Erdély, mint desztináció – mit tanulhatunk Brassótól?
Fotó: Pinti Attila
Hogyan érte el Brassó, hogy turistaparadicsommá váljon? Mit tanulhatunk a parányi, de turizmusban szárnyaló Szlovéniától? Mi jelentheti Erdély számára a kitörési pontot? – ezeket a kérdéseket taglalta nemrég megtartott előadásában a Pro Economica Alapítvány vezetője.
Simon Virág
2024. november 03., 08:502024. november 03., 08:50
A három székelyföldi megye turisztikában érdekelt szakemberei találkoztak nemrég Marosvásárhelyen, és ott hangzott el Kozma Mónika, a Pro Economica Alapítvány vezetőjének gondolatébresztő előadása is.
Erdélyben kell gondolkozni
Kozma Mónika felhívta a figyelmet, ahhoz, hogy a turizmus gazdaságos legyen, nem elég, hogy a vendégek két éjszakát töltenek el a térségben, Székelyföldön, ahogy jelenleg teszik. Éppen ezért fontos lenne megnézni azokat a jó példákat, amelyek körülöttünk vannak és tanulni belőlük.
Temesvártól Kolozsvárig, Szilágytól Brassóig, ez egy elég nagy térség ahhoz, hogy elérje a turisztikai desztinációt keresők ingerküszöbét.”
Brassó vezet
Az erdélyi megyék tekintetében Brassó több téren is vezető helyet tölt be. Elsősorban – a helybéliek szerint is – egy élhető hely. A Romániában évente elkészített felmérés szerint az első helyen áll, az ott lakók is szeretik, mások pedig szívesen költöznének oda. A székelyföldi városok közül Marosvásárhely szerepel még az első 15-ben, a 12. helyen.
Ami a turisták számát illeti, év elejétől őszig 667 862-en keresték fel a Cenk alatti várost és a megyét, míg Maros megyébe 214 476-en, Hargita megyébe 103 591-e, Kovászna megyébe pedig 69 835-en látogattak el.
Fotó: Pinti Attila
Kozma Mónika szerint érdemes megvizsgálni, hogy mi az, amivel Brassó elérte az említett eredményt. A fejlesztési stratégiájában nagy hangsúlyt fektettek arra, hogy a kulturális intézmények ne csak a helyi emberek, hanem a turisták, a külföldi vendégek igényeit is kielégítsék, előadásokkal, kiállításokkal. rendezvényekkel.
Fotó: Pinti Attila
A település és az egész megye ma már nemcsak télen turisztikai desztináció, hanem nyáron, illetve egész évben. Felismerték, hogy ma már nem feltétlenül az infrastruktúra vonzó egy turista számára, hiszen jó minőségű szobát és wellnesst bárhol kaphat. Éppen ezért
Az összehangolt tervezéssel és munkával Brassó elérte, hogy a Tripadvisor idei adatai szerint bekerült a világ legjobb 25 turisztikai célpontja közé. „Jó lenne elérni ezt Erdély szinten is.”
Minőségi, ízletes alapélelmiszerek
Fotó: Tuchiluș Alex
Szlovéniát is érdemes követni
Kozma Mónika pozitív példaként hozta fel Szlovéniát is, amely csupán egy parányi ország, de igazi turistaparadicsom.
Ha a Szlovéniáról készült képeket nézzük, láthatjuk, hogy készülhettek volna akár Szovátán, akár Zeteváralján. Szlovénia gasztrórégióként tört ki az ismeretlenségből és érte el az évek során, hogy vonzó legyen a turisták számára. Jelenleg évente 11 millió turista látogatja az országot.
Fontosak a helyi termékek
A Pro Economica Alapítvány vezetője szerint Erdélyben is szükség van arra, hogy a legkisebb, minőségi terméket előállító kistermelőtől vegyék meg a szállásadók a zakuszkát, sajtot, mézet, virslit és ezt kínálják a vendégeknek.
Fotó: Pinti Attila
„Nálunk is, akár Szlovéniában, megoldás lehet a minőségi alapélelmiszerek népszerűsítése, a gasztronómia fejlesztése. Jó példa erre a Taste of Transilvania gasztrofesztivál, amelynek Michelin-csillagos séfek is vendégei voltak, szerették és elégedettek voltak azokkal az alapanyagokkal, termékekkel, amelyeket a helyi, környékbeli termelők szállítottak.
– vélekedett Kozma Mónika.
Mit jut eszükbe a külföldieknek Erdélyt hallva?
Befejezésképp az előadó arról is beszélt, hogy ma, a külföldiek nagy részének az „Erdély” és „Transylvania” szavak hallatán Drakula és a kolozsvári Untold Fesztivál jut eszébe.
Fotó: Pinti Attila
A Drakula-mítoszt Brassó jól kihasználta, de képes volt továbblépni és az egész várost, megyét vonzóvá tenni a turisták számára. Innen kiindulva
De ehhez az erdélyi megyéknek összehangolt stratégiára és többek között a gasztronómia fejlesztésére van szüksége.
CsíkszékEzek is érdekelhetik
A rovat további cikkei
Támogatja a díjnyertes Fjord című film finanszírozását az Oscar-jelölésekre a kulturális minisztérium
A kulturális minisztérium felvette a szombaton a 79. Cannes-i Filmfesztiválon Arany Pálmával díjazott Fjord című filmet azon stratégiai kulturális projektek listájára, amelyek finanszírozásban részesülnek az Oscar-díjra való jelöléshez.
Támogatja a díjnyertes Fjord című film finanszírozását az Oscar-jelölésekre a kulturális minisztérium
Szuperhatalmak helyett szeretetet kért a világnak XIV. Leó pápa pünkösdvasárnap
A háborút nem egy szuperhatalom nyeri meg, hanem a mindenható szeretet, az emberiséget a nyomortól nem a megszámolhatatlan gazdagság, hanem a szeretet kifogyhatatlan ajándéka szabadítja meg – mondta XIV. Leó pápa a vatikáni Szent Péter-bazilikában.
Szuperhatalmak helyett szeretetet kért a világnak XIV. Leó pápa pünkösdvasárnap
Száz métert zuhant két turista a Bucsecs-hegységben
Körülbelül 100 métert zuhant a Bucsecs-hegységben az a két turista, akiket a hegyimentőknek végül sikerült megmenteniük vasárnap.
Száz métert zuhant két turista a Bucsecs-hegységben
Rengett a föld pünkösdvasárnap hajnalban
A Richter-skála szerint 3,5-ös erősségű földrengés történt vasárnap 5 óra 2 perckor Vrancea megyében.
Rengett a föld pünkösdvasárnap hajnalban
„A történelem szemétdombjára kerülsz előbb-utóbb” – Csoma Botond üzent Dan Tanasănak
Heves vita bontakozott ki a gyimesbükki Rákóczi-vár felújítása körül, miután Dan Tanasă AUR-os parlamenti képviselő bírálni kezdte a beruházást, illetve annak állami finanszírozását
„A történelem szemétdombjára kerülsz előbb-utóbb” – Csoma Botond üzent Dan Tanasănak
Cristian Mungiu új filmje nyerte a Cannes-i Nemzetközi Filmfesztivál fődíját
A Cristian Mungiu rendezésében készült Fjord című, Norvégiában játszódó filmnek ítélte szombat este az Arany Pálmát a zsűri a 79. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon.
Cristian Mungiu új filmje nyerte a Cannes-i Nemzetközi Filmfesztivál fődíját
„Ezt át kell élni, szavakkal nem lehet elmondani”: zarándokok a csíksomlyói pünkösdi búcsúról – videó
Felemelő és feltöltő az az összetartozás és szeretet, ami csak itt tapasztalható meg – vélik a zarándokok, akiket arról kérdeztünk, miért látogatnak évről évre a Nagy- és Kissomlyó-hegy közötti nyeregbe, a Hármashalom-oltárhoz pünkösdkor.
„Ezt át kell élni, szavakkal nem lehet elmondani”: zarándokok a csíksomlyói pünkösdi búcsúról – videó
Arcok a Kárpát-medence legnagyobb zarándokünnepéről
Az összmagyarság ünnepe, tízezrek találkozási pontja, „hazatérés” és még sorolhatnánk a csíksomlyói búcsú jelzőit. Újabb fotós összeállításunkban ezúttal a csíksomlyói búcsú arcait mutatjuk, akiken megakadt a fotósaink szeme és lencséje.
Arcok a Kárpát-medence legnagyobb zarándokünnepéről
Keresztek, zászlók a pünkösdi búcsúban
A búcsújárás elengedhetetlen kellékei a feszületek, zászlók, egyházi jelképek, amik tájékozódási pontként is szolgálnak a több százezres tömegben. Fotósaink képein mutatjuk az idei búcsú legszembetűnőbbjeit.
Keresztek, zászlók a pünkösdi búcsúban
Csíksomlyó üzenete: meg kell őrizni a hitet, a családot és a keresztény értékeket
Az idei pünkösdszombaton is kegyes, sőt „túl kegyes” volt az időjárás a zarándokhoz, akik tűző napsütésben, nyárias melegben vehettek részt a búcsús szentmisén, Csíksomlyón. Fotókon mutatjuk.
Csíksomlyó üzenete: meg kell őrizni a hitet, a családot és a keresztény értékeket
Látogatottsági adatokMédiatér
Médiatér alkalmazás
Rádió GaGa alkalmazás
Minden jog fenntartva!
szóljon hozzá!