Rovatok

Szolgáltatások

Médiatár

Bejelentkezés

Bejelentkezés Facebook-fiókkal

Bejelentkezés Google-fiókkal

vagy

E-mail-cím

Jelszó

Elfelejtette a jelszavát?

Regisztráció

Beállítások

Olvasási mód:

Betűméret:

a a

17:57

Az utolsó pillanatban úszott el a felsőház reménye az SZFC-nek

17:57

Romlik a lakosság vásárlóereje, a világjárvány óta nem volt ekkora visszaesés a kiskereskedelemben

17:27

El sem indult, máris törölték: nem lehet nyáron Ciprusra repülni Marosvásárhelyről

17:00

Egyelőre nem lesz aszfalt a Farcád és Székelylengyelfalva közötti úton

» MÉG TÖBB FRISS HÍR

Lángba borult egy autó a nagy erejű ütközés után, egy áldozat bennégett

Részeg női sofőrt kaptak el és baleset is történt ittas vezetés miatt

Végleges számok az önkormányzati leépítésekről Hargita megyében

Új hír a Szülőföldön Magyarul Programról: március 17-től lehet igényelni a támogatást

Áll, mint a szikla – a szalmabála ház

Ha a szomszéd kutyája túl hangosan ugat: jogok és kötelességek

Nicușor Dan: a Közel-keleti háború miatti válság mindenkit érint, de Európának Ukrajnára kell figyelnie

Nemzetközi ötletpályázatot hirdetnek a csíkszeredai Művészetek Házának felújítására

Coliform baktériumokat találtak a csíksomlyói borvízben, egyelőre nem ajánlott inni belőle

Orbán Viktor: sohasem fogjuk megengedni, hogy Magyarországot gyűlölet és düh kormányozza

Erdőkert született a gyergyószentmiklósi kápolnáknál

Fotó: Facebook/Örmény Katolikus Plébánia, Gyergyószentmiklós

Kerítést állítottak, fát ültettek, közösséget építenek a Szent Anna-kápolnák megóvásáért összefogó gyergyószentmiklósiak. Szombaton több mint százötvenen dolgoztak az erdőkert telepítésén, közel hatezer facsemete gyökere került a földbe.

Gergely Imre

2022. május 01., 12:442022. május 01., 12:44

Fenyőcsemeték ölelik körül négy sorban azt a kéthektáros területet, amely a Csobothegyen a Szent Anna-kápolnák közelében fekszik, és ezen belül egy lombhullatók és fenyők alkotta liget születéséhez is hozzájárultak az önkéntesek szombaton.

„Nem tudtuk, hogy mire számíthatunk, hogy hányan leszünk, de

éppen annyian lettünk, ahányunkra szükség volt.

Kétkezi munkát végzők, szakemberek, akik megfelelően tudták irányítani a munkálatot, munkagépek, amik nagyban segítették a feladat elvégzését. Mások, akik nem tudtak személyesen jelen lenni, süteményt sütöttek és azt küldtek, vagy kenyeret, sört hoztak a kalákásoknak, de az ebédhez is mind adományokból került a hozzávaló” – összegezte Csibi Márti, a kápolnák környezetének megóvására született kezdeményezés elindítója.

Fotó: Facebook/Örmény Katolikus Plébánia, Gyergyószentmiklós

A kaláka gyorsan haladt, hamar sikerült felállítani a drótkerítést a kéthektáros telek körül, és mellette is sikerült elültetni ebédidőig a közel hatezer facsemete legnagyobb részét. Estére pedig mindennel végezni tudott az 150–170 önkéntes, aki bekapcsolódott a munkába. A civilek mellett az önkormányzat mellékgazdaságának gépe és munkatársai is kivették a részüket az örmény egyház tulajdonában lévő területen az erdőkert telepítéséből.

„Jelenleg úgy néz ki a hely, mint aminek van gazdája. Egyelőre persze még a szögesdrótkerítés miatt nem szép a látvány, de szükség volt erre, hogy a legelő állatoktól megvédhető legyen,

aztán 4–5 év múlva, mire megnő, megerősödik a fenyősövény, a kerítést el fogjuk bontani,

hiszen feleslegessé válik” – mutatott rá Csibi Márti.

Fotó: Facebook/Örmény Katolikus Plébánia, Gyergyószentmiklós

Addig is lesz még munka itt bőven. A bekerített részt gondozni is kell, kaszálni a csemeték mellett a helyet, és erre várhatóan júniusban szerveznek újabb kalákát, de a Szent Anna-búcsú előtt is lesz még ilyen munka. Ősszel pedig újabb faültetés a terv.

A szombati kaláka kezdete előtt elhívták a helyszínre a szomszédos területek gazdáit is, hogy az esetleges későbbi vitáknak elejét vegyék, de itt sem merült fel senkinek kifogása az erdőkertültetés ellen. Ők is örültek a kezdeményezésnek, sőt a pásztorok is, akik ezután már nem legeltethetnek ezen a két hektáron.

„Úgy gondolom, első körben a közösségépítés volt a leglényegesebb, és az is fontos, hogy

a természetnek is visszaadtunk valamit abból, amit korábban elvettünk tőle.

Akik ebben részt vettünk, lehetőséget kaptunk újratanulni a kalákát, és tudjuk, hogy számíthatunk egymásra” – szögezte le a kezdeményező.