
Fotó: Kristó-Gothárd Hunor
Nonfiguratív szobrot állítanak az 1984-ben 12 évesen, egy robbanásban elhunyt Vaszi Jánoska emlékére Sepsiszentgyörgyön.
2022. június 07., 17:252022. június 07., 17:25
Harmincnyolc évvel ezelőtt, 1984. június 5-én 12.35 órakor Sepsiszentgyörgyön felrobbant egy szerkezet, amely kioltotta Vaszi Jánoska életét – így kezdte kedden a Mihai Viteazul téren, vagyis a 38 évvel ezelőtti szoborrobbantás helyszínén tartott sajtótájékoztatót Antal Árpád kedden.
A város polgármestere bejelentette, hogy nonfiguratív szobrot állítanak a 12 évesen elhunyt gyermek, a kommunizmus áldozatának emlékére. „Keveset tudunk arról, hogy mi történt akkor, azt viszont igen, hogy meghalt egy ártatlan 12 éves gyermek, aki idén októberben töltötte volna az 50. életévét.
– fogalmazott a polgármester. Hozzátette, mivel a téma és a helyszín is „kényes”, csak akkor állítják ki az emlékmű felállításához szükséges építkezési engedélyt, amikor erre minden jóváhagyás megérkezik a bukaresti hatóságoktól. A nonfiguratív alkotást Sárpátki Zoltán szobrászművész már elkészítette,
Rögtön a rendszerváltás után megjelent a Volt Politikai Foglyok Szövetségének Kovászna megyei szervezeténél egy mindig feketében járó, gyászoló asszony, Vaszi Jánoska édesanyja, idézte fel a sajtótájékoztatón Puskás Attila volt politikai fogoly, a Kovászna megyei szervezet alelnöke.
Fotó: Kristó-Gothárd Hunor
Azóta éveket töltött el, hogy kiderítse a robbantás körülményeit, a kutatásba bekapcsolódott néhai Simó Erzsébet újságíró is, folyamatosan leveleztek a különböző hatóságokkal, akkor azt a választ kapták, hogy minden iratot, amit a robbantás után az akkori belügyminisztérium tisztjei összegyűjtöttek, átadtak a brassói táblabíróságnak. A brassói főügyész asztalán egyszer látták is a vaskos iratcsomót, de nem tekinthettek bele, aztán a merénylet után 15 esztendővel a nyomozást lezárták, arra hivatkozva, hogy az ügy elévült.
Puskás Attila sejti, ki volt az a szekus tiszt, aki a robbantószerkezetet elhelyezte a szobornál, de nem nevezi meg, mert nincs rá bizonyítéka. „Majd a halálom óráján”, mondta az egykori politikai fogoly, hozzátéve, hogy az akkori szekus tiszteket más megyékbe helyezték el, a magyar nemzetiségűek egy része azóta kitelepedett Magyarországra.
Fotó: Kristó-Gothárd Hunor
Szétszakadt egy virág, elhunyt egy világ – így foglalta össze a nonfiguratív alkotás koncepcióját Sárpátki Zoltán szobrászművész. Elmondta, a mű vörös andezitből és fekete bazaltos andezitből készült. Az In memoriam Vaszi Jánoska emlékmű állítását kezdeményező Váry O. Péter, a Hármas Alapítvány képviselője hozzátette, az alkotás sepsibükszádi kőből készült, hiszen Vaszi Jánoska szülei sepsibükszádiak voltak, a rendszerváltás után oda is költöztek vissza, hat évvel ezelőtt mindketten elhunytak, a sepsiszentgyörgyi katolikus temetőbe, a fiúk mellé helyezték őket örök nyugalomra.
Fotó: Kristó-Gothárd Hunor
A film 2017-ben készült a sepsiszentgyörgyi szoborrobbantás áldozatának tiszteletére. Szemtanúk, Jánoska osztálytársai, játszópajtásai, helytörténészek, újságírók szólalnak meg az alkotásban, valamint a kisfiú meghurcolt, azóta elhunyt szülei. Felidézik, hogy a tragédiát követően rengeteg embert kihallgattak, politikai nézeteiket firtatták, házkutatásokat tartottak. „A film célja elindítani a társadalmi párbeszédet egy olyan témáról, amely a pártállami diktatúra megszűnése után is tabunak számított. Az igazság feltárása szinte lehetetlen, de a következmények sorára emlékezve ma is érzékelhetővé válik a társadalmi és etnikai feszültség, melyektől csak a hallgatás megtörésével lehet szabadulni” – vallottak a film bemutatása kapcsán az alkotók.
A Cristian Mungiu rendezésében készült Fjord című, Norvégiában játszódó filmnek ítélte szombat este az Arany Pálmát a zsűri a 79. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon.
Felemelő és feltöltő az az összetartozás és szeretet, ami csak itt tapasztalható meg – vélik a zarándokok, akiket arról kérdeztünk, miért látogatnak évről évre a Nagy- és Kissomlyó-hegy közötti nyeregbe, a Hármashalom-oltárhoz pünkösdkor.
Az összmagyarság ünnepe, tízezrek találkozási pontja, „hazatérés” és még sorolhatnánk a csíksomlyói búcsú jelzőit. Újabb fotós összeállításunkban ezúttal a csíksomlyói búcsú arcait mutatjuk, akiken megakadt a fotósaink szeme és lencséje.
A búcsújárás elengedhetetlen kellékei a feszületek, zászlók, egyházi jelképek, amik tájékozódási pontként is szolgálnak a több százezres tömegben. Fotósaink képein mutatjuk az idei búcsú legszembetűnőbbjeit.
Az idei pünkösdszombaton is kegyes, sőt „túl kegyes” volt az időjárás a zarándokhoz, akik tűző napsütésben, nyárias melegben vehettek részt a búcsús szentmisén, Csíksomlyón. Fotókon mutatjuk.
Közösen csaknem 160 személynek nyújtottak orvosi ellátást a Hargita megyei mentőszolgálat és a tűzoltóság csapatai a csíksomlyói nyeregben. Ebben az évben kevesebb zarándok szorult segítségre, és ebben bizonyára a kedvező időjárás is közrejátszott.
A magyar, a székely és az ősi, a székelység megpróbáltatásaiban vigaszt nyújtó himnusz eléneklésével ért véget az idei csíksomlyói pünkösdi búcsú. A hegynyereg több százezer magyar zarándok hangját visszhangozta.
Újabb magyarellenes provokációval jelentkezett a csíksomlyói pünkösdi búcsú napján Mihai Tîrnoveanu, a Nemzet Útja (Calea Neamului) nevű román nacionalista szervezet elnöke.
A hithez, a családhoz és az örök keresztény értékekhez való hűség megőrzésére buzdította a zarándokokat Székely János, szombathelyi megyés püspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke, a Csíksomlyói búcsú idei szónoka.
Mozgalmas éjszakájuk volt a segesvári tűzoltóknak: néhány órán belül egy tűzesethez, valamint egy közúti szerencsétlenséghez is riasztották őket. A balesetben két felnőtt és két gyermek sérült meg.
szóljon hozzá!