
Nem kukoricáznak. A segély megvonása miatt egyre kevesebben vállalnak napszámosmunkát. Képünk illusztráció
Fotó: Barabás Ákos
A napszámostörvény jelenleg nem a munkavállalásra ösztönzi az idénymunkásokat, hanem a tétlenségre – véli egy gazda, aki a földművelés mellett több száz állatot tartott, de kénytelen felhagyni a mezőgazdálkodással, mert nem talál munkaerőt a jószágok mellé.
2019. január 18., 16:172019. január 18., 16:17
Szigorúbbá vált a napszámostörvény,
a tevékenységi területek zöme esetében évente legtöbb 120 napra. Újdonság továbbá az is, hogy már nemcsak a munkaadót, hanem a napszámost is megbírságolják – 500-tól 2000 lejig terjedő összegre –, ha nem tartja be az előírást.
Ha a döntéshozók tisztában lennének a jelenlegi helyzettel, tudnák, hogy nem szabad korlátozni a napszámosok munkavállalási idejét, mert már most sincs elegendő munkaerő – vélekedik a mintegy száz hektáron gazdálkodó Varga László.
– fogalmazott a nyugalmazott agrármérnök, aki szerint a 120 napos korlátozás tovább fokozza majd a problémát. Pedig a helyzet már most sem rózsás: ő mintegy 170 juhot, 130 szarvasmarhát és 20–30 disznót tartott, de idéntől kénytelen felhagyni az állattartással, mert nem talál munkaerőt a jószágok mellé.
A gond egyébként nem új keletű, és Varga László – mint arról már másfél éve is nyilatkozott nekünk – szerint ennek a rosszul megalkotott napszámostörvény az oka. Ugyanis a napszámosok az év nagy részében segélyben részesülő munkanélküliek, ám elveszítik a havi támogatást, ha hivatalosan munkát vállalnak, akár egyetlen napra is. Márpedig a mezőgazdaságban gyakran előfordul, hogy egy gazdának csak rövid időszakokra, esetenként csak két-három napra van szüksége alkalmi munkaerőre. „Amikor szólok, hogy hozzák a személyazonossági igazolványukat és megtudják, hogy a nyilvántartáshoz kell, azt mondják, szó se lehet róla, és másnap ne is menjek” – ecsetelte a napszámoskeresés nehézségeit Varga László, aki a mezőgazdasági főszezonban
A gazda úgy véli, a napszámostörvény jelenlegi formájában nem a munkavállalásra ösztönzi az idénymunkásokat, hanem a tétlenségre. Szerinte ezen úgy lehetne változtatni, ha nem vonnák meg a szociális juttatást az alkalmi munkát vállalóktól, sőt valamilyen állami kedvezményt is kapnának akkor, ha az adott hónapot végigdolgozták.
A probléma megoldását az is akadályozhatja, hogy a panaszok nemigen jutnak el a politikumig. Nem értesült gondokról a napszámostörvényre vonatkozóan – mondta megkeresésünkre Sebestyén Csaba, akitől arról érdeklődtünk, hogy akár RMDSZ-es parlamenti képviselőként, akár a Romániai Magyar Gazdák Egyesületének (RMGE) elnökeként kapott-e ilyen jellegű jelzést a gazdáktól. Mindössze szőlőtermesztőktől kapott javaslatot arra vonatkozóan, hogy jó lenne feloldani a munkavállalási korlátozást a szőlészetek esetében, mert ott a tavaszi metszésektől a késő őszi betakarításig sok munka van. Elmondta viszont, hogy az állattenyésztés esetében akár 180 napot is dolgozhatnak a napszámosok, és a képviselőház mezőgazdasági szakbizottságában, amelynek tagja,
A javaslat azóta átkerült a munkaügyi szakbizottsághoz, és véleménye szerint jó eséllyel elfogadásra is kerül a tavaszi ülésszak első napirendi pontjai között.
Ami a segély elveszítésével járó hivatalos munkavállalást illeti, elmondta, a problémát felveti megvitatásra érdemes témaként a munkaügyi szakbizottságban dolgozó kollégáinak, hiszen valóban megfontolandó lehet egy esetleges törvénymódosítás annak érdekében, hogy havi két-három napnyi alkalmi munka miatt ne vonják meg a segélyt a napszámosoktól. Megjegyezte azonban, hogy sokan visszaélnek a szociális támogatással, és a megvonásra vonatkozó előírások esetleges enyhítése akár azt is eredményezheti, hogy korlátozza a munkavállalási kedvet a napszámosok körében, hiszen ha például öt napi munka miatt még nem vonnák meg a juttatást, akkor annál többet nem is dolgoznának egy hónapban. A másik véglet, ami véleménye szerint szintén nem lenne korrekt, hogy alkalmi munkásként, de rendszeresen foglalkoztatva még a szociális segélyt is megkapják a napszámosok.
– fogalmazott a témával kapcsolatban Sebestyén Csaba.
A mezőgazdasági tárca élére javasolt Tánczos Barna hétfőn kedvező véleményezést kapott a parlament illetékes szakbizottságainak együttes ülésén.
Négy nyereményt vihetnek el a szerencsés a lottózók a vasárnapi sorsolás után. A legnagyobb nyeremény értéke mintegy 85 ezer lej.
Petrișor Peiu hétfőn kijelentette, hogy ha a Mureșan-kormányt nem szavazza meg a parlament, a későbbiekben elképzelhető a PSD és az AUR koalíciója, de csak akkor, ha a szociáldemokraták kezdeményezik az egyeztetéseket.
Sorin Grindeanu hétfőn kijelentette, hogy márciusi találkozóján nem tárgyalt gázszerződésekről az Egyesült Államok görögországi nagykövetével, Kimberly Guilfoyle-lal.
Két büntetőeljárást is indított a hétvégén Székelyudvarhelyen a közlekedésrendészet, ráadásul mindkét esetben zetelaki férfit kapcsoltak le a rendőrök: az egyik ittas állapotban ült volán mögé, a másik pedig hamis rendszámmal vezette az autót.
A mai diákság nem is emlékszik ilyen egységes tiltakozásra egy őket érintő törvénytervezet ellen: hétfőn a székelyföldi diákok nagy része is feketébe öltözve fejezte ki egyet nem értését a kötelező egyenruha bevezetésével szemben.
Mircea Abrudean szenátusi elnök szerint a politikai nyilatkozatok alapján úgy tűnik, hogy a Siegfried Mureșan kijelölt miniszterelnök kormányának a parlament nem fog bizalmat szavazni.
A Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) szenátusi frakcióvezetője, Sorin Șipoș hétfőn reményét fejezte ki, hogy a Mureșan-kormány a szerdai parlamenti szavazásig megszerzi a beiktatásához szükséges 233 szavazatot.
Húsz gyereket szállított egy 15 férőhelyes iskolabuszban az a 36 éves sofőr, akit ittasan kapcsoltak le a rendőrök hétfőn Temesrékason. A férfi ráadásul nem először került bajba ittas vezetés miatt.
A mentelmi joga megvonását követően önként jelentkezett a Központi Nyomozó Főügyészségen Seszták Miklós KDNP-s parlamenti képviselő, volt fejlesztési miniszter.
szóljon hozzá!