Esztenafesztivál: remélik, hogy a pásztorkodásnak van jövője

Az időjárás ugyan befolyásolta a Tarisznyás Márton Múzeum udvarán negyedszerre megszervezett eseményt, de elrontani nem tudta. Az eső többször eleredt, de érdekes módon a fontosabb és szabadteret igénylő műsorszámokra kisütött a nap. Természetesen idén is

a pásztorvetélkedő volt az egyik legnépszerűbb műsorszám, amelyen öt csapat mérte össze tudását.

A versenyzők megmutatták – habár a veszélyeztetett életformák közé számít a pásztorkodás, – jelene mindenképpen van ennek. Ahogy felmenőiktől tanulták, ahogyan az talán évezredeken át zajlott, ugyanúgy képesek elvégezni az esztenai feladatokat.

Juhnyírás, kurjongatás, ostorral való rittyegtetés szerepelt a versenyszámok között. Ugyanakkor mérleg nélkül kellett megbecsülniük egy-egy bárány súlyát, de különböző tejfajtákat is fel kellet ismerniük kóstolás alapján.

Volt azonban egy páros – a Benedek testvérek –, amely számára cseppet sem volt természetes a pásztorkodás feladataiban való jártasság. Benedek Csaba történelemtanár és mérnöki diplomával rendelkező testvére ugyanúgy nyírták a juhokat, mint azok, akik egész életükben ezt csinálták. Pedig ők nem a felmenőiktől örökölték ezt a tudást. Benedek Csaba elmondta, az egyetem elvégzése után döntöttek úgy két testvérével, hogy kevés pénzüket juhok vásárlásába fektetik. Az állomány szépen szaporodott, de egyszercsak azzal szembesültek, nem akadt pásztor, aki a gondozásukat vállalta volna. Más lehetőség híján belevágtak, esztenázni kezdtek, annak ellenére, hogy nem volt erre családi példa, édesapjuk nem is kedveli ezt az életformát. „Szeretjük ezt csinálni, és ha szeretünk valamit, akkor az meg is éri” – mondja Benedek Csaba. Vannak tehát ma is, akik látnak jövőt, lehetőséget ebben. Ők azonban pozitív kivételnek számítanak.

Ha minden így folytatódik, akkor öt év, s mindenki abbahagyja az esztenázást – jelentette ki láthatóan szomorúan Tankó András gazda, aki Likasban tart esztenát. Sorolta:

nincs utánpótlás, a fiatalok már nem akarják azt az életet folytatni, mint a mostani gazdák, a termékeket, sajtot, ordát nem lehet eladni, a pásztorfogadás pedig lassan megfizethetetlen. A szupermarketek tönkretették a termékeik piacát, az emberek inkább ott vásárolnak s nem a termelőtől

– mondta. A támogatások még életben tartják őket, de ha az megszűnik vagy csökken, akkor vége, feladják – összegzett. Segítene, ha lenne egy központ, mint régen, ahol a tejet, sajtot átveszik a gazdáktól.

Az Esztenafesztivált nagyon jó dolognak tartja: van legalább egy hely, ahol az embereknek megmutathatják, mit is dolgoznak, mit is állítanak elő, és ezzel talán elérik azt, hogy ismét tőlük vásároljanak tejterméket és nem a nagy nemzetközi áruházláncok polcairól. Másik haszna, hogy

ez egy olyan alkalom, ahol a pásztorkodók találkozhatnak, hiszen általában távol vannak egymástól a havasokon.

S azt remélik, a fiatalok, a gyermekeik is nagyobb kedvet kapnak ehhez az élethez, mert sajnos, nincs utánpótlás.

– fogalmazott Tankó András.

Hozzátette,

a pásztorkodás hanyatlóban van.

Gyergyószentmiklóson már folyamatosan csökken az ebből élők száma. Ő maga is korábban 120-130 tehenet tartott, ma 40-es az állománya.

– mondta. Szomorúan állapította meg: ma lenézik, szégyellik ezt az életet, ezt a mesterséget.

Az Esztenafesztivált idén negyedszer szervezte meg a Tarisznyás Márton Múzeum, de most először önállóan, elválasztva a Múzeumok Éjszakájától. Bevált a döntés,

a múzeum udvara tele volt érdeklődőkkel, gyermekekkel, felnőttekkel egyaránt.

Népszerűségnek örvendett a pásztorvetélkedő mellett a terelőkutya-fajták bemutatója és a kisbojtárképző program, akárcsak a bábszínház, kézműves foglalkozások és az akadálypálya is a gyermekek körében. Sokan követték a népi, humoros és zenei programokat is, és sokan megkóstolták a túrós, ordás puliszkát, a tokányt, és egyéb, a pásztorok által felkínált finomságokat.

{P9}

– fogalmazott Csergő Tibor múzeumigazgató. Meg kell becsülni őket, hiszen egy olyan eltűnőben lévő autentikus életmódot, egzisztenciát próbálnak meg fenntartani minden mai nehézség és hátráltató jogszabály ellenére, amely évszázadokon át jellemezte Gyergyószentmiklóst és a Gyergyói-medencét.