Fenyvesek lepte magas hegyek között vezet az út a Gyimesekben lévő Borospatakára, ahol egy igazán különleges helyszínen, a Gyimesi Skanzenben szervezte meg a Páva KulinarIQum Egyesület, valamint főtámogatójuk a Pro Economica Alapítvány az első Taste of Transylvania gasztrofesztivált. A szálláshelyként szolgáló régi házak, hegyoldalba vájt pincék, a vízimalom, az előadóteremmé alakított csűr megalapozta az esemény hangulatát: az épületek között lévő tereken rendezkedhettek be az Erdélyből, Magyarországról és román vidékekről érkező séfek.

korábban írtuk

Hagyományos ízeket keresve – megnyitották az erdélyi ízek fesztiválját a Gyimesekben

Számos erdélyi ételt megkóstolhat az, aki részt vesz a pénteken megnyílt Taste of Transylvania, helyi ízeket népszerűsítő rendezvényen a borospataki Gyimesi Skanzenben.

Trucza Adorján, a projekt ötletgazdája lapunknak elmondta, a vasárnapig tartós rendezvény

valamint az, hogy lehetőséget biztosítsanak szakmai megbeszélésekre. „A legfontosabb, hogy legyünk büszkék a helyi értékeinkre, akárcsak más országokban” – szögezte le Trucza.

Betekintés a séfek munkájába

Egymást követték a programok a rendezvényen, így bepillantást nyerhettünk például abba, hogy miként készíti a pizzát Szabi a Pék (Szabadfi Szabolcs) és csapata. Ő egyébként különleges, helyi termelőktől beszerzett feltéteket használ az ételhez, így kerülhetett egyik pizzára például körte. Utóbbi meglepően jó ízű párosítás volt.

Az étel különlegessége egyebek mellett az volt az Erdélyben megszokottakhoz képest, hogy nem levesként, hanem szafttal tálalta, ugyanakkor bárányhúst használt a töltelékhez. Természetesen az ő főztjének megkóstolására is volt lehetőség.

Különleges fazék, ínycsiklandó étel

Szintén érdekes volt találkozni Nemesvölgyi Attilával, aki a magyarországi Babka étterem tulajdonosa. Nála az észak-afrikai országokban kedvelt harira raguleves készült hagyományos agyagfazékban. Az étel a főzéséhez használt speciális fűszerkeverékről kapta a nevét – tudtuk meg.

A leves alapanyagairól a séf mentoráltja, Pénzes Ákos mesélt nekünk. Mint mondta, noha hagyományosan marhahúsból készül a leves, az erdélyi ízekről szóló fesztivál miatt ettől eltekintettek, és egy helyi termelőtől vásárolt bárányfarkat használtak fel. Ezt lepirították, majd zellert, sárgarépát adagoltak. Fő alkotóelemnek számított ugyanakkor a csicseriborsó is. A kész ételt dukkah fűszerkeverékkel, snidlinggel, felaprított új hagymával, petrezselyemzölddel kaporral megszórva tálalták.

A főzéshez használt hagyományos agyagfazék azért is érdekes volt, mert a formájának köszönhetően – ha csak egyik oldalát érte a tűz –

Erről egyébként maga a gyártó, a szőlőskislaki Légli Attila is beszélt lapunknak A szakember régen az asszonyáról formázta meg a fazekat, vagyis a feneke kicsi, a hasa nagy, akárcsak a szája – fogalmazott.

A hidegségi nőszövetség sátránál is érdemes volt elidőzni, hiszen hagyományos csángó ételeket kínáltak. Meg lehetett ízlelni a sült pityókát, a kályhán pirított túrós puliszkát, de a sajátos töltöttkáposztájukat is. Ungurán Krisztina mesélte, hogy utóbbi

A kóstolók mellett vásárolni is lehetett a különböző ételekből, borokból, pálinkákból, kávékülönlegességekből és rágcsálnivalókból, ehhez azonban először a szervezők által technikai okok miatt bevezetett fizetőeszközre, azaz piculára kellett átváltani a pénzünket. Természetesen helyi termelők is jelen voltak az erdélyi ízek fesztiválján, így volt például sajtokkal kapcsolatos bemutató is.