Hirdetés
Hirdetés

Évharmadok szeptember eleji tanévkezdéssel? Nem aratott osztatlan sikert a miniszter ötlete

Újabb változások előtt a tanévszerkezet? Hamarabb várják ősszel iskolába a tanulókat •  Fotó: Veres Nándor

Újabb változások előtt a tanévszerkezet? Hamarabb várják ősszel iskolába a tanulókat

Fotó: Veres Nándor

Többször meglebegtette már a hosszabb tanév ötletét Sorin Cîmpeanu román oktatási miniszter, most azonban konkrétumokkal is előállt. Elképzelése szerint hamarabb, már szeptember 5-én elkezdődhet a tanév, amelyben többször lenne vakáció. A miniszter ugyanakkor a jelenlegi félévek helyett visszavezetné az évharmadokat. A bejelentés, mint várható volt, nem aratott osztatlan sikert.

Szász Cs. Emese

2022. február 11., 22:212022. február 11., 22:21

A bukaresti szaktárca vezetője szerda este a román közszolgálati televíziónak, a TVR-nek nyilatkozva azzal indokolta a tanév szerkezetének tervezett módosítását, hogy

Romániában az egyik legrövidebb a tanév az európai országok közül.

A miniszter által vázolt módosítások egyike, hogy ősztől már nem két félévre, hanem három évharmadra osztanák a tanévet. Cîmpeanu ismertetése szerint a 2022–2023-as tanévet a december 22. és január 8. közötti téli, valamint az április 7–18. közötti húsvéti (tavaszi) vakáció osztaná három részre.

Sívakáció, zöldvakáció

„A diákok érdeke, hogy tanuljanak. Jóformán nálunk a legrövidebb a tanév, a tanórák hossza, éppen ezért már javaslatot tettem arra, hogy ősszel szeptember 5-én kezdődjék a tanév, és 2023. június 16-án fejeződjék be. Ezáltal megközelítenénk az európai átlagot, már nem mi lennénk az utolsó helyek egyikén” – jelentette ki az oktatási miniszter a TVR adásában.

A tárcavezető ismertetése szerint várhatóan ősszel kerül sor az Iskola másként hetére, ugyanakkor ezen kívül

egyhetes tanítási szünetet is beiktatnának október végén az elemi, az általános és a középiskolás diákok számára egyaránt.

És itt nem érne véget a vakációk sora, mivel februárban újabb egyhetes tanítási szünetet rendelnének el. Ennek kapcsán a miniszter megjegyezte: a februári vakáció „gazdasági érdekeket” is szolgálna, utalva arra, hogy sok szülő, síoktató, továbbá sípályák üzemeltetői

kezdeményezik a sívakáció visszaállítását.

Körülbelül egy hónappal az április 7. és 18. közé tervezett húsvéti vakáció után, májusban újabb egyhetes tanítási szünet, ún. „zöldvakáció” következhet, amely a miniszter szerint alkalmas volna arra, hogy a diákok a környezetről szerezzenek ismereteket.

Nem az a lényeg, milyen hosszú

A tervezett tanévszerkezeti változtatásokról kérdeztük a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének országos szakmai alelnökét, Ferencz-Salamon Alpárt, aki rámutatott, Európa országaiban különböző szerkezetű és formátumú tanévek vannak.

  • Vannak nagyon hosszú tanévek, amelyek szeptember elejétől egészen júliusig tartanak, ilyen például néhány németországi tartományban van.

  • Nagyon rövid tanévnek számítanak a 160–170 tanítási naposak, amelyek általában szeptember közepétől június közepéig tartanak,

  • és vannak azok a rendszerek, amelyekben körülbelül 180 tanítási napban gondolkodnak, ezek vagy szeptember elejétől június közepéig, vagy szeptember közepétől július elejéig, közepéig tartanak.

Az oktatási szakértő kifejtette, a romániai tanév 170–180 tanítási nap között szokott mozogni, amelyek a téli és tavaszi vakációk hosszától függenek. „Nem tartjuk elvetemült ötletnek, hogy hamarabb kezdjünk, mint ahogy azt sem, hogy később fejezzük be a tanévet. Nem ezek az elsődleges szempontok. Az elsődleges szempont egy tanévszerkezet megállapításánál az, hogy mire van szüksége a gyermeknek a közoktatási rendszerben, a másik szempont pedig az, hogy mi az, amit jó eséllyel egy pedagógus meg is tud tanítani. Közben meg

Idézet
ne felejtsük el, hogy nemcsak oktatásból, hanem nevelésből is áll az iskola”

– fogalmazott Ferencz-Salamon.

Hirdetés

Hozzátette, olyan tanévszerkezet kell, amely pihenésre, releváns oktatásra és nevelésre is lehetőséget ad, amelyben egyensúly van a tanévszerkezet hossza, a tananyag bonyolultsága és annak megvalósíthatósága között. Nem is beszélve arról, hogy

olyan rendszer kell, amely nem változik állandóan

– szögezi le az oktatási szakértő. Úgy véli, ezek az elvek, amelyek alapján meg kell vizsgálni az új tanév szerkezetét, de nem hiszi, hogy ilyen jellegű változásokat februárban kellene előrevetíteni, sokkal több időt kellene szentelni ezekre.

Évharmadok „hasra ütve”

Az évharmadokra való visszatérésről a pedagógusszövetség alelnöke elmondta, a legtöbb európai oktatási rendszer félévekben gondolkodik, mint ahogy már jó ideje a romániai közoktatási rendszer is, és úgy gondolják, hogy ez jól is van így.

Idézet
Visszatérni az évharmadok szerkezetére egy alapos előtanulmány, hatástanulmány, konzultáció és tudományosabb megalapozás nélkül nem egy bölcs döntés.

Ehhez törvénymódosítás kellene, egy rend normatíva átgondolása, amelyre nincs már idő, nagy valószínűséggel ez kapkodóvá tenné a tanévszerkezet előkészítését. Nem beszélve arról, hogy ez azt fogja jelenteni, hogy lesz még egy plusz féléves dolgozat, ami újabb stresszel, lezárásokkal és minősítésekkel jár. Amikor

Idézet
most is az a baj ezzel a közoktatási rendszerünkkel, hogy egyebet nem csinál, csak minősít”

– magyarázta. Az oktatási szakértő azt támogatja, hogy maradjon két féléves a tanév, és ahogy más fejlett országok rendszerében létezik, legyen 6–8 hetente egy vakáció.

A légkondicionáló fontossága

Közben a 2022–2023-as tanév szerkezetéről szóló minisztériumi javaslat mielőbbi kidolgozását és a társadalmi partnerekkel való megvitatását sürgeti a Tanulók Országos Tanácsa. A szervezet csütörtöki közleményében emlékeztet, hogy Sorin Cîmpeanu oktatási miniszter több ízben is nyilatkozott a héten a 2022–2023-as tanév szerkezetével kapcsolatos elképzeléseiről. A Tanulók Országos Tanácsa ennek kapcsán közölte, továbbra is követelik, hogy a tanév szeptember első hétfőjén kezdődjön el, és június első péntekén érjen véget. Ez azért fontos, mert az iskolák nagy részében nincs légkondicionáló, így a júniusi hőség jelentősen megnehezíti az oktatási folyamatban részt vevő valamennyi szereplő dolgát – érvelnek. Hozzáteszik, bárhogyan is osztják fel a tanévet, „kiegyensúlyozott” struktúrát követelnek, illetve azt, hogy ennek véglegesítése előtt a szaktárca konzultáljon a tanulói, szülői és pedagógusi szervezetekkel.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. november 18., szerda

Zavartalanul működik a cernavodai atomerőmű

A Duna vízhozamának növekedése nyomán ismét zavartalanul működik a cernavodai atomerőmű mindkét reaktora, fedezve az ország villamosenergia-szükségletének közel 20 százalékát; a földgáztárolók töltöttsége elérte a 85 százalékot.

Zavartalanul működik a cernavodai atomerőmű
Hirdetés
2026. november 18., szerda

A téli energiaellátás biztosítására és a rászorulók támogatására készül a kormány

A téli áram- és földgázellátás biztosításával, a kiszolgáltatott helyzetben lévő háztartások védelmével és a nagy ipari fogyasztók támogatásával foglalkozó munkacsoport létrehozásáról döntött a miniszterelnök.

A téli energiaellátás biztosítására és a rászorulók támogatására készül a kormány
2026. november 18., szerda

Kezet fogott a csütörtöki kínai csúcstalálkozó előtt Donald Trump, Hszi Csin-ping és Vlagyimir Putyin

A csütörtökön esedékes Ázsiai és Csendes-óceáni Gazdasági Együttműködés (APEC) csúcstalálkozója előtt már találkozott a kínai Szencsenben Donald Trump amerikai, Hszi Csin-ping kínai, valamint Vlagyimir Putyin orosz elnök.

Kezet fogott a csütörtöki kínai csúcstalálkozó előtt Donald Trump, Hszi Csin-ping és Vlagyimir Putyin
2026. november 18., szerda

Már kiberbiztonsági igazgatóknak is kiadják magukat a telefonos csalók

Újabb telefonos csalási módszerre figyelmeztet az Országos Kiberbiztonsági Igazgatóság (DNSC). Az elkövetők először mobilszolgáltatók képviselőinek, majd a kiberbiztonsági igazgatóság munkatársainak adják ki magukat.

Már kiberbiztonsági igazgatóknak is kiadják magukat a telefonos csalók
Hirdetés
2026. november 18., szerda

Pénzügyminiszter: jövőre 31 milliárd lejjel csökkenhet Románia finanszírozási igénye

Románia bruttó finanszírozási igénye az előzetes becslések szerint a 2026-os 279 milliárd lejről 248 milliárd lejre csökkenhet jövőre a költségvetési hiány mérséklődésének és a lejáró adósságállomány csökkenésének köszönhetően

Pénzügyminiszter: jövőre 31 milliárd lejjel csökkenhet Románia finanszírozási igénye
2026. november 18., szerda

Kevesebb bürokrácia az egészségügyben: egyszerűbb lesz a biztosítás ellenőrzése

Elektronikusan ellenőrizhetik a jövőben az orvosok és az egészségügyi szolgáltatók, hogy a páciensek rendelkeznek-e egészségbiztosítással.

Kevesebb bürokrácia az egészségügyben: egyszerűbb lesz a biztosítás ellenőrzése
2026. november 18., szerda

Ezért térhetnek el a Google és a szeizmológusok földrengésadatai

Eltérő technológiával, adatforrásokkal és számítási módszerekkel dolgozik a Google földrengésjelző rendszere és az országos földfizikai intézet (INCDFP).

Ezért térhetnek el a Google és a szeizmológusok földrengésadatai
Hirdetés
2026. november 18., szerda

Fogdából házi őrizetbe kerül Călin Georgescu

Az Ilfov megyei törvényszék egyik bírája szerdán elrendelte Călin Georgescu volt államfőjelölt házi őrizetbe helyezését abban az ügyben, amelyben egy üzletember 1,1 millió eurós megkárosításával vádolják.

Fogdából házi őrizetbe kerül Călin Georgescu
2026. november 18., szerda

Szankciós hivatalt hozott létre, és különmegbízottat nevezett ki élére az Európai Bizottság

Európai uniós szankciós hivatalt hozott létre, élére pedig különmegbízottat nevezett ki szerdán az Európai Bizottság.

Szankciós hivatalt hozott létre, és különmegbízottat nevezett ki élére az Európai Bizottság
2026. november 18., szerda

Egységesen 50 ezer lejre nő a készpénzes bevételek és kifizetések napi felső határa

Egységesen 50 ezer lejben szabják meg a készpénzes bevételek és kifizetések napi felső határát a képviselőház szerdán elfogadott törvénytervezete értelmében.

Egységesen 50 ezer lejre nő a készpénzes bevételek és kifizetések napi felső határa
Hirdetés