A rendszeresen olvasó gyerek jobban teljesít a szövegalkotási és -értelmezési feladatoknál
Fotó: Haáz Vince
A szülők mesélési kedve és a család szocializációs közege nagy hatással van arra, hogy a gyermekek milyen tartalmakra lesznek vevők, vagyis vesznek-e regényt a kezükbe, vagy csak pár másodperces TikTok-videókat görgetnek. Olvasást népszerűsítő irodalmi podcast-vezetőt és magyar szakos pedagógusokat kérdeztünk arról, ők hogyan látják, mit és mennyit olvasnak a mai gyerekek.
2024. május 05., 19:442024. május 05., 19:44
A hátrányos helyzetű közösségekben érthető okok miatt kisebb a mesélési kedv, de az olyan középosztálybeli családokban, ahol támogató a szülői háttér, a gyerekek értelmi szintjét nagyban meghatározza az olvasás.
Ezzel pedig nem csak az iskolában való jobb boldogulását segíti elő, hanem saját belső békéjét, empátiáját is erősíti.
Szabó Eszter irodalmi podcastet vezető és olvasást népszerűsítő rádiós újságíró nem kedveli a statisztikákat, úgy véli, egy országos adat nem ad pontos képet, főleg ha az olvasási szokásokat vizsgáljuk. Könnyebben meghatározható az, hogy az átlagos anyagi helyzettel rendelkező szülők magyar nyelvű oktatásban részesülő gyermekei átlagosan mennyit olvasnak.
Mint mondja,
Viszont ott vannak a különböző olvasóvetélkedők, mint például a Marosvásárhelyi Nemzetközi Könyvvásár programpontja, ami idén már a tizenegyedik kiadását éli meg, és több száz gyerek vett rajta részt eddig, mindig vannak újak és visszatérők. De például az online könyvnépszerűsítő platformok is azt mutatják, hogy van erre igény az olvasni tudó gyermekek körében, a BookTok népszerűsége egyre nagyobb méreteket ölt, a YouTube-on is rengeteg a tinédzser tartalomgyártó. Manapság elég népszerű az az elmélet, hogy mindegy, hogy mit, csak olvasson a gyerek.
Fontos segíteni a gyereknek a könyvek kiválasztásában
Fotó: Haáz Vince
Szabó Eszter azonban úgy látja, fontos lenne egy kicsit alakítani az ízlésüket, hiszen szerencsére ma már hatalmas a választék. Természetesen, ha valaki éppen a mangára van rákattanva, nem kell kitépni a kezéből, csak esetleg érdemes keresni valamit, ami témájában hasonló, mégis színvonalasabb – tette hozzá Szabó Eszter.
„Nemrég valaki azt mondta, hogy a fiatalok ma már a pörgősebb olvasmányokat kedvelik, mert felgyorsult a világ, főleg a TikTok miatt. Szerintem, ha így is van, én magamon azt veszem észre, hogy pontosan azért keresem a hosszabb történeteket, hogy kiszakadjak egy kicsit ebből a pörgésből.
Emlékszem, sok kalandregény után voltunk a lányommal, és év végére a tanítónőtől megkapták Katherine Applegate A kívánságfa című kisregényét. Az volt az első alkalom, hogy a lányom odajött hozzám, és magától csak annyit mondott, hogy »anya, ez a könyv nagyon szép volt«. Hiszem, hogy ezek a pillanatok bennük ragadnak azokra az évekre is, amikor éppen az olvasásnál sokkal érdekesebb, fontosabb dolgok történnek velük” – fejtette ki Szabó Eszter.
Albert-Buzási Margit magyar nyelv és irodalom szakos tanár szerint a mai gyerekek közül is sokan olvasnak, csak mást mint az előző generációk, és kevés az a gyerek, akiknek a „kötelezők” bejönnek, mert ezek az olvasmányok sok esetben a klasszikusok közül kerülnek ki, amelyek sok diák számára nehezen emészthetőek, például a nyelvezetük miatt.
A Marosvásárhelyi Nemzetközi Könyvvásár gyerekeknek szóló programjain minden évben több százan vesznek részt
Fotó: Haáz Vince
„Szerencsére a tantervünk egyre több szabadságot biztosít a szövegek kiválasztása terén, tankönyveink egyre több kortárs, diákközeli olvasmányt tartalmaznak.
Nálam évente kétszer kell bemutatniuk olvasmányaikat, könyvajánlót tartanak társaiknak, vagy lapbookot készítenek. Sok esetben észrevehető, hogy egymás bemutatójából inspirálódnak: ha osztálytársaiknak, barátaiknak tetszett egy-egy regény, utána ők is »megkóstolják«. Gyakran mondom nekik, hogy aki nem szerette még meg az olvasást, az nem találkozott még a neki való könyvvel, illetve ne szégyelljék félretenni azt, ami nagyon nem jön be nekik” – tanácsolja a magyartanár.
A könyvtári tagság is meghatározza a gyerekek olvasáshoz fűződő élményeit
Fotó: Haáz Vince
Két megfontolandó tapasztalatot osztott meg velünk Albert-Buzási Margit: Lois Lowry Az emlékek őre és Jostein Gaarder A narancsos lány című regények olyan diákok körében is sikert arattak, akik soha nem olvasnak. Ennek a magyarázata az lehet, hogy önmagukra ismertek, olyan témákat dolgoznak fel, amelyekkel azonosulni tudtak. A pedagógus azt javasolja, érdemes ebből kiindulva olvasmányokat ajánlani nekik, hisz aki ráérez az olvasás ízére, felfedezi, hogy milyen sok életet megélhet ezáltal, az később akár Jókait és Mikszáthot is elolvassa.
Kovács Enikő szintén magyar nyelvet és irodalmat oktat általános iskolában, és úgy látja, hogy nem jellemző mindenkire az olvasás, főleg nem a 7–8. osztályosok körében. Az osztályok körülbelül egyharmada olvas gyakran kortárs, felkapott, kedvenc könyveket: például Vámpírnaplók, Leiner Laura-könyvek, szerelmes regények.
– fejtette ki Kovács Enikő.
Császár Klára magyar szakos tanár is azt tapasztalja, azok a diákok, akik többet olvasnak, jobban is értik a szöveget, jártasabbak az irodalom terén, választékosabban fogalmaznak. Diákjainak mintegy fele olvas, fele pedig utánanéz a neten. Azt tapasztalja ő is, hogy akik olvasnak, leginkább a modern, kortárs regényeket lapozzák szívesen. „Én úgy próbálom rászoktatni diákjaimat az olvasásra, hogy van egy magánkönyvtáram (kb. 300 ifjúsági regény), abból kölcsönözhetnek. Ha elolvassák és bemutatják, piros pont jár érte. Eddig bevált, vannak pozitív sikerélményeim” – osztotta meg a Székelyhonnal pozitív tapasztalatait a pedagógus.
Másfél évig tart a Maroson átívelő egyetlen híd felújítása Marosludason, a munkálatoknak hétfőn fogtak neki. Kis István alpolgármestertől megtudtuk, egyelőre egy sávra terelték a forgalmat, jelzőlámpa irányítja a gépkocsikat.
Kánikulára számíthatunk a következő két hétben, helyenként a 38 Celsius-fokot is elérő maximumokkal, jelentős esőre nincs kilátás – derül ki az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) július 8. és 21. közötti időszakra vonatkozó előrejelzéséből.
A román érettségin mentek át a legkevesebben idén is Hargita megyében, ezért jóval országos átlag alatt van a megye érettségi átmenési aránya.
Az érettségin részt vett diákok 76,4 százaléka vizsgázott sikeresen – jelentette ki Ligia Deca tanügyminiszter hétfőn, a vizsgasorozat eredményeinek közzétételét követően. 39 diák minden vizsgatárgyból 10-est kapott.
Az országos átlag alatt pár százalékkal ugyan, de a Maros megyei végzősöknek több mint hetven százaléka sikeresen vizsgázott az érettségi nyáreleji fordulóján.
Két nagy nemzetközi kiskereskedelmi lánc, a JYSK és a Fressnapf megérkezett a marosvásárhelyi Plaza M bevásárlóközpontba – jelentette be a budapesti székhelyű, páneurópai ingatlanbefektető vállalat, az Indotek Group.
Négy nap leforgása alatt több ezren keresték fel a Rádió GaGa Duma Dubát Erdély legnagyobb magyar fesztiválján. Aki pedig ott volt, az nemcsak találkozhatott műsorvezetőkkel és a híres előadókkal, de értékes ajándékokat is hazavihetett.
Az elmúlt nap során húsz személyt mentettek meg a Salvamont csapatai – közölte hétfőn a szolgálat Facebookon.
Különleges kulturális élményre hívják az érdeklődőket a Székelyudvarhelyre, a Kossuth Lajos utcai Képtár kiállítótermébe, ahol Kis Endre képzőművész két alkalommal, július 11-én, csütörtökön és 12-én, pénteken 6 órától tart tárlatvezetést.
A 19. századi magyar akadémikus történeti festészet kiemelkedő alakját, Benczúr Gyulát együtt emlegetik Munkácsi Mihállyal, Paál Lászlóval. A nyíregyházai múzeum gyűjteményéhez tartozó alkotásai most először láthatók Gyergyószentmiklóson.
szóljon hozzá!![Hozzászólások](https://szekelyhon.ro/template/szekelyhon_new/images/dropdown.svg)