Hirdetés
Hirdetés

Évharmadok szeptember eleji tanévkezdéssel? Nem aratott osztatlan sikert a miniszter ötlete

Újabb változások előtt a tanévszerkezet? Hamarabb várják ősszel iskolába a tanulókat •  Fotó: Veres Nándor

Újabb változások előtt a tanévszerkezet? Hamarabb várják ősszel iskolába a tanulókat

Fotó: Veres Nándor

Többször meglebegtette már a hosszabb tanév ötletét Sorin Cîmpeanu román oktatási miniszter, most azonban konkrétumokkal is előállt. Elképzelése szerint hamarabb, már szeptember 5-én elkezdődhet a tanév, amelyben többször lenne vakáció. A miniszter ugyanakkor a jelenlegi félévek helyett visszavezetné az évharmadokat. A bejelentés, mint várható volt, nem aratott osztatlan sikert.

Szász Cs. Emese

2022. február 11., 22:212022. február 11., 22:21

A bukaresti szaktárca vezetője szerda este a román közszolgálati televíziónak, a TVR-nek nyilatkozva azzal indokolta a tanév szerkezetének tervezett módosítását, hogy

Romániában az egyik legrövidebb a tanév az európai országok közül.

A miniszter által vázolt módosítások egyike, hogy ősztől már nem két félévre, hanem három évharmadra osztanák a tanévet. Cîmpeanu ismertetése szerint a 2022–2023-as tanévet a december 22. és január 8. közötti téli, valamint az április 7–18. közötti húsvéti (tavaszi) vakáció osztaná három részre.

Sívakáció, zöldvakáció

„A diákok érdeke, hogy tanuljanak. Jóformán nálunk a legrövidebb a tanév, a tanórák hossza, éppen ezért már javaslatot tettem arra, hogy ősszel szeptember 5-én kezdődjék a tanév, és 2023. június 16-án fejeződjék be. Ezáltal megközelítenénk az európai átlagot, már nem mi lennénk az utolsó helyek egyikén” – jelentette ki az oktatási miniszter a TVR adásában.

A tárcavezető ismertetése szerint várhatóan ősszel kerül sor az Iskola másként hetére, ugyanakkor ezen kívül

egyhetes tanítási szünetet is beiktatnának október végén az elemi, az általános és a középiskolás diákok számára egyaránt.

És itt nem érne véget a vakációk sora, mivel februárban újabb egyhetes tanítási szünetet rendelnének el. Ennek kapcsán a miniszter megjegyezte: a februári vakáció „gazdasági érdekeket” is szolgálna, utalva arra, hogy sok szülő, síoktató, továbbá sípályák üzemeltetői

kezdeményezik a sívakáció visszaállítását.

Körülbelül egy hónappal az április 7. és 18. közé tervezett húsvéti vakáció után, májusban újabb egyhetes tanítási szünet, ún. „zöldvakáció” következhet, amely a miniszter szerint alkalmas volna arra, hogy a diákok a környezetről szerezzenek ismereteket.

Nem az a lényeg, milyen hosszú

A tervezett tanévszerkezeti változtatásokról kérdeztük a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének országos szakmai alelnökét, Ferencz-Salamon Alpárt, aki rámutatott, Európa országaiban különböző szerkezetű és formátumú tanévek vannak.

  • Vannak nagyon hosszú tanévek, amelyek szeptember elejétől egészen júliusig tartanak, ilyen például néhány németországi tartományban van.

  • Nagyon rövid tanévnek számítanak a 160–170 tanítási naposak, amelyek általában szeptember közepétől június közepéig tartanak,

  • és vannak azok a rendszerek, amelyekben körülbelül 180 tanítási napban gondolkodnak, ezek vagy szeptember elejétől június közepéig, vagy szeptember közepétől július elejéig, közepéig tartanak.

Az oktatási szakértő kifejtette, a romániai tanév 170–180 tanítási nap között szokott mozogni, amelyek a téli és tavaszi vakációk hosszától függenek. „Nem tartjuk elvetemült ötletnek, hogy hamarabb kezdjünk, mint ahogy azt sem, hogy később fejezzük be a tanévet. Nem ezek az elsődleges szempontok. Az elsődleges szempont egy tanévszerkezet megállapításánál az, hogy mire van szüksége a gyermeknek a közoktatási rendszerben, a másik szempont pedig az, hogy mi az, amit jó eséllyel egy pedagógus meg is tud tanítani. Közben meg

Idézet
ne felejtsük el, hogy nemcsak oktatásból, hanem nevelésből is áll az iskola”

– fogalmazott Ferencz-Salamon.

Hirdetés

Hozzátette, olyan tanévszerkezet kell, amely pihenésre, releváns oktatásra és nevelésre is lehetőséget ad, amelyben egyensúly van a tanévszerkezet hossza, a tananyag bonyolultsága és annak megvalósíthatósága között. Nem is beszélve arról, hogy

olyan rendszer kell, amely nem változik állandóan

– szögezi le az oktatási szakértő. Úgy véli, ezek az elvek, amelyek alapján meg kell vizsgálni az új tanév szerkezetét, de nem hiszi, hogy ilyen jellegű változásokat februárban kellene előrevetíteni, sokkal több időt kellene szentelni ezekre.

Évharmadok „hasra ütve”

Az évharmadokra való visszatérésről a pedagógusszövetség alelnöke elmondta, a legtöbb európai oktatási rendszer félévekben gondolkodik, mint ahogy már jó ideje a romániai közoktatási rendszer is, és úgy gondolják, hogy ez jól is van így.

Idézet
Visszatérni az évharmadok szerkezetére egy alapos előtanulmány, hatástanulmány, konzultáció és tudományosabb megalapozás nélkül nem egy bölcs döntés.

Ehhez törvénymódosítás kellene, egy rend normatíva átgondolása, amelyre nincs már idő, nagy valószínűséggel ez kapkodóvá tenné a tanévszerkezet előkészítését. Nem beszélve arról, hogy ez azt fogja jelenteni, hogy lesz még egy plusz féléves dolgozat, ami újabb stresszel, lezárásokkal és minősítésekkel jár. Amikor

Idézet
most is az a baj ezzel a közoktatási rendszerünkkel, hogy egyebet nem csinál, csak minősít”

– magyarázta. Az oktatási szakértő azt támogatja, hogy maradjon két féléves a tanév, és ahogy más fejlett országok rendszerében létezik, legyen 6–8 hetente egy vakáció.

A légkondicionáló fontossága

Közben a 2022–2023-as tanév szerkezetéről szóló minisztériumi javaslat mielőbbi kidolgozását és a társadalmi partnerekkel való megvitatását sürgeti a Tanulók Országos Tanácsa. A szervezet csütörtöki közleményében emlékeztet, hogy Sorin Cîmpeanu oktatási miniszter több ízben is nyilatkozott a héten a 2022–2023-as tanév szerkezetével kapcsolatos elképzeléseiről. A Tanulók Országos Tanácsa ennek kapcsán közölte, továbbra is követelik, hogy a tanév szeptember első hétfőjén kezdődjön el, és június első péntekén érjen véget. Ez azért fontos, mert az iskolák nagy részében nincs légkondicionáló, így a júniusi hőség jelentősen megnehezíti az oktatási folyamatban részt vevő valamennyi szereplő dolgát – érvelnek. Hozzáteszik, bárhogyan is osztják fel a tanévet, „kiegyensúlyozott” struktúrát követelnek, illetve azt, hogy ennek véglegesítése előtt a szaktárca konzultáljon a tanulói, szülői és pedagógusi szervezetekkel.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. március 28., szombat

A magyarság szimbólumainak jegyében zajlottak a Csoma-napok

A Kőrösi Csoma Sándor Közművelődési Egyesületnek (KCSSKE) 36. alkalommal is sikerült megszervezni a Csoma-napokat Kovásznán. Az idei tematika a magyarság szimbólumai voltak.

A magyarság szimbólumainak jegyében zajlottak a Csoma-napok
Hirdetés
2026. március 28., szombat

Harmadik típusú világmegmentés – A Hail Mary-küldetés

Nem nehéz elrontani egy regény nagyvászonra adaptálását, Andy Weir zseniális sci-fijével viszont nem ez történt. A meglehetősen könyvhű filmváltozat 2026 eddigi legjobb blockbustere lett. Kritika.

Harmadik típusú világmegmentés – A Hail Mary-küldetés
2026. március 28., szombat

Nem befolyásolja a vonatok menetrendjét az óraátállítás

Vasárnaptól Románia áttér a nyári időszámításra, hajnali 3 órakor 4 órára kell átállítani az óramutatókat. Ez nem befolyásolja a vasúti menetrendet.

Nem befolyásolja a vonatok menetrendjét az óraátállítás
2026. március 28., szombat

Amikor egy órát ugrik az idő: kezdődik a nyári időszámítás

Március 29-én vasárnap kezdődik a nyári időszámítás: az órákat hivatalosan hajnali háromkor négy órára állítják át, így március utolsó vasárnapja a maga 23 órájával az év legrövidebb napja lesz.

Amikor egy órát ugrik az idő: kezdődik a nyári időszámítás
Hirdetés
2026. március 28., szombat

Székelyföldi megyéket is érint a szombaton elrendelt árvízvédelmi készültség

Elsőfokú (sárga jelzésű) árvízvédelmi készültséget rendelt el szombaton az Országos Hidrológiai és Vízgazdálkodási Intézet (INHGA) 16 megye folyóvizeire, köztük Hargita és Kovászna megyeiekre is.

Székelyföldi megyéket is érint a szombaton elrendelt árvízvédelmi készültség
2026. március 28., szombat

Újabb lélektani határt közelít az üzemanyagok ára

Folytatódik az üzemanyagárak emelkedése: szombaton újabb 15 banival drágult a gázolaj, így literenkénti ára már minden székelyföldi töltőállomáson meghaladja a 10 lejt, míg a prémium gázolaj ára már csak pár banira van a 11 lejes lélektani határtól.

Újabb lélektani határt közelít az üzemanyagok ára
2026. március 28., szombat

Mától adhatók le a levélszavazatok az országgyűlési választásra

Március 28-tól, szombattól adhatják le levélszavazatukat a magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgárok az április 12-i országgyűlési választásra – hívja fel a figyelmet Nacsa Lőrinc nemzetpolitikáért felelős államtitkár.

Mától adhatók le a levélszavazatok az országgyűlési választásra
Hirdetés
2026. március 28., szombat

Fiktív munkavégzés gyanújával vizsgálódnak a katasztrófavédelemnél, Arafat telefonját is lefoglalták

Lefoglalták a hatóságok a belügyminisztériumi katasztrófavédelmi főosztály (DSU) több munkatársának mobiltelefonját.

Fiktív munkavégzés gyanújával vizsgálódnak a katasztrófavédelemnél, Arafat telefonját is lefoglalták
2026. március 28., szombat

Újabb fordulat a csenei gyilkosság ügyében: hatósági felügyelet alá helyezték az áldozat nagyapját

Hatvan napra hatósági felügyelet alá helyezték a januárban a Temes megyei Csene községben megölt 15 éves fiú nagyapját, aki a gyanú szerint arcon ütötte a gyilkosság egyik vádlottjának anyját.

Újabb fordulat a csenei gyilkosság ügyében: hatósági felügyelet alá helyezték az áldozat nagyapját
2026. március 28., szombat

Egy egri fertálymester útja Brassótól Rugonfalváig

Nem mindenki tudja, hogy az ökölvívó Papp László rugonfalvi gyökerekkel bírt, ahol ünnepséget terveznek születése századik évfordulója apropóján. Erről meg a sepsiszentgyörgyi kosárlabda őskoráról is beszélgettünk Oláh István egri fertálymesterrel.

Egy egri fertálymester útja Brassótól Rugonfalváig
Hirdetés