
Nem kukoricáznak. A segély megvonása miatt egyre kevesebben vállalnak napszámosmunkát. Képünk illusztráció
Fotó: Barabás Ákos
A napszámostörvény jelenleg nem a munkavállalásra ösztönzi az idénymunkásokat, hanem a tétlenségre – véli egy gazda, aki a földművelés mellett több száz állatot tartott, de kénytelen felhagyni a mezőgazdálkodással, mert nem talál munkaerőt a jószágok mellé.
2019. január 18., 16:172019. január 18., 16:17
Szigorúbbá vált a napszámostörvény,
a tevékenységi területek zöme esetében évente legtöbb 120 napra. Újdonság továbbá az is, hogy már nemcsak a munkaadót, hanem a napszámost is megbírságolják – 500-tól 2000 lejig terjedő összegre –, ha nem tartja be az előírást.
Ha a döntéshozók tisztában lennének a jelenlegi helyzettel, tudnák, hogy nem szabad korlátozni a napszámosok munkavállalási idejét, mert már most sincs elegendő munkaerő – vélekedik a mintegy száz hektáron gazdálkodó Varga László.
– fogalmazott a nyugalmazott agrármérnök, aki szerint a 120 napos korlátozás tovább fokozza majd a problémát. Pedig a helyzet már most sem rózsás: ő mintegy 170 juhot, 130 szarvasmarhát és 20–30 disznót tartott, de idéntől kénytelen felhagyni az állattartással, mert nem talál munkaerőt a jószágok mellé.
A gond egyébként nem új keletű, és Varga László – mint arról már másfél éve is nyilatkozott nekünk – szerint ennek a rosszul megalkotott napszámostörvény az oka. Ugyanis a napszámosok az év nagy részében segélyben részesülő munkanélküliek, ám elveszítik a havi támogatást, ha hivatalosan munkát vállalnak, akár egyetlen napra is. Márpedig a mezőgazdaságban gyakran előfordul, hogy egy gazdának csak rövid időszakokra, esetenként csak két-három napra van szüksége alkalmi munkaerőre. „Amikor szólok, hogy hozzák a személyazonossági igazolványukat és megtudják, hogy a nyilvántartáshoz kell, azt mondják, szó se lehet róla, és másnap ne is menjek” – ecsetelte a napszámoskeresés nehézségeit Varga László, aki a mezőgazdasági főszezonban
A gazda úgy véli, a napszámostörvény jelenlegi formájában nem a munkavállalásra ösztönzi az idénymunkásokat, hanem a tétlenségre. Szerinte ezen úgy lehetne változtatni, ha nem vonnák meg a szociális juttatást az alkalmi munkát vállalóktól, sőt valamilyen állami kedvezményt is kapnának akkor, ha az adott hónapot végigdolgozták.
A probléma megoldását az is akadályozhatja, hogy a panaszok nemigen jutnak el a politikumig. Nem értesült gondokról a napszámostörvényre vonatkozóan – mondta megkeresésünkre Sebestyén Csaba, akitől arról érdeklődtünk, hogy akár RMDSZ-es parlamenti képviselőként, akár a Romániai Magyar Gazdák Egyesületének (RMGE) elnökeként kapott-e ilyen jellegű jelzést a gazdáktól. Mindössze szőlőtermesztőktől kapott javaslatot arra vonatkozóan, hogy jó lenne feloldani a munkavállalási korlátozást a szőlészetek esetében, mert ott a tavaszi metszésektől a késő őszi betakarításig sok munka van. Elmondta viszont, hogy az állattenyésztés esetében akár 180 napot is dolgozhatnak a napszámosok, és a képviselőház mezőgazdasági szakbizottságában, amelynek tagja,
A javaslat azóta átkerült a munkaügyi szakbizottsághoz, és véleménye szerint jó eséllyel elfogadásra is kerül a tavaszi ülésszak első napirendi pontjai között.
Ami a segély elveszítésével járó hivatalos munkavállalást illeti, elmondta, a problémát felveti megvitatásra érdemes témaként a munkaügyi szakbizottságban dolgozó kollégáinak, hiszen valóban megfontolandó lehet egy esetleges törvénymódosítás annak érdekében, hogy havi két-három napnyi alkalmi munka miatt ne vonják meg a segélyt a napszámosoktól. Megjegyezte azonban, hogy sokan visszaélnek a szociális támogatással, és a megvonásra vonatkozó előírások esetleges enyhítése akár azt is eredményezheti, hogy korlátozza a munkavállalási kedvet a napszámosok körében, hiszen ha például öt napi munka miatt még nem vonnák meg a juttatást, akkor annál többet nem is dolgoznának egy hónapban. A másik véglet, ami véleménye szerint szintén nem lenne korrekt, hogy alkalmi munkásként, de rendszeresen foglalkoztatva még a szociális segélyt is megkapják a napszámosok.
– fogalmazott a témával kapcsolatban Sebestyén Csaba.
Az elmúlt időszakban kormányzó pártokat terheli a teljes felelősség azért, ahogyan az országos helyreállítási terv (PNRR) keretében vállalt bérreformot kezelték – közölte szerdán az öt országos szakszervezeti szövetség.
Százak vettek részt a szemerkélő esőben tartott úzvölgyi megemlékezésen szerdán.
A Nemzeti Liberális Párt (PNL) szerint a Szociáldemokrata Párt (PSD) tudatosan akadályozza az új egységes bértörvény elfogadását, a szociáldemokraták viszont a liberálisokat teszik felelőssé a jogszabálytervezet kudarcáért.
A Tónidob perkúció tábor augusztus 31. és szeptember 3. között várja a dobolás és az ütőhangszerek iránt érdeklődő gyerekeket és fiatalokat. Péntekig lehet még jelentkezni.
Legalább 95 ember életét vesztette, és több mint 380-an eltűntek Himalája határvidékén pusztító villámárvizek következtében Nepálban. A katasztrófát a Kínát és Nepált összekötő folyó partjairól feltörő sár-, víz- és törmelékáradat okozta.
Az Országos Meteorológiai Igazgatóság narancssárga riasztást adott ki szerda estére következő Maros megyei településekre: Szováta, Sóvárad, Makfalva, Székelybere, Nyárádremete, Nyárádmagyarós és Kibéd.
Szociális gondosóra-program bevezetése, a civil pályázati rendszer újraindítása, valamint a városi költségvetés módosítása is a napirenden szerepelt a gyergyószentmiklósi képviselő-testület szerdai ülésén. A Monturistnak újabb levelet küldenek.
Narancssárga riasztást adott ki a meteorológiai szolgálat több településre Hargita megyében szerda estére. Erős széllökések, jégeső és villámlás is kísérheti a ma esti vihart Korond térségében.
A védelmi minisztérium közölte, hogy nem érkezett jelentés a román légtér megsértéséről, miután a hadsereg radarrendszere egy légi célpontot észlelt szerdán az ukrajnai Vilkove településtől mintegy 8 kilométerre északra, a román határ közelében.
Csaknem két tonna, az előírásoknak nem megfelelő élelmiszert vontak ki a forgalomból a tengerparti üdülőtelepeken június 29. és augusztus 23. között végzett ellenőrzések során.
szóljon hozzá!