
Fotó: Barabás Ákos
Különleges emlékkiállítással készült a nők napjára Székelyudvarhely Polgármesteri Hivatala: a Művelődési Házban szerdán megnyitott tárlat Szilvássy Karola életébe enged bepillantást. Erdély utolsó nagyasszonyának hagyatékát Szebeni Zsuzsa színháztörténész, a Balassi Intézet sepsiszentgyörgyi fiókjának igazgatója mutatta be.
2018. március 07., 19:532018. március 07., 19:53
„Elsősorban Kolozsvár emblematikus alakja, de Erdély irodalomtörténetébe is beírta nevét mint az Erdélyi Helikon védasszonya és mint Bánffy Miklós múzsája. A tablókon igyekeztünk minden olyan megnyilvánulását felvonultatni, amiből kitűnik sokoldalúsága” – mondta a kurátor. A tárlat a nagyasszony életútját, levelezését, naplórészleteit, fotóit, műalkotásait, színházi, ápolónői és karitatív tevékenységét mutatja be.
„Az első világháborúban a mai műtősnőnek megfelelő státusza volt, ilyen szaktudással ment ki az orosz frontra. Erről eredeti fotók is tanúskodnak. De kémiai ismeretei is voltak,
Nagyon művelt és tájékozott asszony volt minden területen, volt külön zenei és olvasmánynaplója, valamint olyan vizitkönyve is, amelybe látogatói bejegyezték nevüket. Jelentős továbbá az az 1906-os határidőnapló, amelybe élete egyik legfontosabb eseményét, Báró Bornemissza Elemérrel való eljegyzését írta be. Dokumentumokat találtunk arra vonatkozólag, hogy ő volt az egyik kezdeményezője a kolozsvári Óváry-szalonnak, amelyben Móricz Zsigmond is megfordult. Később ennek a társaságnak a tagjait lemészárolták, egyedül Karola úszta meg, mert szobalánya figyelmeztetésére, hogy az oroszok az ő lakását is fosztogatják, hazament azt megakadályozni. Ez is habitusáról árulkodik” – sorolta Szebeni Zsuzsa.
noha – mint a kurátor megjegyezte – ez nem kis összegbe került férjének. Az is tudvalevő, hogy amatőr színészként Ibsen Nórájában a női főszerepet alakította, és arról is vannak feljegyzések, illetve néhány felvétel, hogy az első erdélyi magyar némafilmként számon tartott 1914-es Sárga csikó előtt egy évvel megrendezte az Apacsnő szerelmét.
A kiállítás anyagát az Erdélyi Református Egyházkerület gyűjtőlevéltárában lévő hagyaték és magánszemélyek adományai képezik, ugyanis utóda nem lévén – kisfia, Hubertus nyolcévesen meghalt – mindenét a kolozsvári diakonisszákra hagyta. Sírja a Házsongárdi temetőben található, születési és halálozási évszám nélkül.
Egy szelet Karola
Székelyföldi kötődésének nyoma, hogy „mivel rengeteget utazott, minden bizonnyal megfordult vendégként a nemesi családok rezidenciáin, és tudjuk, hogy Brassóban szervezett Helikon-esteket” – válaszolta érdeklődésemre Szebeni Zsuzsa. Székelyudvarhelyi szál is van az úrhölgy történetében: egyrészt kiderült, hogy Tompa Lászlóval levelezésben állt, másrészt az egyik központi cukrászda felveszi kínálatába egyik kipróbált süteményét. „Felkértek, hogy tanulmányozzuk a receptkönyvét, válasszunk ki két különlegességet, és készítsük el a kiállítás megnyitójára. Egy narancsos és egy csokoládés torta mellett döntöttünk. Nagyon finomak és mutatósak lettek, bár kicsit nehézkes volt az elkészítésük, mert nem részletesek a receptek. Súlyban is 180 grammot nyomnak, ami azért nagy szó, mert könnyű piskótáról van szó, kevés liszttel és sok tojással. Mindez a vajkrémeknek tudható be” – árulta el Szarvas Zsuzsanna, a cukrászda üzemeltetője.
Huszárokkal, zászlókkal és kokárdákkal, tánccal és énekkel, időnként pedig elcsendesedve ünnepelték március 15-ét Csíkszeredában, Gyergyószentmiklóson, Kézdivásárhelyen, Marosvásárhelyen, a Nyergestetőn, Sepsiszentgyörgyön és Székelyudvarhelyen.
Felemelő volt, amikor 120 gyermek és fiatal egy hangon énekelte az „Egy szabad országért” című dalt. Ez volt a március 15-i gyergyószentmiklósi ünnepség legmeghatóbb pillanata. Az eseménynek két ország miniszterelnök-helyettesei is részesei voltak.
Székelyföld-szerte jelen voltunk a március 15-i ünnepségeken, képes anyagunkban abból adunk ízelítőt, hogy Marosvásárhelytől Csíkszeredáig, Székelyudvarhelytől Sepsiszentgyörgyig hogyan ünnepeltek a székelyek.
A kis közösségükben elismert, a magyarságért sokat tevékenykedő hétköznapi hősöket tüntettek ki vasárnap délután Könyv és Gyertya díjjal Marosvásárhelyen. Az alkalmat a legendás Szentegyházi Gyermekfilharmónia koncertje tette emlékezetessé.
Koszorúzással, beszédekkel, néptánccal és imával emlékeztek meg vasárnap késő délután Nyergestetőn az 1848–1849-es szabadságharc hőseiről. A történelmi helyszínen tartott ünnepségen több százan rótták le tiszteletüket a székely honvédek előtt.
„A magyarok Istene mindenütt ott van, ahol a világon magyarok élnek” – fogalmazott a Sepsiszentgyörgy központjában tartott március 15-i ünnepségen Répássy Róbert igazságügyi államtitkár.
Száraz növényzet gyúlt ki a Marosvásárhely közeli Jedd területén március 15-én délután. A tűzoltók nehezen megközelíthető területen küzdenek a lángokkal, amelyek már átterjedtek az erdős terület aljnövényzetére és egy hétvégi ház kerítésére is.
Katonai eledeleket idéző gulyással, történelmi visszatekintéssel és muzsikával emlékeztek az 1848–49-es forradalom és szabadságharc hőseire a gyergyószentmiklósi Népművészeti Alkotóház udvarán. Ez volt a huszadik márciusi katonaeledel-kóstoló.
Sohasem fogjuk megengedni, hogy Magyarországot gyűlölet és düh kormányozza – jelentette ki a miniszterelnök a budapesti Kossuth Lajos téren az 1848-49-es forradalom és szabadságharc évfordulóján mondott ünnepi beszédében.
Tűz ütött ki vasárnap délelőtt a Prahova megyei Puchenii Moșneni település műemlék templomában, nincsenek áldozatok.
szóljon hozzá!