
Fotó: Fekete pont
Iskolai traumákat hoz a felszínre Szimler Bálint Fekete pont című filmje. Az alkotás tűpontos és kiábrándító képet ad a magyar oktatási helyzet jelenéről, de ez a történet ugyanúgy játszódhatna bármelyik kelet-európai országban. Kritika.
2024. október 07., 20:292024. október 07., 20:29
2024. október 07., 20:382024. október 07., 20:38
Palkó és édesanyja Berlinből költöznek haza Magyarországra, az ötödik osztályos kisgyerek pedig egy lakótelepi iskolában kezdi az új tanévet. Palkó egy átlagos kisgyerek, csak annyit tudunk meg a múltjáról, hogy jó volt neki a németországi iskolában.
Az új közegben máris fura számára, hogy a tanévnyitón a tűző napon kell álldogálni, amikor pedig unalmában leül a földre, rögtön két tanár szalad oda hozzá, hogy felrángassák, hiszen, mint ahogy nem sokkal később kiderül:
Fotó: Fekete pont
Szimler Bálint, a Locarnói filmfesztiválon két kategóriában díjazott filmje (különdíj a rendezésért és a legjobb színésznőnek járó elismerés a Juci nénit alakító Mészöly Annának) a gyerekek és a tanárok szemszögéből mutatja be a közoktatás jelenét, ami legtöbbször a szabályok kényszerű betartásáról és betartatásáról szól, ahol az iskolai kapus annyira szőrszálhasogató, hogy ha a kijárati ajtón jön be a gyerek, akkor visszaküldi, hogy a bejáraton jöjjön be újra, és ahol egy törött ablak kicserélése megoldhatatlan akadálynak bizonyul egy, az adminisztrációs feladatokkal megbízott technikatanár számára.
A film bennem is felelevenített néhány nonszensz iskolai szabályt. Az én általános iskolámban a diákok folyosóját egy úgynevezett tanári folyosó választotta el az illemhelytől, így mi, a diákok ki kellett menjünk és az épületet megkerüljük, ha wc-re akartunk menni, mert a tanári folyosóra tilos volt a belépés. Holott sokkal rövidebb lett volna azon keresztül az út a mosdókig. Természetesen amikor csak tehettük – előtte óvatosan felmérve, hogy tiszta-e a terep előttünk – ott „rövidítettünk”, ha pedig rajtakaptak a turpisságon, sűrű bocsánatkérésekkel, lehajtott fejjel haladtunk tovább, reménykedve, hogy nem lesz következménye annak, hogy beléptünk a tiltott területre.
Főszereplőnk, Palkó az új iskolájában azzal kénytelen szembesülni, hogy ha valami, a tanárnak nem tetszőt csinál, akkor egyik osztálytársa fekete pontot kell neki beírjon, ha nem éhes, akkor is ennie kell a menzán, mert az édesanyja kifizette az étkeztetését, amikor pedig egyedüliként nem piros pólóban jelenik meg tornaórán, akkor plusz két kört kell szaladnia, mert a piros póló „a szabály”, akkor joggal törik el benne valami.
Fotó: Fekete pont
Juci néni éppen ezért alternatív tanítási módszerekhez folyamodik, hogy érdeklődővé tegye a diákokat ebben a megcsontosodott tanügyi rendszerben, ám próbálkozásait vagy egy kollégája, vagy éppen egy fontoskodó szülő tiporja a sárba, eközben pedig
Fotó: Fekete pont
A film hol komikus, hol pedig rendkívül súlyos szituációkat mutat be, azonban a feloldozást egy jelenetnél sem kapjuk meg. Palkó egyre jobban szenved a kiközösítéstől – még a nehéz szövegű, a gyerek számára majdhogynem érthetetlen színdarabban sem kap szerepet – a barátai is elfordulnak tőle, később pedig ő utasít el mindenféle közeledést, Juci néni pedig látva, hogy a tornatanár abuzálja őt, feljelentést készül tenni az igazgatónál, amiről egy másik, fiatalabb kollégája próbálja őt lebeszélni.
A Fekete pont amellett, hogy időnként komikus és meglehetősen abszurd tud lenni, elképesztően súlyos témákat boncolgat, azt mutatja be, hogy
Fotó: Fekete pont
Szimler Bálint filmje akár Erdélyben, Romániában, de bármelyik kelet-európai iskolában is játszódhatna, hiszen az itteni oktatási rendszerek is ugyanezekkel a beidegződésekkel küzdenek. Természetesen nem csak a filmben látottakra van példa, hiszen a legtöbb pedagógus mindent megtesz annak érdekében, hogy a gyerekek jól érezzék magukat és fejlődjenek, ám
A Fekete pont egy rendkívül fontos film, amit mindenkinek látnia kellene, aki kapcsolódik valamilyen szinten az oktatási rendszerhez. Mert hiába léptetnek érvénybe hangzatos reformokat, ha közben lelkileg megtört gyerekek kerülnek ki az iskolapadokból. Ennek érdekében kellene változtatni intézményi szinten, hogy ne egy megtört generáció vegye át tőlünk a stafétát.
Az alkotást a 24. Filmtettfeszt – Erdélyi Magyar Filmszemlén láttuk Csíkszeredában, és remélhetőleg még látható lesz a romániai mozikban.
A kormány a 2027-es költségvetési lehetőségek és finanszírozási szükségletek figyelembevételével dönt a szakszervezetek által követelt béremelésekről – jelentette ki pénteken Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
Ősszel rendszerint megnövekszik a kóbor kutyák száma Gyergyószentmiklós utcáin. Az utóbbi időben ismét több panasz érkezik a lakóktól. A befogásuk nem egyszerű, de tíz gazdátlan állatot begyűjtöttek a héten.
Tájékoztatót adott ki a Román Lottótársaság az október 29-i Joker 5/45 sorsoláson tapasztalt incidens miatt: egy műszaki hiba folytán nem került be az összes golyó a sorsológép keverődobjába.
Nehéz lesz összeállítani a 2027-es állami költségvetést, mivel a helyreállítási terv (PNRR) lezárulásával Románia a GDP 1,5 százalékának megfelelő finanszírozástól esik el, miközben jelentős védelmi kiadásokat is fedeznie kell.
Elfogadta a kormány az idei első költségvetés-kiigazítást, amely többletforrásokat biztosít az egészségügynek, a nyugdíjak kifizetésére és a helyi önkormányzatoknak; a GDP-arányos költségvetési hiánycélt változatlanul 6,2 százalékon tartják.
Ügyfeleit SMS-ben figyelmezteti az egyik legnagyobb romániai telefontársaság, hogy figyeljenek oda, kitől kapnak üzenetet és fokozott óvatosággal kezeljék ezeket.
Alexandru Stoica fejlesztési miniszter pénteken közölte, hogy a kormány két szakaszban tervezi megvalósítani az ezerötszáznál kisebb lélekszámú községek összevonását: 2027. március elsejéig önkéntes alapon, ezt követően pedig kötelező jelleggel.
Az Európai Unió háztartásainak szállított villamos energia és földgáz átlagára az idei év első felében csökkent, de Romániában mindkét esetben nagy mértékű áremelkedést jegyeztek, a legnagyobbat az uniós tagállamok közül.
A kormány pénteki ülésén újabb három hónappal meghosszabbítja a gázolaj drágulását korlátozó intézkedések hatályát – jelentette be Luca Niculescu miniszterelnök.
Jelentős különbségek mutatkoznak a székelyföldi kórházak között a hálapénzkérésről szóló betegvisszajelzések alapján. Az elmúlt hat hónap adatai szerint egyes intézményekben minden tizedik válaszadó jelezte, hogy pénzt kértek tőle az ellátás során.
1 hozzászólás