
Volt nap, hogy egyszerre 35-en is dolgoztak a csengettyűn, összesen mintegy 500-an járultak hozzá a megújításához
Fotó: Gergely Imre
Ötszáz embert fognak vendégül látni május 12-én a gyergyószárhegyi Csengettyű utca lakói, azokat, akik valamilyen formában részt vettek az utca nevét is adó harangláb feljavításában. A legalább 167 éves építmény közösségi megmozdulással, kalákával újul meg.
2019. május 03., 17:192019. május 03., 17:19
Az 1852-es évszám van feljegyezve a szárhegyi Csengettyű utca bejáratánál álló harangláb egyik oszlopára. Számos generációnak jelezte a szentmisék kezdetét, megszólalt az ünnepeken, és elkísérte a hangja az elhunytakat. Manapság már kevesebb az alkalom, amikor hallható a csengettyű hangja, de a helyiek most is szorosan ragaszkodnak az elődeik által állított építményhez.
Az idő azonban kikezdte a fából készült szerkezetet, és félő volt, hogy egyszer csak nem bírja tovább, és összeomlik. Nagy szégyen lett volna ez a mostaniakra nézve, nem hagyhatták. Összefogás indult, először a szükséges pénz összegyűjtésére, majd a héten kaláka kezdődött – hétfőtől dolgoznak a mesteremberek és önkéntes segítők. Jól haladnak, szombatra kész lesznek a munkával.
A csengettyű jogi helyzete különleges, sem az egyház, sem az önkormányzat tulajdonához nem tartozik, azaz mindenkié, a közösségé.
Egészen addig, amíg az utcában lakó Gál-Pál László, az Orotvai Komák műkedvelő humorista páros egyik tagja – falustársai javaslatára – jótékonysági előadást szervezett, amelynek bevételét a felújításra szánták. Őt magát is meglepte, hogy milyen sokan hozzátették a maguk lejeit. Ez adta a kezdőlökést, a késztetést, hogy folytassák a megmozdulást. Húsvétkor még egy előadást tartottak, és ezzel már neki lehetett látni a kivitelezésnek.
Kalákát szerveztek erre a hétre, amelyhez nagyon sokan csatlakoztak, ki amivel tudott. Sokan kétkezi munkával, mások pénzzel. A háziasszonyok minden napra elkészítették a kalákásoknak az ebédet, volt, aki egy kosár pánkót vagy egyéb süteményt hozott a haranglábnál dolgozóknak. Megmozdult a közösség, ahogy régen természetes volt a mindannyiuk számára fontos ügyekben.
Amint Gál-Pál László mesélte, amikor nekikezdtek a tényleges munkának, még nem tudhatták, mire számíthatnak, ha megbontják az építményt. Azt tudták, hogy a tetőt fedő zsindelyt cserélni kell, és hogy az oldaldeszkák is korhadtak. Azonban
A kupola faanyagát és bádog borítását is teljesen cserélni kellett, illetve a tartógerendákból is többet. Ehhez segített, hogy felhasználhatták az orvosi rendelőnél nemrégiben szintén kalákában lebontott csűr faanyagát.
Ráfért a felújítás az öreg haranglábra
Fotó: Gergely Imre
Mindemellett azzal is szembesültek, hogy egyes elemek olyan munkamódszerekkel vannak elkészítve és összeillesztve, amelyek mára már feledésbe merültek,
Amint Deák Tibor, a megmozdulás egyik szervezője elmondta, figyeltek arra, hogy minden szükséges munkafolyamatot képzett szakemberek irányítsanak, és nem fejetlenül „szöktek neki”. Kikérték Köllő Miklós műépítész szakvéleményét, és az ő útmutatásai szerint történt e lehető legpontosabb rekonstrukció.
A bontás során előkerült egy cipőkrémes doboz, amelyben egy papírlapot találtak, amelyen fel voltak sorolva azoknak a nevei, akik 1980-ban, a legutóbbi nagyobb felújításban szerepet vállaltak. A mostaniak is elhelyeznek egy hasonló időkapszulát, de már felhasználva a mai modernebb technikát is. Egy USB-adathordozó is belekerül, amelyen többek közt fényképek is lesznek a csengettyű jelenlegi felújításáról és egyéb tudnivalók a faluról, valamint a mostani kalákások felsorolása mellett visszakerül természetesen az 1980-as cipőkrémes doboz tartalma is. Belekerül még egy kis koszorú, amelyet Csíksomlyóról hozott egy idős szárhegyi – mondta el Gál-Pál László.
Az előkerült dokumentum • Fotó: Gál-Pál László
A felújított csengettyűt egy hét múlva, 12-én szentelik meg. Az építésének pontos dátuma nem ismert (most kutatják a helyi plébánia domus historiájában), csak az a biztos, hogy 1852-ben már állt. És a 2019-es kalákának köszönhetően még jó néhány évtizedig állni fog. Sőt, készülnek az Énkány utcai másik öreg csengettyű felújítására is.
A Déli-Kárpátokat átszelő Nagyszeben-Pitești autópálya egyik legnehezebb szakaszán, a Vâlcea megyei Robești alagútpárnál látványos ütemben halad a hegy átfúrása.
Több tucatnyian vonultak utcára szombaton Gyergyószentmiklóson egy héttel a csíkszeredai és székelyudvarhelyi adóemelés elleni megmozdulások után. A demonstráción a polgármester is felszólalt. Fotókon mutatjuk.
Behúzták a farsangot szombat délben Kézdivásárhelyen. Az alakoskodás lakodalmi mentként indult, medveébresztésbe csapott át, végül temetésbe torkollott a céhes város főterén.
A szilágycsehi református templom tornyának kedd esti összeomlása előtt négy napon át egyre súlyosbodó szerkezeti károsodások jelezték az épület gyorsuló állagromlását – tájékoztatott szombaton a kulturális minisztérium.
Sepsiszentgyörgy, Kézdivásárhely, Csíkszereda és Székelyudvarhely után Gyergyószentmiklóson is utcára vonultak a kormány adóemelési intézkedései ellen tiltakozva szombaton.
Az indokolatlan segélyhívások száma az elmúlt években csökkent, de továbbra is magas – tájékoztatott szombaton a Különleges Távközlési Szolgálat.
Az Országos Fogyasztóvédelmi Hatóság (ANPC) a hét folyamán országszerte végzett ellenőrzései során 1080 bírságot szabott ki, összesen több mint 6,6 millió lej értékben – tájékoztatott szombaton az intézmény.
Szarvas, farkas, medve, őz és vaddisznó, vagyis az Erdélyben is élő nagyvadak díszítik a székelykeresztúri Hubertus Vadásztársaság nemrég felavatott zászlaját. A társulat vezetősége közli, hogy csapatuk összetartozását is szimbolizálja a lobogó.
Hetven évvel a fakó keselyűk eltűnése után végre úgy tűnik, minden feltétel adott hozzá, hogy visszatelepítsék a fajt Romániába. Dögevőként a keselyűk – habár emberi megítélésük sokszor negatív – fontos egészségügyi szerepet töltenek be.
Őrizetbe vették pénteken az ügyészek az anyját a vagyonáért megölő Szeben megyei nő másik tettestársát.
szóljon hozzá!