
A gyergyószentmiklósi képviselő-testület összetétele. Infografika: Csáki Ferencz
Szakvélemény és megfelelő tájékoztatás nélkül került a gyergyószentmiklósi képviselő-testületi tagok elé három alkalommal is a húszmillió lejes hitel kérdése, és ezt így nem tudták támogatni – mutat rá az EMSZ. Ugyanakkor elutasítják a polgármester vádjait, hogy miattuk kellene leállniuk a beruházásoknak.
2023. február 01., 11:282023. február 01., 11:28
2023. február 01., 16:052023. február 01., 16:05
Közleményben utasítja el az Erdélyi Magyar Szövetség (EMSZ) gyergyószentmiklósi szervezete a Csergő Tibor polgármester részéről a hétfői tanácsülésen elhangzottakat, miszerint az EMSZ lenne a felelős a húszmillió lejes hitel felvételének meghiúsulásáért, és ezáltal a beruházások kilátásba került leállításáért. Az ülésen
„A hitelfelvételről szóló határozattervezetet mindenféle szakmai véleményezés nélkül harmadszorra terjesztette a polgármester a városi tanács elé anélkül, hogy a döntéshozók tájékoztatást kaptak volna a hitel rövid és hosszú távú következményeiről.
Továbbá azt sem tartjuk helyesnek, hogy a jelenlegi szűkös anyagi körülmények közt egy külsős céget bíznának meg a lebonyolítással, holott ezt a feladatot a polgármesteri hivatalnak kellene elvégeznie. (...)
Talán az RMDSZ-frakció egy része számára is gyanús és elfogadhatatlan a polgármester úr javaslata” – olvasható az EMSZ közleményében.
Megkeresésünkre Tusa Szilárd, a helyi EMSZ-szervezet elnöke leszögezte, az EMSZ nem zárkózik el a beruházások folytatásához szükséges pénzügyi lépések támogatásától, de ennek a polgármester által javasolt módja és kivitelezési terve elfogadhatatlan.
Felvetette, ha a polgármester betartotta volna a választási ígéretét a beruházások felgyorsításáról, vagy legalább elkezdte, illetve időben folytatta volna azokat a projekteket, amelyeket az előző városvezetés hátrahagyott, akkor lehet, hogy nem is volna szükség erre a hitelre. Vagy ha igen, akkor jóval kisebb kölcsönhöz kellene folyamodni, hiszen
Tusa megjegyezte még, korábban elfogadott a testület egy 15 millió lejes kölcsön felvételét előirányzó határozatot, ami most is érvényben van; az ötmillió lejes különbséget pedig politikai lobbi révén be lehetne hozni más forrásokból.

Harmadszor került a gyergyószentmiklósi önkormányzati képviselő-testület elé a hitelfelvétel kérdése. A hétfői ülésen sem kapott elegendő szavazatot az előterjesztés, ami a polgármester szerint azt jelenti, hogy le kell állniuk az uniós beruházásokkal.
Az EMSZ emlékezteti az RMDSZ-es polgármestert, hogy a jelenleg veszélyeztetett beruházások jó részét nem ő szervezte vagy pályázta meg, hanem még az őt megelőző EMSZ-es adminisztráció, amelynek „a hátrahagyott munkáját sikerült elherdálnia a jelenlegi városvezetésnek az elmúlt két és fél évben. Amennyiben Csergő Tibor alkalmas lenne ellátni a polgármesteri feladatokat, nem tartana itt jelenleg város” – írják.
A közleményben még rámutatnak, hogy az RMDSZ-frakció több tagja is elfordult a polgármestertől. „Kellőképp figyelmeztető jel arra, hogy átadhatná a stafétát a következőnek, aki talán tisztában lesz azzal, hogy a beruházások után áfát kell fizetni” – olvasható a közleményben.

Nem volt döntőképes a gyergyószentmiklósi önkormányzati képviselő-testület, így harmadszorra is napirendre kell tűzniük a hitelfelvétel ügyét. Ismét elhangzott: ha nem kap kölcsönt a város, beruházásokat kell leállítani.

Hitel felvétele nélkül nem tudja finanszírozni az gyergyószentmiklósi önkormányzat a fejlesztésekhez szükséges önrészeket, és le kell mondania több projekt megvalósításáról. Az még nem garantált, hogy kap-e hitelt.
A különnyugdíjban részesülő közalkalmazottaknak 85 százalékkal csökken a különnyugdíjuk nem járulékalapú része, ha továbbra is dolgozni akarnak – jelentette be a csütörtöki sajtótájékoztatóján Dragoș Pîslaru ügyvivő munkaügyi miniszter.
A Romániai Pénzügyi-Banki Elemzők Egyesületének (AAFBR) elnöke, Flavius Jakubowicz szerint a lej euróval szembeni történelmi mélypontra gyengülését elsősorban a meglévő gazdasági egyensúlyzavarokat felerősítő belpolitikai kockázatok magyarázzák.
A legfelsőbb bíróság visszautalta a főügyészséghez az 1990. júniusi bányászjárás ügyének vádiratát.
Történelmi mélypontra gyengült csütörtökön a román deviza az euróhoz képest: a Román Nemzeti Bank (BNR) 5,1417 lejes hivatalos árfolyamot állapított meg, ami 4,13 banis (0,8 százalékos) emelkedést jelent az előző napi 5,1004 lejhez képest.
Kilőtték azt a fiatal medvét, amelyik az elmúlt hetekben többször is állatokat pusztított Eresztevényben és Maksán. A korábban elkergetett, majd a Bodoki-havasokba elszállított példány visszatért a faluba, és újabb támadása után szerdán este lőtték ki.
Ilie Bolojan miniszterelnök csütörtökön azt nyilatkozta, hogy az elmúlt évek történései alapján és a szociáldemokraták jelenlegi vezetését ismerve nem tartja kizártnak, hogy az államfő tisztségből való felfüggesztése is megtörténjen.
A Salvamont szerint országszerte mintegy 600 hegyimentő áll készenlétben a május 1-jei hosszú hétvégén, amikor megnövekedett turistaforgalomra számítanak a hatóságok.
Az RMDSZ törvényjavaslatot nyújtott be, amely szerint egy csökkentett összegű gyermekpénz mellé jelenléti ösztöndíjat vezetnének be – de csak azoknak, akik rendszeresen járnak óvodába vagy iskolába. A törvény egyik előterjesztőjével beszélgettünk.
Márciusban 6,1 százalék volt a munkanélküliségi ráta Romániában, 0,1 százalékponttal nagyobb, mint februárban – közölte csütörtökön az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Jóváhagyta a kormány szerda esti ülésén a növénytermesztőknek és állattenyésztőknek járó átmeneti támogatások (ANT) keretösszegeiről szóló határozatot – közölte Tánczos Barna miniszterelnök-helyettes, ügyvivő mezőgazdasági miniszter.
2 hozzászólás