
Csak nagyon lassan, lépésről lépésre lehet eredményeket várni – derült ki a konferencián
Fotó: Gergely Imre
„A cigányság jóra való lépése csakis az evangéliumon keresztül fog működni. Anélkül nem” – ezt egy cigány ember fogalmazta meg Gyergyószentmiklóson, ahol a római katolikus egyház szervezett konferenciát a cigánypasztoráció kérdéskörében. A jó szándék megvan, kérdés, hogy miként lehet eredményeket elérni.
2019. június 12., 15:522019. június 12., 15:52
2019. június 13., 13:392019. június 13., 13:39
A Gyulafehérvári Római Katolikus Egyházmegye Pasztorációs Bizottsága és a Gyufalehérvári Caritas szervezésében került sor hétfőn és kedden egy olyan szakmai találkozóra, amelyen a római katolikus egyházi szervezetek képviselői keresték az utat a cigányság lelki felemeléséhez. A beszélgetések során megállapíthatták:
Több mint hatvan cigány gyermek kezdte el az iskolát ezelőtt nyolc évvel, és mindössze nyolc volt közülük, akit a nyolcadikosok pár napja lezajlott ballagásán búcsúztathattak – mondta el keserű tapasztalatát Márkus András, a Sepsiszentgyörgyhöz tartozó őrkői cigánytelepen dolgozó plébános. Ha bólogatva egyet is értenek a pap szándékaival, hogy gyermekeik elvégezzék a nyolc osztályt és szakmát tanuljanak, a szülők mégsem ösztönzik erre őket. Egyszerűen nem akarnak kiemelkedni abból a helyzetből, amiben élnek – szögezte le súlyos megállapítását Márkus András, aki 1996 óta szolgál a cigánytelepen.
Házifeladatot író gyerekek a Dévai Szent Ferenc Alapítvány által létesített Összefogás házában Máréfalván
Fotó: Beliczay László
Hasonló tapasztalatokat a szakmai találkozó minden részvevője átélt már, sokszor legszívesebben feladnák az értelmetlennek tűnő próbálkozást. De mégis folytatják, hiszen erre vezérli őket a krisztusi tanítás.
– fogalmazott Dúl Géza magyarországi országos cigánypasztorációs referens. Hegyeket kell elhordani, kiskanállal. Évszázadok vagy évezredek alatt keletkezett szakadékokat kell betömni – tette hozzá.
Mindemellett számos pozitív kivétel és kézzelfogható eredmények is vannak, hangzott el azon a kerekasztal-beszélgetésen, amelyen Márkus András és Dúl Géza mellett részt vett Bakó Béla Pál ferences atya, Récsei Mária Caritas-programvezető és Bángi-Magyar Anna, a Boldog Ceferino Intézet képviselője, azaz olyan személyiségek, akik hosszú ideje dolgoznak a cigányok lelki és szociális helyzetének javításán, valamint Demeter István kispap, aki maga is a cigány közösséghez tartozik.
Erős előítélet él a magyarokban a cigányokkal szemben, és ez fordítva is igaz, de ilyen előítéletek vannak az egyes cigány csoportok között is. Ezek leküzdése is nagyon nehéz annak, aki megpróbál közeledni a másik közösséghez tartozók felé – pedig ez alapfeltétele annak, hogy milyen eredmények születhetnek a felzárkóztatási vagy lelki nevelési kísérletekben is. Mint a rendezvény házigazdája, Portik Hegyi Kelemen gyergyói főesperes elmondta,
„Hol is kezdjük? Adjunk egy kis ennivalót, hogy ne legyen éhes és tudjon figyelni arra, amit mondunk? Túl kell tudnunk lépni ezen, és ne csak az legyen a fontos, hogy kap pár lejt vagy egy darab kenyeret. Érezniük kell, hogy emberként kezeljük őket, és meg kell érteniük, hogy nekik is jó, ha nemcsak a testi szükségletekkel, hanem a lélekkel is foglalkozunk” – mondta.
A Pünkösdista egyház keresztelője a Somlyó utcai cigánytelepen Csíkszeredában
Fotó: Veres Nándor
„Amikor a cigányok között szolgálok, a magyaroknak is szolgálok. A magyarok jobban megismerik a cigányokat, és ők is megértik, hogy helyük van a civilizált társadalomban” – fogalmazott Márkus András. Ugyanakkor egy szép példát is megosztott a jelenlévőkkel: az őrkői templom a cigányoknak épült, de az utóbbi években számos idős magyar néni és bácsi is jelen van a szentmiséken. És a cigányok nem nézik ki őket maguk közül.
Több tucatnyian vonultak utcára szombaton Gyergyószentmiklóson egy héttel a csíkszeredai és székelyudvarhelyi adóemelés elleni megmozdulások után. A demonstráción a polgármester is felszólalt. Fotókon mutatjuk.
Behúzták a farsangot szombat délben Kézdivásárhelyen. Az alakoskodás lakodalmi mentként indult, medveébresztésbe csapott át, végül temetésbe torkollott a céhes város főterén.
A szilágycsehi református templom tornyának kedd esti összeomlása előtt négy napon át egyre súlyosbodó szerkezeti károsodások jelezték az épület gyorsuló állagromlását – tájékoztatott szombaton a kulturális minisztérium.
Sepsiszentgyörgy, Kézdivásárhely, Csíkszereda és Székelyudvarhely után Gyergyószentmiklóson is utcára vonultak a kormány adóemelési intézkedései ellen tiltakozva szombaton.
Az indokolatlan segélyhívások száma az elmúlt években csökkent, de továbbra is magas – tájékoztatott szombaton a Különleges Távközlési Szolgálat.
Az Országos Fogyasztóvédelmi Hatóság (ANPC) a hét folyamán országszerte végzett ellenőrzései során 1080 bírságot szabott ki, összesen több mint 6,6 millió lej értékben – tájékoztatott szombaton az intézmény.
Szarvas, farkas, medve, őz és vaddisznó, vagyis az Erdélyben is élő nagyvadak díszítik a székelykeresztúri Hubertus Vadásztársaság nemrég felavatott zászlaját. A társulat vezetősége közli, hogy csapatuk összetartozását is szimbolizálja a lobogó.
Hetven évvel a fakó keselyűk eltűnése után végre úgy tűnik, minden feltétel adott hozzá, hogy visszatelepítsék a fajt Romániába. Dögevőként a keselyűk – habár emberi megítélésük sokszor negatív – fontos egészségügyi szerepet töltenek be.
Őrizetbe vették pénteken az ügyészek az anyját a vagyonáért megölő Szeben megyei nő másik tettestársát.
A kürpödi család egyetlen túlélő gyermekét sürgősségi eljárással nevelőszülői gondozásba helyezték, miután a másik négy testvér meghalt, kettő vízbefúlás, kettő pedig tüdőgyulladás szövődményei miatt.
szóljon hozzá!