
Második félévtől csak azok kapnak majd érdemösztöndíjat, akik elérik a 9,50-es átlagot. Képünk illusztráció
Fotó: Haáz Vince
Nagy port kavart az a minisztériumi rendelet, amelynek értelmében januártól 8,50-ről 9,50-re emelték az érdemösztöndíjhoz szükséges tanulmányi átlag alsó határát a közoktatásban. Ezután jóval kevesebben kapnak ösztöndíjat, igaz, nagyobb összegeket.
2022. január 31., 21:072022. január 31., 21:07
2022. január 31., 23:222022. január 31., 23:22
Marosvásárhelyen a múlt félévre több mint hétezer diák kap valamiféle ösztöndíjat, és a városi tanácsülésen magasabb összegekről, illetve több különféle ösztöndíjakról is szavaztak a tanácsosok. Tamási Zsolt József marosvásárhelyi tanácsos a Székelyhon megkeresésére elmondta, az országos szabályzatot Marosvásárhelyen is alkalmazniuk kell, így a városi tanácsülésen külön kellett meghatározni a 2021–2022-es tanév első és második félévére vonatkozó ösztöndíjakat. Ez főként az érdemösztöndíjasokat érinti, hiszen
Ehhez mérten az ösztöndíjak értéke is más az első, illetve a második félévben. „Az első félévben az országosan előírt minimális 100 lej helyett 100 és 150 lej közötti összegeket szavaztunk meg, második félévre pedig az országosan elfogadott összegeknek megfelelően 150 és 500 lej között mozognak az ösztöndíjak” – mutatott rá Tamási.
Mindez azt jelenti, hogy az első félévre a teljesítmény-ösztöndíjra jogosult diákok havi 300 lejt, az érdemösztöndíjasok 130 lejt, a tanulmányi ösztöndíjasok 120 lejt míg a szociális ösztöndíjasok 100 lejt kapnak. A második félévben a teljesítmény-ösztöndíj havi 500 lej lesz, az érdemösztöndíj 200 lej, a tanulmányi ösztöndíj 150 lej és a szociális ösztöndíj 200 lej lesz. S hogy mit jelentenek a különböző kategóriájú ösztöndíjak?
Azok a diákok részesülnek teljesítmény-ösztöndíjban, akik az oktatási minisztérium által szervezett versenyek nemzetközi és országos szakaszain első, második vagy harmadik helyezést értek el.
Az érdemösztöndíjaknál van a nagy különbség, ez okozza a diákok körében a nagyfokú elégedetlenséget már hetek óta, hogy 8,50-ről 9,50-re emelték az érdemösztöndíjhoz szükséges tanulmányi átlag alsó határát, s így több ezer diák esik majd el a támogatástól. Emellett érdemösztöndíjban részesülhetnek azok is, akik első, második vagy harmadik helyet értek el a tanügyminisztérium által rendezett versenyek megyei szakaszain.
A szociális ösztöndíj pedig azoknak a diákoknak jár, akiknek a kérelmezést megelőző három hónapban a családban az egy főre jutó jövedelem nem haladta meg az országos nettó minimálbér mértékét, továbbá eleget tesznek a következő feltételeknek: tanulmányi átlaguk eléri a 7,50-et, és az előző tanévben, félévenként legtöbb tíz igazolatlan hiányzást halmoztak fel.
Tamási Zsolt József elmondta, a városi önkormányzatnak nincs lehetősége változtatni az országosan előírt szabályzaton, nem módosíthatja a kritériumokat helyi szinten. Mindössze
Egyelőre még nincsenek meg az adataik, hogy körülbelül hány diákot érinthet az érdemösztöndíj szabályzatának módosítása; azt tudják, hogy első félévben összesen mintegy hétezer tanuló kap valamiféle ösztöndíjat, s biztosak benne, hogy a második félévben ez a szám jelentősen kevesebb lesz. Január végéig kapják meg az iskolákból az összesítéseket, amely alapján meg lehet saccolni, hogy hány diákot érint majd az érdemösztöndíj.
A szokásos ösztöndíjak mellett még más típusúakat is meghatároztak az önkormányzati képviselők. „Tavaly már
Külön vigyáztunk arra, hogy ha vegyes iskoláról van szó, akkor román és magyar tagozatból is legyen egy-egy ösztöndíjas. Ők egyszeri alkalommal kapnak egy 2000 lejes ösztöndíjat. Az országos képességvizsgán és az érettségin 10-es átlagosztályzatot elérő tanulóknak is jár majd ez. Idén pedig a 8. osztályos végzősök díjazására is létrehoztuk az Excelsior-díjat, ennek összege diákonként 1500 lej lesz. Szintén az évfolyamelsők, iskolaelsők kapják” – tette hozzá Tamási.
Elfogadta a kormány az idei első költségvetés-kiigazítást, amely többletforrásokat biztosít az egészségügynek, a nyugdíjak kifizetésére és a helyi önkormányzatoknak; a GDP-arányos költségvetési hiánycélt változatlanul 6,2 százalékon tartják.
Ügyfeleit SMS-ben figyelmezteti az egyik legnagyobb romániai telefontársaság, hogy figyeljenek oda, kitől kapnak üzenetet és fokozott óvatosággal kezeljék ezeket.
Alexandru Stoica fejlesztési miniszter pénteken közölte, hogy a kormány két szakaszban tervezi megvalósítani az ezerötszáznál kisebb lélekszámú községek összevonását: 2027. március elsejéig önkéntes alapon, ezt követően pedig kötelező jelleggel.
Az Európai Unió háztartásainak szállított villamos energia és földgáz átlagára az idei év első felében csökkent, de Romániában mindkét esetben nagy mértékű áremelkedést jegyeztek, a legnagyobbat az uniós tagállamok közül.
A kormány pénteki ülésén újabb három hónappal meghosszabbítja a gázolaj drágulását korlátozó intézkedések hatályát – jelentette be Luca Niculescu miniszterelnök.
Jelentős különbségek mutatkoznak a székelyföldi kórházak között a hálapénzkérésről szóló betegvisszajelzések alapján. Az elmúlt hat hónap adatai szerint egyes intézményekben minden tizedik válaszadó jelezte, hogy pénzt kértek tőle az ellátás során.
Valószínűleg egy fűtésre használt elektromos melegítőkészülék által kibocsátott hő okozta azt a szerda esti tűzesetet, amelyben egy 2 és 4 éves testvérpár füstmérgezésben életét vesztette – közölte pénteken a Szeben megyei tűzoltóság.
Az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) pénteken elsőfokú (sárga jelzésű) riasztást adott ki esőzés miatt öt megyére, illetve havazásra a Déli-Kárpátokban. A figyelmeztetés vasárnap reggelig érvényes.
Enyhén csökkent a munkanélküliségi ráta Romániában szeptemberben, a fiatalok helyzete azonban továbbra is aggasztó: a 15 és 24 év közöttiek körében 30,8 százalékos munkanélküliséget mértek – közölte az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Egyhetes őszi vakáció után november 2-án, hétfőn folytatódik a tanítás a romániai iskolákban. A diákokra az év végéig még egy tanítási időszak és a téli szünet vár, a 2026–2027-es tanév pedig jövő szeptember 5-én ér véget.
szóljon hozzá!