Rovatok

Szolgáltatások

Médiatár

Bejelentkezés

Bejelentkezés Facebook-fiókkal

Bejelentkezés Google-fiókkal

vagy

E-mail-cím

Jelszó

Elfelejtette a jelszavát?

Regisztráció

Beállítások

Olvasási mód:

Betűméret:

a a

20:58

Már nem penészes falak közt tárolják a liszteszsákokat – javuló élelmiszer-biztonság

20:33

Bukovinai szezonzáró: királycsinálók lesznek a háromszéki csapatok a 3. Ligában

20:24

Elmondták a véleményüket az emberek az adóhatóság szolgáltatásairól

20:09

Az ivóvíz tiszta, több kút viszont erősen fertőzött Kézdivásárhelyen

» MÉG TÖBB FRISS HÍR

Tragikus baleset Csíkszereda közelében: 17 éves fiú vesztette életét

Egy kisvárosban a legjobb az életszínvonal Székelyföld-szerte

Felfüggesztett szabadságvesztésre ítélték Gálfi Árpádot

14 és 16 éves kamaszok erőszakoltak meg egy 13 éves lányt

Látványos az építkezés az A8-as autópályán, de kérdéses az év végi átadás

Megtudtuk, hogy melyik faluba viszik a csíkszeredai kutyamenhely lakóit

Nicușor Dan: nem kell túl komolyan venni azt, amit Vlagyimir Putyin mond

Orbán Viktor: mától liberális kormány vezeti Magyarországot

Harmincezer tanár „tűnt el” az elmúlt hat évben – a hivatástudat önmagában nem elég

Magyar Péter: négy év után megszűnik a háborús veszélyhelyzet

Erdély, mint desztináció – mit tanulhatunk Brassótól?

Fotó: Pinti Attila

Hogyan érte el Brassó, hogy turistaparadicsommá váljon? Mit tanulhatunk a parányi, de turizmusban szárnyaló Szlovéniától? Mi jelentheti Erdély számára a kitörési pontot? – ezeket a kérdéseket taglalta nemrég megtartott előadásában a Pro Economica Alapítvány vezetője.

Simon Virág

2024. november 03., 08:502024. november 03., 08:50

A három székelyföldi megye turisztikában érdekelt szakemberei találkoztak nemrég Marosvásárhelyen, és ott hangzott el Kozma Mónika, a Pro Economica Alapítvány vezetőjének gondolatébresztő előadása is.

Erdélyben kell gondolkozni

Kozma Mónika felhívta a figyelmet, ahhoz, hogy a turizmus gazdaságos legyen, nem elég, hogy a vendégek két éjszakát töltenek el a térségben, Székelyföldön, ahogy jelenleg teszik. Éppen ezért fontos lenne megnézni azokat a jó példákat, amelyek körülöttünk vannak és tanulni belőlük.

Mindannyiunknak szíve csücske Székelyföld, de nemcsak Székelyföldben, hanem Erdélyben, a 16 megyében kell gondolkozni és tervezni.

Temesvártól Kolozsvárig, Szilágytól Brassóig, ez egy elég nagy térség ahhoz, hogy elérje a turisztikai desztinációt keresők ingerküszöbét.”

Brassó vezet

Az erdélyi megyék tekintetében Brassó több téren is vezető helyet tölt be. Elsősorban – a helybéliek szerint is – egy élhető hely. A Romániában évente elkészített felmérés szerint az első helyen áll, az ott lakók is szeretik, mások pedig szívesen költöznének oda. A székelyföldi városok közül Marosvásárhely szerepel még az első 15-ben, a 12. helyen.

Brassó a turisták számára is vonzó hely, az erdélyi megyékben eltöltött 2,7 millió vendégéjszakának majdnem a felét Brassó tudhatja magáénak.

Ami a turisták számát illeti, év elejétől őszig 667 862-en keresték fel a Cenk alatti várost és a megyét, míg Maros megyébe 214 476-en, Hargita megyébe 103 591-e, Kovászna megyébe pedig 69 835-en látogattak el.

Fotó: Pinti Attila

Kozma Mónika szerint érdemes megvizsgálni, hogy mi az, amivel Brassó elérte az említett eredményt. A fejlesztési stratégiájában nagy hangsúlyt fektettek arra, hogy a kulturális intézmények ne csak a helyi emberek, hanem a turisták, a külföldi vendégek igényeit is kielégítsék, előadásokkal, kiállításokkal. rendezvényekkel.

Restaurálták és befogadható módon mutatták be az épített örökséget, oly módon, hogy egy idegen is élvezze és élmény legyen számára.

Fotó: Pinti Attila

A település és az egész megye ma már nemcsak télen turisztikai desztináció, hanem nyáron, illetve egész évben. Felismerték, hogy ma már nem feltétlenül az infrastruktúra vonzó egy turista számára, hiszen jó minőségű szobát és wellnesst bárhol kaphat. Éppen ezért

odafigyeltek a helyi gasztronómia bemutatására, népszerűsítésére, lehetőséget kínálva, hogy a helyi emberekkel és ételekkel is megismerkedhessenek az odalátogatók.

Az összehangolt tervezéssel és munkával Brassó elérte, hogy a Tripadvisor idei adatai szerint bekerült a világ legjobb 25 turisztikai célpontja közé. „Jó lenne elérni ezt Erdély szinten is.”

Minőségi, ízletes alapélelmiszerek

Fotó: Tuchiluș Alex

Szlovéniát is érdemes követni

Kozma Mónika pozitív példaként hozta fel Szlovéniát is, amely csupán egy parányi ország, de igazi turistaparadicsom.

A kétmilliós népességű országban 189 ezer szálláshely van, míg a húszmilliós Romániában alig 420 ezer.

Ha a Szlovéniáról készült képeket nézzük, láthatjuk, hogy készülhettek volna akár Szovátán, akár Zeteváralján. Szlovénia gasztrórégióként tört ki az ismeretlenségből és érte el az évek során, hogy vonzó legyen a turisták számára. Jelenleg évente 11 millió turista látogatja az országot.

Fontosak a helyi termékek

A Pro Economica Alapítvány vezetője szerint Erdélyben is szükség van arra, hogy a legkisebb, minőségi terméket előállító kistermelőtől vegyék meg a szállásadók a zakuszkát, sajtot, mézet, virslit és ezt kínálják a vendégeknek.

Ha elégedett a turista a szálláshelyen elfogyasztott élelmiszerekkel, akkor azt keresni fogja a boltokban is.

Fotó: Pinti Attila

„Nálunk is, akár Szlovéniában, megoldás lehet a minőségi alapélelmiszerek népszerűsítése, a gasztronómia fejlesztése. Jó példa erre a Taste of Transilvania gasztrofesztivál, amelynek Michelin-csillagos séfek is vendégei voltak, szerették és elégedettek voltak azokkal az alapanyagokkal, termékekkel, amelyeket a helyi, környékbeli termelők szállítottak.

Legyünk büszkék arra, hogy Székelyföldön, Erdélyben még tudunk gombát szedni, erdei gyümölcsöt gyűjteni, minőségiek a termőföldjeink. A helyi alapanyagok megismertetésére, gasztronómia forradalomra van szükség”

– vélekedett Kozma Mónika.

Mit jut eszükbe a külföldieknek Erdélyt hallva?

Befejezésképp az előadó arról is beszélt, hogy ma, a külföldiek nagy részének az „Erdély” és „Transylvania” szavak hallatán Drakula és a kolozsvári Untold Fesztivál jut eszébe.