falustársai javaslatára – jótékonysági előadást szervezett, amelynek bevételét a felújításra szánták. Őt magát is meglepte, hogy milyen sokan hozzátették a maguk lejeit. Ez adta a kezdőlökést, a késztetést, hogy folytassák a megmozdulást. Húsvétkor még egy előadást tartottak, és ezzel már neki lehetett látni a kivitelezésnek.

Kalákát szerveztek erre a hétre, amelyhez nagyon sokan csatlakoztak, ki amivel tudott. Sokan kétkezi munkával, mások pénzzel. A háziasszonyok minden napra elkészítették a kalákásoknak az ebédet, volt, aki egy kosár pánkót vagy egyéb süteményt hozott a haranglábnál dolgozóknak. Megmozdult a közösség, ahogy régen természetes volt a mindannyiuk számára fontos ügyekben.

Régi munkamódszereket kellett újra felfedezni

Amint Gál-Pál László mesélte, amikor nekikezdtek a tényleges munkának, még nem tudhatták, mire számíthatnak, ha megbontják az építményt. Azt tudták, hogy a tetőt fedő zsindelyt cserélni kell, és hogy az oldaldeszkák is korhadtak. Azonban

kiderült, hogy több a javítanivaló, mint amit gondoltak.

A kupola faanyagát és bádog borítását is teljesen cserélni kellett, illetve a tartógerendákból is többet. Ehhez segített, hogy felhasználhatták az orvosi rendelőnél nemrégiben szintén kalákában lebontott csűr faanyagát.

Ráfért a felújítás az öreg haranglábra

Fotó: Gergely Imre

Mindemellett azzal is szembesültek, hogy egyes elemek olyan munkamódszerekkel vannak elkészítve és összeillesztve, amelyek mára már feledésbe merültek,

a mai szakembereknek újra ki kellett találniuk, hogy az elődeik miként is dolgozhattak, és azt kellett leutánozniuk.

Amint Deák Tibor, a megmozdulás egyik szervezője elmondta, figyeltek arra, hogy minden szükséges munkafolyamatot képzett szakemberek irányítsanak, és nem fejetlenül „szöktek neki”. Kikérték Köllő Miklós műépítész szakvéleményét, és az ő útmutatásai szerint történt e lehető legpontosabb rekonstrukció.

Időkapszula a múltból és a jelenből a jövő számára

A bontás során előkerült egy cipőkrémes doboz, amelyben egy papírlapot találtak, amelyen fel voltak sorolva azoknak a nevei, akik 1980-ban, a legutóbbi nagyobb felújításban szerepet vállaltak. A mostaniak is elhelyeznek egy hasonló időkapszulát, de már felhasználva a mai modernebb technikát is. Egy USB-adathordozó is belekerül, amelyen többek közt fényképek is lesznek a csengettyű jelenlegi felújításáról és egyéb tudnivalók a faluról, valamint a mostani kalákások felsorolása mellett visszakerül természetesen az 1980-as cipőkrémes doboz tartalma is. Belekerül még egy kis koszorú, amelyet Csíksomlyóról hozott egy idős szárhegyi – mondta el Gál-Pál László.

Az előkerült dokumentum • Fotó: Gál-Pál László

A felújított csengettyűt egy hét múlva, 12-én szentelik meg. Az építésének pontos dátuma nem ismert (most kutatják a helyi plébánia domus historiájában), csak az a biztos, hogy 1852-ben már állt. És a 2019-es kalákának köszönhetően még jó néhány évtizedig állni fog. Sőt, készülnek az Énkány utcai másik öreg csengettyű felújítására is.