Rovatok

Szolgáltatások

Médiatár

Bejelentkezés

Bejelentkezés Facebook-fiókkal

Bejelentkezés Google-fiókkal

vagy

E-mail-cím

Jelszó

Elfelejtette a jelszavát?

Regisztráció

Beállítások

Olvasási mód:

Betűméret:

a a

09:33

Lehet jelentkezni Székelyudvarhelyen a takarítás világnapja alkalmából szervezett akcióra

09:30

Háromnapos konferenciával emlékeznek Apáczai Csere János születésének 400. évfordulójára

09:24

Az önkormányzati állások helyzetéről egyeztetett Tánczos Barna és Cseke Attila a hivatalok képviselőivel

08:31

Többeket is érintő áramszünet várható Nagymedeséren

» MÉG TÖBB FRISS HÍR

Botokkal estek egymásnak a város központjában, egy ember meghalt – videóval

Előkerült az áprilisban eltűnt háromszéki fiatal lány

Nyilvánosságra hozták azt a megrázó felvételt, amikor egy klub előtt több fiatalt elgázolnak – videóval

Fényes nappal ment be a medve Székelyudvarhelyre, órákba került elkergetni

Extrán fizetnek három napig a visszaváltott palackokért az egyik Székelyföldön is népszerű üzletláncban

Lezárták a nyomozást és vádat emeltek Barti Tihamér, Kurkó András és több közpénzügyi tisztségviselő ellen

Fényes nappal ment be a medve Székelyudvarhelyre, órákba került elkergetni

Nehéz pénzügyi helyzetben a Hargita megyei tanács

Medvét ütött el egy autó Székelyszentlélek közelében

Hibrid hadviselés: így segítették győzelemhez Călin Georgescut oroszbarát csoportok

Hirdetés

Erdőkert született a gyergyószentmiklósi kápolnáknál

Fotó: Facebook/Örmény Katolikus Plébánia, Gyergyószentmiklós

Kerítést állítottak, fát ültettek, közösséget építenek a Szent Anna-kápolnák megóvásáért összefogó gyergyószentmiklósiak. Szombaton több mint százötvenen dolgoztak az erdőkert telepítésén, közel hatezer facsemete gyökere került a földbe.

Gergely Imre

2022. május 01., 12:442022. május 01., 12:44

Fenyőcsemeték ölelik körül négy sorban azt a kéthektáros területet, amely a Csobothegyen a Szent Anna-kápolnák közelében fekszik, és ezen belül egy lombhullatók és fenyők alkotta liget születéséhez is hozzájárultak az önkéntesek szombaton.

„Nem tudtuk, hogy mire számíthatunk, hogy hányan leszünk, de

éppen annyian lettünk, ahányunkra szükség volt.

Kétkezi munkát végzők, szakemberek, akik megfelelően tudták irányítani a munkálatot, munkagépek, amik nagyban segítették a feladat elvégzését. Mások, akik nem tudtak személyesen jelen lenni, süteményt sütöttek és azt küldtek, vagy kenyeret, sört hoztak a kalákásoknak, de az ebédhez is mind adományokból került a hozzávaló” – összegezte Csibi Márti, a kápolnák környezetének megóvására született kezdeményezés elindítója.

Fotó: Facebook/Örmény Katolikus Plébánia, Gyergyószentmiklós

A kaláka gyorsan haladt, hamar sikerült felállítani a drótkerítést a kéthektáros telek körül, és mellette is sikerült elültetni ebédidőig a közel hatezer facsemete legnagyobb részét. Estére pedig mindennel végezni tudott az 150–170 önkéntes, aki bekapcsolódott a munkába. A civilek mellett az önkormányzat mellékgazdaságának gépe és munkatársai is kivették a részüket az örmény egyház tulajdonában lévő területen az erdőkert telepítéséből.

Hirdetés

„Jelenleg úgy néz ki a hely, mint aminek van gazdája. Egyelőre persze még a szögesdrótkerítés miatt nem szép a látvány, de szükség volt erre, hogy a legelő állatoktól megvédhető legyen,

aztán 4–5 év múlva, mire megnő, megerősödik a fenyősövény, a kerítést el fogjuk bontani,

hiszen feleslegessé válik” – mutatott rá Csibi Márti.

Fotó: Facebook/Örmény Katolikus Plébánia, Gyergyószentmiklós

Addig is lesz még munka itt bőven. A bekerített részt gondozni is kell, kaszálni a csemeték mellett a helyet, és erre várhatóan júniusban szerveznek újabb kalákát, de a Szent Anna-búcsú előtt is lesz még ilyen munka. Ősszel pedig újabb faültetés a terv.

A szombati kaláka kezdete előtt elhívták a helyszínre a szomszédos területek gazdáit is, hogy az esetleges későbbi vitáknak elejét vegyék, de itt sem merült fel senkinek kifogása az erdőkertültetés ellen. Ők is örültek a kezdeményezésnek, sőt a pásztorok is, akik ezután már nem legeltethetnek ezen a két hektáron.

„Úgy gondolom, első körben a közösségépítés volt a leglényegesebb, és az is fontos, hogy

a természetnek is visszaadtunk valamit abból, amit korábban elvettünk tőle.

Akik ebben részt vettünk, lehetőséget kaptunk újratanulni a kalákát, és tudjuk, hogy számíthatunk egymásra” – szögezte le a kezdeményező.

Hirdetés