Élősúlyban 12-13 lej a bárány. Vágás után 11-12 kilogramm marad belőle
Fotó: Haáz Vince
Marosvásárhelyen csak a nagypiacon lehet élő bárányt vágatni, ott működik az egyetlen hivatásos vágóhíd. Lassan hagyománnyá válik azonban, hogy különböző okok miatt rendszerint megdrágulnak a húsvéti ünnepi asztal főbb kellékei. A bárányok kicsik még, így többe kerül a bárányhús, de az időjárási viszonyok miatt fokozatosan emelkedik a zöldség és gyümölcs ára is.
2018. március 29., 15:022018. március 29., 15:02
2018. március 29., 15:312018. március 29., 15:31
A báránykínálat igazán bőséges a piacon, illetve a hentesüzletekben is Marosvásárhelyen. Igaz, nem olcsó az áru:
– tudtuk meg a nagypiacon. A Cuza Voda utcai piacon az árusok elmondták, kicsik még az állatok, korán jött a húsvét. Az ortodox húsvétra még sokat nőnek, illetve az áruk is csökkenni fog.
Bár nem verik le egymást a vásárlók, azért van, akinek a húsvéti asztaláról nem hiányozhat a bárányhús.
– mondta a Vásárhelyi Hírlapnak Szigeti Ernő. Érdeklődésünkre, hogy mennyi időre elég a bárányhús, Szigeti elmondta, az ünnepek alatt el is fogyasztja a család, hiszen négyen vannak és valamennyien szeretik. „Leves lesz belőle, tojásos és töltött bárány, sült a combjából. Melléje hagymás-ecetes kruplisaláta” – sorolta a bárányból készülő ételeket Szabó Dénes, aki egy 22 kilós bárányt vásárolt meg és vágatott le. Elmondta, 11-12 kiló hús marad a vágás után, azzal kell gazdálkodnia a családnak.
Aki nem akar élő állatot venni húsvétra, az a hentesüzletekben is megvásárolhatja a bárányhúst, akár egész, akár fél bárányt. A nagypiacon működő hentesüzletben
– mondja az egyik vásárló, aki sokallja az árát idén is. Hozzáteszi: mindig is drága volt a bárány, de aki tiszteli a hagyományokat, az még így is megveszi.
Az állattenyésztő szervezetek szerint a bárányhús nem csak a húsvét közeledte miatt lesz drágább, mint ahogy az már megszokottá vált, hanem a tenyésztési nehézségek, a dráguló táp és munkadíj miatt.
Florin Dragomir, az Eco Mioriţa Egyesület viszont azt nyilatkozta az Agerpres hírügynökségnek, hogy a bárányok nagy hányadát Olaszországba, Spanyolországba és Görögországba exportálták, ezért hiány keletkezett a piacon, ezzel is magyarázható, hogy
Az ünnepi asztal elmaradhatatlan kelléke még a zöldség és a tojás is. A szakértők szerint a zöldség- és gyümölcsfélék már 10 százalékkal többe kerülnek, mint januárban, mi több, a gyümölcsfélék idén már másodszor drágulnak látványosan. Szerdán egyébként a marosvásárhelyi piacon a zöldhagyma kötéséért 2 lejt kértek el, a hónapos retek kötése 1-2 lejbe került, egy fej salátáért 3 lejt kellett fizetni. Egy házi tojásért már 1 lejt is elkérnek. Ha az üzletben vásárolunk tojást, több méret és árkategória között válogathatunk. A legolcsóbbnak 60 bani darabja, a legdrágább 1,50 lejbe kerül. A piaci árusok azonban elégedetlenek, azt mondják, bár sok és szép árujuk van, kevés a vevő.
Szombaton elment otthonról, és nem tért vissza az a 16 éves marosvásárhelyi fiú, akit vasárnap már a rendőrséggel kerestetnek.
Amit tudtunk megmutattunk: közvetítettük élőben, beszámoltunk róla, képtörténetben meséltük el, most pedig videóban foglaljuk össze. Idén ilyen volt a szabadtéri ételszentelés Csíkszeredában. Jövőre ugyanitt, ugyanennyien?
Virágvasárnapi olajágszenteléssel és Szent Péter téri pápai áldással kísérve beszélgettünk a római Német–Magyar Kollégium spirituálisával, a csíkdánfalvi születésű Vízi Elemér atyával.
Sepsiszentgyörgyön is szabadtéren szentelték meg a húsvéti eledeleket vasárnap reggel. Az ünnepi pillanatokon több mint ezren vettek részt, köztük román ajkú hívek is.
A már jól bevált forgatókönyv szerint, békésen, fegyelmezetten zajlott le a magyar nyelvterület legnagyobb létszámú húsvéti eledelszentelése Csíkszeredában.
Ezrek részvételével tartották meg idén is a Kárpát-medence legnagyobb ételszentelését Csíkszereda főterén. Tamás József, nyugalmazott segédpüspök kiemelte: úgy üljünk asztalhoz, hogy ott magával Jézus Krisztussal találkozunk.
Csíkszeredaiak és más településekről érkezők ezrei népesítik be évek óta a Szabadság teret és környékét húsvétvasárnap reggel. Ünneplőben, katonás rendben sorakoznak fel egymás mellé, a húsvéti ételekkel megrakott kosaraikkal, hordozóikkal.
A kutatók abban többnyire egyetértenek, hogy a tojás a Kr. u. 4. századtól már biztosan kapcsolódik a húsvéthoz, miután bekerült a szentelmények közé. De már jóval a kereszténység előtt díszítették azokat, és az ősi motívumok még ma is használatosak.
Hargita megyei tűzszerészek szálltak ki szombaton Madéfalvára, ahonnan egy fel nem robbant, feltételezhetően második világháborús lövedéket szállítottak el egy mezőgazdasági területről.
Mintegy húsz hektáron szétterjedt tarlótűz megfékezéséhez riasztották a Hargita megyei tűzoltóság maroshévízi egységét és a környékbeli önkénteseket nagyszombat délután.
szóljon hozzá!