Erdély ezeréves kapcsolata a Szentszékkel

– mondta Marton József. A teológus, egyháztörténész a 12. századig visszamenőleg több olyan pápát is felsorolt, aki kiállt az erdélyi püspökség mellett. Megemlítette mások mellett III. Incét, a középkor legtekintélyesebb pápáját, aki több alkalommal is a gyulafehérvári püspöknek adott igazat joghatósági vitákban. Ugyanakkor kitért a pápák búcsúengedélyezéseire is, amelyeket a 13–15. század közötti időkben azoknak adtak, akik hozzájárultak a templomépítésekhez.

A csíksomlyói búcsút a 15. században, a Hunyadiak idején engedélyezte IV. Jenő pápa, aki 1444-ben körlevélben buzdította a híveket arra, hogy segítsenek a ferences rendnek a templomépítésben, és cserébe búcsút nyerhettek, ha szentgyónáshoz és áldozáshoz járulnak.

Marton József Erdély és a római Szentszék viszonya kapcsán kitért arra is, hogy

A fejedelemségek idején, János Zsigmond uralma alatt közel álltak ahhoz, hogy megszakadjon a kapcsolat a Szentszékkel, de végül megerősödött, főként Báthory Zsigmond uralkodása idején, aki közvetlen levelezőtársa volt a pápáknak. Marton József a 20. századi erdélyi püspökökről is szót ejtett, akiknek nagyon jó kapcsolatuk volt a római pápákkal. Példaként Majláth Gusztáv Károly püspököt emelte ki, aki közvetlen kapcsolatban állt XIII. Leó pápával és X. Szent Pius pápával is.

– magyarázta a teológus. Hozzátette, a Szentszék ettől függetlenül mindig számontartotta az erdélyi katolikusságot.

„Ez abban is megnyilvánult, ahogyan sikerült Márton Áront valósággal belopni a Gyulafehérvári Egyházmegye püspöki székébe, ami a pápai diplomácia nélkül nem lett volna lehetséges” – jegyezte meg Marton József, aki Márton Áron püspök életművének kutatója is egyben. Érdekességként hozzátette, hogy a bukaresti nunciust (pápai követ), aki püspökké szentelte, Márton Áron még abban az évben meghívja a csíksomlyói búcsúra, így idén lesz nyolcvan éve annak, hogy pápai követ jött el Csíksomlyóra, azelőtt soha nem járt nuncius a Mária-kegyhelyen.

– fűzte hozzá az egyháztörténész. Márton Áron kapcsán arról is beszélt, hogy amikor börtönbe vetették, akkor XII. Pius pápa azonnal tiltakozását fejezte ki ez ellen, és Márton Áron a későbbiekben, szabadulását követően is szoros kapcsolatban állt a pápával.

– magyarázta Marton József. Az egyháztörténész említést tett Jakab Antalról is, Márton Áron utódjáról, aki szintén jó kapcsolatot ápolt Rómával. Közvetlenül a Szentszék alá tartozó érsekségi rangra 1991-ben került a gyulafehérvári főegyházmegye. A jelenlegi érseke Jakubinyi György.

Marton József Ferenc pápát úgy jellemezte, mint akit a lelkipásztori érzék, a jezsuita spiritualitás szelleme hat át. „Assisi Szent Ferenc nevét választotta pápai névnek, ezzel is azt akarta kifejezni, hogy a szegény és elesett embereket szeretné segíteni” – tette hozzá.