
Nem kukoricáznak. A segély megvonása miatt egyre kevesebben vállalnak napszámosmunkát. Képünk illusztráció
Fotó: Barabás Ákos
A napszámostörvény jelenleg nem a munkavállalásra ösztönzi az idénymunkásokat, hanem a tétlenségre – véli egy gazda, aki a földművelés mellett több száz állatot tartott, de kénytelen felhagyni a mezőgazdálkodással, mert nem talál munkaerőt a jószágok mellé.
2019. január 18., 16:172019. január 18., 16:17
Szigorúbbá vált a napszámostörvény,
a tevékenységi területek zöme esetében évente legtöbb 120 napra. Újdonság továbbá az is, hogy már nemcsak a munkaadót, hanem a napszámost is megbírságolják – 500-tól 2000 lejig terjedő összegre –, ha nem tartja be az előírást.
Ha a döntéshozók tisztában lennének a jelenlegi helyzettel, tudnák, hogy nem szabad korlátozni a napszámosok munkavállalási idejét, mert már most sincs elegendő munkaerő – vélekedik a mintegy száz hektáron gazdálkodó Varga László.
– fogalmazott a nyugalmazott agrármérnök, aki szerint a 120 napos korlátozás tovább fokozza majd a problémát. Pedig a helyzet már most sem rózsás: ő mintegy 170 juhot, 130 szarvasmarhát és 20–30 disznót tartott, de idéntől kénytelen felhagyni az állattartással, mert nem talál munkaerőt a jószágok mellé.
A gond egyébként nem új keletű, és Varga László – mint arról már másfél éve is nyilatkozott nekünk – szerint ennek a rosszul megalkotott napszámostörvény az oka. Ugyanis a napszámosok az év nagy részében segélyben részesülő munkanélküliek, ám elveszítik a havi támogatást, ha hivatalosan munkát vállalnak, akár egyetlen napra is. Márpedig a mezőgazdaságban gyakran előfordul, hogy egy gazdának csak rövid időszakokra, esetenként csak két-három napra van szüksége alkalmi munkaerőre. „Amikor szólok, hogy hozzák a személyazonossági igazolványukat és megtudják, hogy a nyilvántartáshoz kell, azt mondják, szó se lehet róla, és másnap ne is menjek” – ecsetelte a napszámoskeresés nehézségeit Varga László, aki a mezőgazdasági főszezonban
A gazda úgy véli, a napszámostörvény jelenlegi formájában nem a munkavállalásra ösztönzi az idénymunkásokat, hanem a tétlenségre. Szerinte ezen úgy lehetne változtatni, ha nem vonnák meg a szociális juttatást az alkalmi munkát vállalóktól, sőt valamilyen állami kedvezményt is kapnának akkor, ha az adott hónapot végigdolgozták.
A probléma megoldását az is akadályozhatja, hogy a panaszok nemigen jutnak el a politikumig. Nem értesült gondokról a napszámostörvényre vonatkozóan – mondta megkeresésünkre Sebestyén Csaba, akitől arról érdeklődtünk, hogy akár RMDSZ-es parlamenti képviselőként, akár a Romániai Magyar Gazdák Egyesületének (RMGE) elnökeként kapott-e ilyen jellegű jelzést a gazdáktól. Mindössze szőlőtermesztőktől kapott javaslatot arra vonatkozóan, hogy jó lenne feloldani a munkavállalási korlátozást a szőlészetek esetében, mert ott a tavaszi metszésektől a késő őszi betakarításig sok munka van. Elmondta viszont, hogy az állattenyésztés esetében akár 180 napot is dolgozhatnak a napszámosok, és a képviselőház mezőgazdasági szakbizottságában, amelynek tagja,
A javaslat azóta átkerült a munkaügyi szakbizottsághoz, és véleménye szerint jó eséllyel elfogadásra is kerül a tavaszi ülésszak első napirendi pontjai között.
Ami a segély elveszítésével járó hivatalos munkavállalást illeti, elmondta, a problémát felveti megvitatásra érdemes témaként a munkaügyi szakbizottságban dolgozó kollégáinak, hiszen valóban megfontolandó lehet egy esetleges törvénymódosítás annak érdekében, hogy havi két-három napnyi alkalmi munka miatt ne vonják meg a segélyt a napszámosoktól. Megjegyezte azonban, hogy sokan visszaélnek a szociális támogatással, és a megvonásra vonatkozó előírások esetleges enyhítése akár azt is eredményezheti, hogy korlátozza a munkavállalási kedvet a napszámosok körében, hiszen ha például öt napi munka miatt még nem vonnák meg a juttatást, akkor annál többet nem is dolgoznának egy hónapban. A másik véglet, ami véleménye szerint szintén nem lenne korrekt, hogy alkalmi munkásként, de rendszeresen foglalkoztatva még a szociális segélyt is megkapják a napszámosok.
– fogalmazott a témával kapcsolatban Sebestyén Csaba.
Radu Miruță ügyvivő közlekedési miniszter egyeztetésre hívta a lengyel PESA vasútijármű-gyártó vállalat képviselőit és hazai vasúti ágazat illetékeseit, miután kiderült, hogy 21 vadonatúj, korszerű vonatszerelvény vesztegel hónapok óta kihasználatlanul.
Közvitára bocsátották az 1990 januárja és 1992 december közötti diplomáciai dokumentumok titkosítását feloldó kormányhatározat-tervezetet – jelentette be a külügyminisztérium.
Újabb áremelésekkel indult a május, több töltőállomáson már 9 lej fölé emelkedett a benzin ára, miközben a gázolaj továbbra is 9,5–9,7 lej között mozog Romániában.
Fegyelmezettséget követelő felvonulások, egyszerű, de tartalmas kirándulások, kivonulások a szabadba, muzsikaszó kíséretében, gyöngyvirágot szedve – ilyenek voltak a régmúlt idők majálisai Székelyföldön.
Mínusz fokokat mértek május elseje hajnalán több székelyföldi településen, Csíkszeredában és Gyergyó térségében ismét erős lehűlés volt.
A 2., 4. és 6. osztályosok országos felmérőit május 12. és 28. között szervezik meg az oktatási minisztérium által jóváhagyott ütemterv szerint.
Megnövekedett autós forgalomra hívják fel a figyelmet a rendőrök az 1-es országúton, különösen a hegyvidéki területek felé.
Pósfai Gábort, a Tisza Párt operatív vezetőjét a rendvédelmet és sportot felügyelő és irányító Belügyminisztérium vezetésére, Melléthei-Barna Mártont, a Tisza Párt jogi vezetőjét pedig az Igazságügyi Minisztérium irányítására kérte fel Magyar Péter.
Földimogyorót vont vissza a forgalomból a Metro Cash & Carry áruházlánc, mivel a termékeknél az aflatoxin szintje meghaladta a megengedett határértéket. A vásárlóknak azt tanácsolják, hogy ne fogyasszák el, hanem vigyék vissza.
A különnyugdíjban részesülő közalkalmazottaknak 85 százalékkal csökken a különnyugdíjuk nem járulékalapú része, ha továbbra is dolgozni akarnak – jelentette be a csütörtöki sajtótájékoztatóján Dragoș Pîslaru ügyvivő munkaügyi miniszter.
szóljon hozzá!