Fotó: Fekete pont
Iskolai traumákat hoz a felszínre Szimler Bálint Fekete pont című filmje. Az alkotás tűpontos és kiábrándító képet ad a magyar oktatási helyzet jelenéről, de ez a történet ugyanúgy játszódhatna bármelyik kelet-európai országban. Kritika.
2024. október 07., 20:292024. október 07., 20:29
2024. október 07., 20:382024. október 07., 20:38
Palkó és édesanyja Berlinből költöznek haza Magyarországra, az ötödik osztályos kisgyerek pedig egy lakótelepi iskolában kezdi az új tanévet. Palkó egy átlagos kisgyerek, csak annyit tudunk meg a múltjáról, hogy jó volt neki a németországi iskolában.
Az új közegben máris fura számára, hogy a tanévnyitón a tűző napon kell álldogálni, amikor pedig unalmában leül a földre, rögtön két tanár szalad oda hozzá, hogy felrángassák, hiszen, mint ahogy nem sokkal később kiderül:
Fotó: Fekete pont
Szimler Bálint, a Locarnói filmfesztiválon két kategóriában díjazott filmje (különdíj a rendezésért és a legjobb színésznőnek járó elismerés a Juci nénit alakító Mészöly Annának) a gyerekek és a tanárok szemszögéből mutatja be a közoktatás jelenét, ami legtöbbször a szabályok kényszerű betartásáról és betartatásáról szól, ahol az iskolai kapus annyira szőrszálhasogató, hogy ha a kijárati ajtón jön be a gyerek, akkor visszaküldi, hogy a bejáraton jöjjön be újra, és ahol egy törött ablak kicserélése megoldhatatlan akadálynak bizonyul egy, az adminisztrációs feladatokkal megbízott technikatanár számára.
A film bennem is felelevenített néhány nonszensz iskolai szabályt. Az én általános iskolámban a diákok folyosóját egy úgynevezett tanári folyosó választotta el az illemhelytől, így mi, a diákok ki kellett menjünk és az épületet megkerüljük, ha wc-re akartunk menni, mert a tanári folyosóra tilos volt a belépés. Holott sokkal rövidebb lett volna azon keresztül az út a mosdókig. Természetesen amikor csak tehettük – előtte óvatosan felmérve, hogy tiszta-e a terep előttünk – ott „rövidítettünk”, ha pedig rajtakaptak a turpisságon, sűrű bocsánatkérésekkel, lehajtott fejjel haladtunk tovább, reménykedve, hogy nem lesz következménye annak, hogy beléptünk a tiltott területre.
Főszereplőnk, Palkó az új iskolájában azzal kénytelen szembesülni, hogy ha valami, a tanárnak nem tetszőt csinál, akkor egyik osztálytársa fekete pontot kell neki beírjon, ha nem éhes, akkor is ennie kell a menzán, mert az édesanyja kifizette az étkeztetését, amikor pedig egyedüliként nem piros pólóban jelenik meg tornaórán, akkor plusz két kört kell szaladnia, mert a piros póló „a szabály”, akkor joggal törik el benne valami.
Fotó: Fekete pont
Juci néni éppen ezért alternatív tanítási módszerekhez folyamodik, hogy érdeklődővé tegye a diákokat ebben a megcsontosodott tanügyi rendszerben, ám próbálkozásait vagy egy kollégája, vagy éppen egy fontoskodó szülő tiporja a sárba, eközben pedig
Fotó: Fekete pont
A film hol komikus, hol pedig rendkívül súlyos szituációkat mutat be, azonban a feloldozást egy jelenetnél sem kapjuk meg. Palkó egyre jobban szenved a kiközösítéstől – még a nehéz szövegű, a gyerek számára majdhogynem érthetetlen színdarabban sem kap szerepet – a barátai is elfordulnak tőle, később pedig ő utasít el mindenféle közeledést, Juci néni pedig látva, hogy a tornatanár abuzálja őt, feljelentést készül tenni az igazgatónál, amiről egy másik, fiatalabb kollégája próbálja őt lebeszélni.
A Fekete pont amellett, hogy időnként komikus és meglehetősen abszurd tud lenni, elképesztően súlyos témákat boncolgat, azt mutatja be, hogy
Fotó: Fekete pont
Szimler Bálint filmje akár Erdélyben, Romániában, de bármelyik kelet-európai iskolában is játszódhatna, hiszen az itteni oktatási rendszerek is ugyanezekkel a beidegződésekkel küzdenek. Természetesen nem csak a filmben látottakra van példa, hiszen a legtöbb pedagógus mindent megtesz annak érdekében, hogy a gyerekek jól érezzék magukat és fejlődjenek, ám
A Fekete pont egy rendkívül fontos film, amit mindenkinek látnia kellene, aki kapcsolódik valamilyen szinten az oktatási rendszerhez. Mert hiába léptetnek érvénybe hangzatos reformokat, ha közben lelkileg megtört gyerekek kerülnek ki az iskolapadokból. Ennek érdekében kellene változtatni intézményi szinten, hogy ne egy megtört generáció vegye át tőlünk a stafétát.
Az alkotást a 24. Filmtettfeszt – Erdélyi Magyar Filmszemlén láttuk Csíkszeredában, és remélhetőleg még látható lesz a romániai mozikban.
Európai uniós pénzből fogják megépíteni, illetve befejezni a Nagyernye–Jedd–Koronka terelőutat – jelentette be hétfőn a közúti infrastruktúrát kezelő országos társaság (CNAIR). Az elkerülőút megépítése a marosvásárhelyiek számára is fontos.
Nemzetközi hírnevű blueszenész és zenekara látogat több erdélyi városba, köztük Csíkszeredába, Sepsiszentgyörgyre és Marosvásárhelyre is.
A 19 százalékos romániai áfa a 21 százalékos uniós átlag alatt van, tehát lehet emelni. „A lényeg, hogy az állam bevételei növekedjenek” – véli a szakértő.
Mi a jelentősége a pénznek, a barátságnak, egyáltalán mit is keresünk az életben? Lehet-e megváltás a halál? Az évad első bemutatójára készülnek a székelyudvarhelyi Tomcsa Sándor Színházban.
A Figura Stúdió Színház miniévadának második kiadása következik, csütörtöktől vasárnapig a társulat négy különböző előadása lesz látható Gyergyószentmiklóson az Öntödében. Az előadásokat szakmai beszélgetések, közönségtalálkozók követik.
Engedély nélküli vezetés, gyorshajtás, ittas vezetés, lejárt műszaki vizsgájú és biztosítás nélküli gépjárművel való közlekedés – felsorolni is hosszú, a Hargita megyei rendőrök mégis egyetlen nap alatt kaptak el négy törvényszegő sofőrt.
Hétfőtől ismét teljeskörű a tevékenység a Csíkszeredai Megyei Sürgősségi Kórház kardiológia osztályán, ahol október elsejétől vezettek be korlátozásokat koronavírus járványgóc miatt. Az osztályon fekvő betegeket viszont továbbra sem lehet látogatni.
Közzétette az előttünk álló kéthetes időszakra vonatkozó előrejelzését az Országos meteorológiai Szolgálat. Egy kis hőmérsékleti hullámban lesz részünk október 7–20. között.
Hétfőn kezdődik és vasárnap estig tart az Erdővidéki Közművelődési Napok 30. kiadása. A szervező Gaál Mózes Közművelődési Egyesület tizenkilenc településére juttat el legalább egy eseményt Alsórákostól Zalánpatakig.
Elsöprő sikert aratott mind a mentorok, mind pedig a közönség körében a székelyudvarhelyi Abodi-Nagy Blanka, aki 13 évvel ezelőtt már egyszer részt vett a magyarországi X-faktor tehetségkutatóban. Hétvégén megújulva tért vissza.
1 hozzászólás