Rovatok

Szolgáltatások

Médiatár

Bejelentkezés

Bejelentkezés Facebook-fiókkal

Bejelentkezés Google-fiókkal

vagy

E-mail-cím

Jelszó

Elfelejtette a jelszavát?

Regisztráció

Beállítások

Olvasási mód:

Betűméret:

a a

21:07

Mi olvasható ki és mi nem a kórházak teljesítménymutatóiból?

21:01

Reagált a bukaresti orosz nagykövet a Románia légterébe behatoló orosz drónok ügyében

20:31

Megújul a gyergyócsomafalvi „nagy iskola” – aláírták a finanszírozási szerződést

20:31

Kiütötte az újoncot a Kolozsvári CFR (videóval)

» MÉG TÖBB FRISS HÍR

Többen is a Transalpinán meghalt magyarországi motoros segítségére siettek

Már ki is vizsgálta az ügyészség, hogy milyen drónt lőtt le pénteken Buzău megyében a román vadászpilóta

Négyes ikreket segítettek a világra Csíkszeredában – először a kórház történetében

A nap, amikor Orbán Viktor 16 év után ellenzéki pártvezetőként mond beszédet Tusványoson

Röviden reagált Magyar Péter Orbán Viktor tusványosi beszédére

Orbán Viktor: ellenzéki politika helyett ellenállási politika következik

Tarr Zoltán Markó Bélával egyeztetett a határon túli magyar közösségek előtt álló kihívásokról

Egy hamburger ára már egy teljes ebédével vetekszik: megnéztük, mennyibe kerül enni-inni Tusványoson

Megújult a fehéregyházi Petőfi-emlékhely – először látogatott hivatalosan Erdélybe az új magyar miniszter

Tarr Zoltán Erdélyben: van egyfajta várakozás, hogy merre és hogyan haladunk tovább

Évszázadok alatt keletkezett szakadékokat kell áthidalni – keresik az utat a cigányok felemeléséhez

Csak nagyon lassan, lépésről lépésre lehet eredményeket várni – derült ki a konferencián

Fotó: Gergely Imre

„A cigányság jóra való lépése csakis az evangéliumon keresztül fog működni. Anélkül nem” – ezt egy cigány ember fogalmazta meg Gyergyószentmiklóson, ahol a római katolikus egyház szervezett konferenciát a cigánypasztoráció kérdéskörében. A jó szándék megvan, kérdés, hogy miként lehet eredményeket elérni.

Gergely Imre

2019. június 12., 15:522019. június 12., 15:52

2019. június 13., 13:392019. június 13., 13:39

Itt állíthatja be, hogy a Google-találatokban elöl legyen a Székelyhon!

A Gyulafehérvári Római Katolikus Egyházmegye Pasztorációs Bizottsága és a Gyufalehérvári Caritas szervezésében került sor hétfőn és kedden egy olyan szakmai találkozóra, amelyen a római katolikus egyházi szervezetek képviselői keresték az utat a cigányság lelki felemeléséhez. A beszélgetések során megállapíthatták:

minden igyekezet ellenére nagyon nehéz a feladat, parányi előrelépések tapasztalhatók, de ezek adnak erőt a folytatáshoz.

Több mint hatvan cigány gyermek kezdte el az iskolát ezelőtt nyolc évvel, és mindössze nyolc volt közülük, akit a nyolcadikosok pár napja lezajlott ballagásán búcsúztathattak – mondta el keserű tapasztalatát Márkus András, a Sepsiszentgyörgyhöz tartozó őrkői cigánytelepen dolgozó plébános. Ha bólogatva egyet is értenek a pap szándékaival, hogy gyermekeik elvégezzék a nyolc osztályt és szakmát tanuljanak, a szülők mégsem ösztönzik erre őket. Egyszerűen nem akarnak kiemelkedni abból a helyzetből, amiben élnek – szögezte le súlyos megállapítását Márkus András, aki 1996 óta szolgál a cigánytelepen.

Házifeladatot író gyerekek a Dévai Szent Ferenc Alapítvány által létesített Összefogás házában Máréfalván

Fotó: Beliczay László

Hasonló tapasztalatokat a szakmai találkozó minden részvevője átélt már, sokszor legszívesebben feladnák az értelmetlennek tűnő próbálkozást. De mégis folytatják, hiszen erre vezérli őket a krisztusi tanítás.

Nem lehetünk egyház, ha nem egyetemesen gondolkodunk és megkülönböztetjük az embereket

– fogalmazott Dúl Géza magyarországi országos cigánypasztorációs referens. Hegyeket kell elhordani, kiskanállal. Évszázadok vagy évezredek alatt keletkezett szakadékokat kell betömni – tette hozzá.
Mindemellett számos pozitív kivétel és kézzelfogható eredmények is vannak, hangzott el azon a kerekasztal-beszélgetésen, amelyen Márkus András és Dúl Géza mellett részt vett Bakó Béla Pál ferences atya, Récsei Mária Caritas-programvezető és Bángi-Magyar Anna, a Boldog Ceferino Intézet képviselője, azaz olyan személyiségek, akik hosszú ideje dolgoznak a cigányok lelki és szociális helyzetének javításán, valamint Demeter István kispap, aki maga is a cigány közösséghez tartozik.

Erős előítélet él a magyarokban a cigányokkal szemben, és ez fordítva is igaz, de ilyen előítéletek vannak az egyes cigány csoportok között is. Ezek leküzdése is nagyon nehéz annak, aki megpróbál közeledni a másik közösséghez tartozók felé – pedig ez alapfeltétele annak, hogy milyen eredmények születhetnek a felzárkóztatási vagy lelki nevelési kísérletekben is. Mint a rendezvény házigazdája, Portik Hegyi Kelemen gyergyói főesperes elmondta,

már a nyitás sem könnyű.

„Hol is kezdjük? Adjunk egy kis ennivalót, hogy ne legyen éhes és tudjon figyelni arra, amit mondunk? Túl kell tudnunk lépni ezen, és ne csak az legyen a fontos, hogy kap pár lejt vagy egy darab kenyeret. Érezniük kell, hogy emberként kezeljük őket, és meg kell érteniük, hogy nekik is jó, ha nemcsak a testi szükségletekkel, hanem a lélekkel is foglalkozunk” – mondta.

A Pünkösdista egyház keresztelője a Somlyó utcai cigánytelepen Csíkszeredában

Fotó: Veres Nándor

„Amikor a cigányok között szolgálok, a magyaroknak is szolgálok. A magyarok jobban megismerik a cigányokat, és ők is megértik, hogy helyük van a civilizált társadalomban” – fogalmazott Márkus András. Ugyanakkor egy szép példát is megosztott a jelenlévőkkel: az őrkői templom a cigányoknak épült, de az utóbbi években számos idős magyar néni és bácsi is jelen van a szentmiséken. És a cigányok nem nézik ki őket maguk közül.