
Julien Chiappone-Lucchesi: a karrierépítés tekintetében is érdemes nyelveket tanulni
Fotó: Borbély Fanni
A nyelvi különbség gátakat szab, de ettől még az elveken, politikai nézeten osztozhatunk – fogalmazott a Székelyhonnak a fennállásának századik születésnapját ünneplő romániai Francia Intézet igazgatója. Julien Chiappone-Lucchesi bejárja az országot, így népszerűsítve intézményük tevékenységét. Csíkszeredában beszélgethettünk vele.
2024. július 19., 12:102024. július 19., 12:10
2024. július 19., 12:562024. július 19., 12:56
Hosszú története van Romániában a Francia Intézetnek, amely idén ünnepli alapításának századik évfordulóját. A kezdetekben egyedülálló intézményként működött Romániában a Francia Intézet, mára már azonban
A rendszerváltás után kezdtek igazán terjeszkedni, ekkor három különböző városban is alapítottak kirendeltséget: Temesváron, Jászvásárban és Kolozsváron. A negyedik város, ahol ekkor még volt telephelye az Intézetnek, az természetesen Bukarest – tette fel a romániai térképre kérésünkre az intézetet Julien Chiappone-Lucchesi.
Az igazgató a Székelyhonnak kihangsúlyozta, a Francia Intézet „nem csupán egy hely, ahol franciául, vagy a francia kultúráról tanulhatunk, hanem olyan kulturális intézményekért is felel, mint az Elvire Popescu bukaresti mozi, ami az ország első független filmszínháza”.
Mindemellett a Francia Intézet csapata azért is felel, hogy különböző tudományterületeket összekössön, például az oktatásban, egyetemek között. „Látjuk a társadalmat is” – fogalmazott Chiappone-Lucchesi, aki szerint
Munkájukkal továbbá segítik a gyermekbántalmazás áldozatait és azért küzdenek, hogy minél kevesebb gyermeknek kelljen terrorban felnőnie.
Fotó: Borbély Fanni
Munkájukkal segítik a városok fejlődését, akár mozgósításról, akár városbéli projektekről legyen szó. Szívügyük a fiatalság, támogatják a fiatalok kötelezettségvállalását, éppen ezért a Francia Intézet rendelkezik egy úgymond ifjúsági bizottsággal is, akik a fiatalok hangján kívánnak szólni.
– emelte ki Chiappone-Lucchesi. Az intézetvezető elmondása szerint jelenleg nyolcvan ember dolgozik azon, hogy Franciaország és Románia minél több területen együttműködhessen, hogy segítse egymás munkáját.
Egy kis történelmi hátteret megengedve arról is beszélt, hogy Románia kiválasztotta magának Franciaországot példaképéül, így például a romániai törvénykezés is francia alapokon nyugszik, de még a román nyelvben is vissza-vissza köszön a francia hatás.
– fogalmazott az intézetvezető, elmondása szerint nem lehetne fenntartani ezt, ha kölcsönösen nem lennének kíváncsi egymásra a két nép, illetve egymás kultúráját nem tisztelnék. Chiappone-Lucchesi szerint ez a kapcsolat, ami például Románia és Franciaország között is kialakult, a valódi hatalom.
Az intézetigazgató szerint az egymás mellett élő kultúrák nem újdonságok, a világban számos példát látni erre, ilyen az erdélyi magyarok és a románok helyzete is. Chiappone-Lucchesi szavaival élve a „nyelvi különbség gátakat szab, de ettől még az elveken, politikai nézeten osztozhatunk”.
Fotó: Borbély Fanni
Az intézetvezető szerint nem építhetünk világot egyetlen nyelvvel, legalábbis ezt vallja a szervezet, ezért is
Ilyen téren a Francia Intézet nyitna az erdélyi magyarok felé is, arra biztatva őket, hogy ne zárkózzanak el a francia nyelv tanulásától. Chiappone-Lucchesi szerint ez több szempontból is hasznos lehet, de legfőképp a karrier szempontjából biztatná erre az erdélyi magyar fiatalságot.
Emlékkönyv
A Francia Intézet századik évfordulójára egy látványos emlékkönyvet is kiállítottak, amit többek között az erdélyi Benczédi Anna illusztrált. A Pagini ilustrate din povestea de 100 de ani a Institutului Francez din România elnevezésű látványregényt 500 példányban nyomtatták ki.
Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármester az adóemeléssel kapcsolatos lakossági felvetésekre reagálva szeretett volna néhány nézőpontot nyomatékosítani: például azt, hogy a városnak kifizetett adókért mi mindent kap a polgár.
Az influenzával diagnosztizált betegek száma megtízszereződött a novemberi esetszámokhoz képest, és sok a szövődményként tüdőgyulladássá súlyosbodó légúti megbetegedés is Hargita megyében. A tendencia folytatódása várható.
Alexandru Rogobete egészségügyi miniszter kedden kijelentette, hogy az egészségügyben nem az orvosok és a kisegítő személyzet bérén kell spórolni, a megtakarításokat más területeken kell elérni.
A Félixfürdőn karácsony tájékán elkövetett kettős gyilkosság elkövetője egy 29 éves kardói (Cordău) férfi, aki január elsején maga értesítette a rendőrséget arról, hogy két holttestet talált az üdülőhely egyik elhagyott pavilonjában.
Gázpalack robbanása okozott tüzet kedden délután zilahi tömbház egyik második emeleti lakásában. Egy ember megsérült, további kilenc lakónak a helyszínen nyújtottak orvosi ellátást – tájékoztatott a Szilágy megyei tűzoltóság.
Ilie Bolojan miniszterelnök kedden továbbította Nicușor Dan államfőnek Daniel David oktatási miniszter felmentésére vonatkozó javaslatát.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) képviselője, Mihai Fifor, korábbi védelmi miniszter kedden a Facebook-oldalán cáfolta azt az állítást, miszerint a katonák a bírákhoz és ügyészekhez hasonlóan „48 évesen mennek nyugdíjba”.
Hosszú évek óta zajló fejlesztések zárulhatnak le Gyergyószentmiklóson: a víz- és a csatornahálózat korszerűsítése is befejeződhet 2026-ban. Az évek folyamán összegyűlt többletköltségekre a fejlesztési minisztériumtól kérnek finanszírozást.
Florin Barbu mezőgazdasági miniszter kedden arról számolt be a Facebook-oldalán, hogy tavaly több mint négymilliárd euró uniós forrás érkezett Romániába a mezőgazdaság számára, és január végéig további egymilliárd euró kifizetésére számítanak.
Fizetéslevonással büntették a kormány sajtóirodájának azt a munkatársát, aki tavaly november végén megpróbálta távol tartani az újságírókat a miniszterelnöktől, hogy ne tudjanak kérdést feltenni Ilie Bolojannak.
szóljon hozzá!