Erdély utolsó nagyasszonyának hagyatéka Székelyudvarhelyen

Fotó: Barabás Ákos

Különleges emlékkiállítással készült a nők napjára Székelyudvarhely Polgármesteri Hivatala: a Művelődési Házban szerdán megnyitott tárlat Szilvássy Karola életébe enged bepillantást. Erdély utolsó nagyasszonyának hagyatékát Szebeni Zsuzsa színháztörténész, a Balassi Intézet sepsiszentgyörgyi fiókjának igazgatója mutatta be.

Kosztolányi Kata

2018. március 07., 19:532018. március 07., 19:53

„Elsősorban Kolozsvár emblematikus alakja, de Erdély irodalomtörténetébe is beírta nevét mint az Erdélyi Helikon védasszonya és mint Bánffy Miklós múzsája. A tablókon igyekeztünk minden olyan megnyilvánulását felvonultatni, amiből kitűnik sokoldalúsága” – mondta a kurátor. A tárlat a nagyasszony életútját, levelezését, naplórészleteit, fotóit, műalkotásait, színházi, ápolónői és karitatív tevékenységét mutatja be.

„Az első világháborúban a mai műtősnőnek megfelelő státusza volt, ilyen szaktudással ment ki az orosz frontra. Erről eredeti fotók is tanúskodnak. De kémiai ismeretei is voltak,

megtalált szépségreceptjei alapján elkészíttettük nappali krémjét és parfümjét.

Nagyon művelt és tájékozott asszony volt minden területen, volt külön zenei és olvasmánynaplója, valamint olyan vizitkönyve is, amelybe látogatói bejegyezték nevüket. Jelentős továbbá az az 1906-os határidőnapló, amelybe élete egyik legfontosabb eseményét, Báró Bornemissza Elemérrel való eljegyzését írta be. Dokumentumokat találtunk arra vonatkozólag, hogy ő volt az egyik kezdeményezője a kolozsvári Óváry-szalonnak, amelyben Móricz Zsigmond is megfordult. Később ennek a társaságnak a tagjait lemészárolták, egyedül Karola úszta meg, mert szobalánya figyelmeztetésére, hogy az oroszok az ő lakását is fosztogatják, hazament azt megakadályozni. Ez is habitusáról árulkodik” – sorolta Szebeni Zsuzsa.

A nemesasszony elsők között próbálta ki a repülést Louis Bleriot-val, annak 1909-es budapesti látogatásakor,

noha – mint a kurátor megjegyezte – ez nem kis összegbe került férjének. Az is tudvalevő, hogy amatőr színészként Ibsen Nórájában a női főszerepet alakította, és arról is vannak feljegyzések, illetve néhány felvétel, hogy az első erdélyi magyar némafilmként számon tartott 1914-es Sárga csikó előtt egy évvel megrendezte az Apacsnő szerelmét.

A kiállítás anyagát az Erdélyi Református Egyházkerület gyűjtőlevéltárában lévő hagyaték és magánszemélyek adományai képezik, ugyanis utóda nem lévén – kisfia, Hubertus nyolcévesen meghalt – mindenét a kolozsvári diakonisszákra hagyta. Sírja a Házsongárdi temetőben található, születési és halálozási évszám nélkül.

Egy szelet Karola

Székelyföldi kötődésének nyoma, hogy „mivel rengeteget utazott, minden bizonnyal megfordult vendégként a nemesi családok rezidenciáin, és tudjuk, hogy Brassóban szervezett Helikon-esteket” – válaszolta érdeklődésemre Szebeni Zsuzsa. Székelyudvarhelyi szál is van az úrhölgy történetében: egyrészt kiderült, hogy Tompa Lászlóval levelezésben állt, másrészt az egyik központi cukrászda felveszi kínálatába egyik kipróbált süteményét. „Felkértek, hogy tanulmányozzuk a receptkönyvét, válasszunk ki két különlegességet, és készítsük el a kiállítás megnyitójára. Egy narancsos és egy csokoládés torta mellett döntöttünk. Nagyon finomak és mutatósak lettek, bár kicsit nehézkes volt az elkészítésük, mert nem részletesek a receptek. Súlyban is 180 grammot nyomnak, ami azért nagy szó, mert könnyű piskótáról van szó, kevés liszttel és sok tojással. Mindez a vajkrémeknek tudható be” – árulta el Szarvas Zsuzsanna, a cukrászda üzemeltetője.