
Hargita megye keleti részén több községnek is van határvitája a szomszédos Bákó megyei településekkel
Fotó: Pinti Attila
Eredménytelenül zárult a Hargita és Bákó megyék prefektusai által összehívott vegyes bizottság keddi egyeztetése a megyéket elválasztó határviták rendezéséről. A megbeszélés Gyimesbükkön zajlott, ám mivel nem jutottak dűlőre, ezért peres úton folytatják a határvita rendezését.
2019. július 09., 18:252019. július 09., 18:25
2019. július 09., 19:272019. július 09., 19:27
Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke sajtótájékoztatón számolt be kedden a Hargita és Bákó megyék prefektusai által összehívott vegyes bizottság gyűléséről, amelyen többek között az érintett települések vezetői, a két megye vezetősége, valamint az illetékes hatóságok (többek között a kataszteri hivatalok képviselői) vettek részt.
Borboly elmondta,
ugyanakkor szintén érintettek a határvitákban Csíkpálfalva, Csíkszentgyörgy, valamint Szépvíz községek is. A megbeszélésen, amelynek legkiemelkedőbb témája Úzvölgy helyzete volt, a felek ismertették álláspontjaikat.
„Azzal érveltünk, hogy az 1968-ból származó 2-es számú törvényt alkalmazni kell Bákó megyének is, amely szerint Úzvölgye Csíkszentmártonhoz tartozik. Az érveinket nem fogadták el, arra kértek, hogy a törvény ellenére a kataszteri hivatal különböző térképe, dokumentuma alapján hagyjuk így a határt, ahogy most van. Ezt az álláspontjukat egyértelműen visszautasítottuk” – osztotta meg a tanácselnök. Egyébként a Hargita Megyei Prefektusi Hivatal is megerősítette azt, hogy a 2-es számú törvényt be kell tartani. Borboly ugyanakkor azt is elmondta, hogy
Mivel a felek nem tudtak kiegyezni,
Borboly ezzel kapcsolatban közölte, jelezte számukra a prefektusi hivatal, hogy nem tartják magukat illetékesnek a perindításban, és amint erről hivatalosan is közölnek álláspontot, akkor az érintett, fentebb felsorolt négy Hargita megyei település fordulhat az igazságszolgáltatáshoz orvoslatért.
– szögezte le Borboly. Nagy erdőterületekről szólnak a határviták, Úzvölgye esetében 1968 előtt közel 100 ezer hektár erdőt „kanyarítottak át” Bákó megyéhez, jelenleg az erdővagyon egy részének a visszaszerzéséért folyik a harc.
Külügyminiszteri egyeztetés
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kedden tárgyalásokat folytatott Teodor Melescanu román külügyminiszterrel az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) informális külügyminiszteri találkozójának alkalmával a szlovákiai Csorba-tó mellett. A magyar külügyminiszter román kollégája segítségét kérte abban, hogy az úzvölgyi katonai temetőről szóló szakértői egyeztetések folytatódjanak, és még júliusban kerüljön sor a két szakértői csapat helyszíni szemléjére a temetőben.
Véget ért a Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) ülése Bukarestben, a román sajtó pedig máris kiszivárogtatta, hogy mint kérhettek az amerikaiak a Konstanca megyei légibázissal kapcsolatban.
Huszonötezer lej értékben róttak ki pénzbírságot, és jelentős mennyiségű faanyagot koboztak el a Hargita megyei rendőrök egy keddi ellenőrzés alkalmával.
Gyergyószentmiklóson jogosítvány nélkül vezető, Székelykeresztúron pedig vezetéstől eltiltott sofőrt füleltek le kedden a rendőrök. Mindkettőjük ellen büntetőeljárás indult.
Noha csak egy-két banival, de szerdán is magasabb árakat függesztettek ki egyes székelyföldi kutaknál, mint ami volt kedden.
Traian Băsescu a közel-keleti események kapcsán kijelentette, hogy Nicușor Dan államfőnek és Romániának „gyorsan, halogatás és habozás nélkül kell cselekednie”, annál is inkább, mert a jelek szerint az USA-nak szüksége van a konstancai támaszpontra.
A tél folyamán kialakult úthibák, kisebb-nagyobb kátyúk javítását hidegaszfalttal végzik az országutakon Hargita megyében. A nagyobb javításokra várni kell, és mivel nincs még költségvetés, egyelőre nem lehet tudni, hogy mire lesz pénz.
Nicușor Dan államfő összehívta szerdára a Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) ülését.
Meghalt egy katonai pilóta kedden a borceai légi támaszponton.
A csapadékmennyiséget tekintve az elmúlt öt év legjobb telén vagyunk túl, a környezeti adottságok jók a mezőgazdasági szezonkezdéshez. Gazdasági szempontból azonban ez már kevésbé mondható el, több okból sem.
A 2026-os költségvetés tervezetében a helyi közösségek fejlesztésére több mint 86,4 milliárd lejt irányoznak elő, 7,4 milliárd lejjel többet, mint 2025-ben, és ez az eddigi legnagyobb összeg, amit a helyi önkormányzatok támogatására szánnak.
1 hozzászólás