
Csak nagyon lassan, lépésről lépésre lehet eredményeket várni – derült ki a konferencián
Fotó: Gergely Imre
„A cigányság jóra való lépése csakis az evangéliumon keresztül fog működni. Anélkül nem” – ezt egy cigány ember fogalmazta meg Gyergyószentmiklóson, ahol a római katolikus egyház szervezett konferenciát a cigánypasztoráció kérdéskörében. A jó szándék megvan, kérdés, hogy miként lehet eredményeket elérni.
2019. június 12., 15:522019. június 12., 15:52
2019. június 13., 13:392019. június 13., 13:39
A Gyulafehérvári Római Katolikus Egyházmegye Pasztorációs Bizottsága és a Gyufalehérvári Caritas szervezésében került sor hétfőn és kedden egy olyan szakmai találkozóra, amelyen a római katolikus egyházi szervezetek képviselői keresték az utat a cigányság lelki felemeléséhez. A beszélgetések során megállapíthatták:
Több mint hatvan cigány gyermek kezdte el az iskolát ezelőtt nyolc évvel, és mindössze nyolc volt közülük, akit a nyolcadikosok pár napja lezajlott ballagásán búcsúztathattak – mondta el keserű tapasztalatát Márkus András, a Sepsiszentgyörgyhöz tartozó őrkői cigánytelepen dolgozó plébános. Ha bólogatva egyet is értenek a pap szándékaival, hogy gyermekeik elvégezzék a nyolc osztályt és szakmát tanuljanak, a szülők mégsem ösztönzik erre őket. Egyszerűen nem akarnak kiemelkedni abból a helyzetből, amiben élnek – szögezte le súlyos megállapítását Márkus András, aki 1996 óta szolgál a cigánytelepen.
Házifeladatot író gyerekek a Dévai Szent Ferenc Alapítvány által létesített Összefogás házában Máréfalván
Fotó: Beliczay László
Hasonló tapasztalatokat a szakmai találkozó minden részvevője átélt már, sokszor legszívesebben feladnák az értelmetlennek tűnő próbálkozást. De mégis folytatják, hiszen erre vezérli őket a krisztusi tanítás.
– fogalmazott Dúl Géza magyarországi országos cigánypasztorációs referens. Hegyeket kell elhordani, kiskanállal. Évszázadok vagy évezredek alatt keletkezett szakadékokat kell betömni – tette hozzá.
Mindemellett számos pozitív kivétel és kézzelfogható eredmények is vannak, hangzott el azon a kerekasztal-beszélgetésen, amelyen Márkus András és Dúl Géza mellett részt vett Bakó Béla Pál ferences atya, Récsei Mária Caritas-programvezető és Bángi-Magyar Anna, a Boldog Ceferino Intézet képviselője, azaz olyan személyiségek, akik hosszú ideje dolgoznak a cigányok lelki és szociális helyzetének javításán, valamint Demeter István kispap, aki maga is a cigány közösséghez tartozik.
Erős előítélet él a magyarokban a cigányokkal szemben, és ez fordítva is igaz, de ilyen előítéletek vannak az egyes cigány csoportok között is. Ezek leküzdése is nagyon nehéz annak, aki megpróbál közeledni a másik közösséghez tartozók felé – pedig ez alapfeltétele annak, hogy milyen eredmények születhetnek a felzárkóztatási vagy lelki nevelési kísérletekben is. Mint a rendezvény házigazdája, Portik Hegyi Kelemen gyergyói főesperes elmondta,
„Hol is kezdjük? Adjunk egy kis ennivalót, hogy ne legyen éhes és tudjon figyelni arra, amit mondunk? Túl kell tudnunk lépni ezen, és ne csak az legyen a fontos, hogy kap pár lejt vagy egy darab kenyeret. Érezniük kell, hogy emberként kezeljük őket, és meg kell érteniük, hogy nekik is jó, ha nemcsak a testi szükségletekkel, hanem a lélekkel is foglalkozunk” – mondta.
A Pünkösdista egyház keresztelője a Somlyó utcai cigánytelepen Csíkszeredában
Fotó: Veres Nándor
„Amikor a cigányok között szolgálok, a magyaroknak is szolgálok. A magyarok jobban megismerik a cigányokat, és ők is megértik, hogy helyük van a civilizált társadalomban” – fogalmazott Márkus András. Ugyanakkor egy szép példát is megosztott a jelenlévőkkel: az őrkői templom a cigányoknak épült, de az utóbbi években számos idős magyar néni és bácsi is jelen van a szentmiséken. És a cigányok nem nézik ki őket maguk közül.
A kulturális minisztérium felvette a szombaton a 79. Cannes-i Filmfesztiválon Arany Pálmával díjazott Fjord című filmet azon stratégiai kulturális projektek listájára, amelyek finanszírozásban részesülnek az Oscar-díjra való jelöléshez.
A háborút nem egy szuperhatalom nyeri meg, hanem a mindenható szeretet, az emberiséget a nyomortól nem a megszámolhatatlan gazdagság, hanem a szeretet kifogyhatatlan ajándéka szabadítja meg – mondta XIV. Leó pápa a vatikáni Szent Péter-bazilikában.
Körülbelül 100 métert zuhant a Bucsecs-hegységben az a két turista, akiket a hegyimentőknek végül sikerült megmenteniük vasárnap.
A Richter-skála szerint 3,5-ös erősségű földrengés történt vasárnap 5 óra 2 perckor Vrancea megyében.
Heves vita bontakozott ki a gyimesbükki Rákóczi-vár felújítása körül, miután Dan Tanasă AUR-os parlamenti képviselő bírálni kezdte a beruházást, illetve annak állami finanszírozását
A Cristian Mungiu rendezésében készült Fjord című, Norvégiában játszódó filmnek ítélte szombat este az Arany Pálmát a zsűri a 79. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon.
Felemelő és feltöltő az az összetartozás és szeretet, ami csak itt tapasztalható meg – vélik a zarándokok, akiket arról kérdeztünk, miért látogatnak évről évre a Nagy- és Kissomlyó-hegy közötti nyeregbe, a Hármashalom-oltárhoz pünkösdkor.
Az összmagyarság ünnepe, tízezrek találkozási pontja, „hazatérés” és még sorolhatnánk a csíksomlyói búcsú jelzőit. Újabb fotós összeállításunkban ezúttal a csíksomlyói búcsú arcait mutatjuk, akiken megakadt a fotósaink szeme és lencséje.
A búcsújárás elengedhetetlen kellékei a feszületek, zászlók, egyházi jelképek, amik tájékozódási pontként is szolgálnak a több százezres tömegben. Fotósaink képein mutatjuk az idei búcsú legszembetűnőbbjeit.
Az idei pünkösdszombaton is kegyes, sőt „túl kegyes” volt az időjárás a zarándokhoz, akik tűző napsütésben, nyárias melegben vehettek részt a búcsús szentmisén, Csíksomlyón. Fotókon mutatjuk.
szóljon hozzá!