
Fotó: Kristó-Gothárd Hunor
Nonfiguratív szobrot állítanak az 1984-ben 12 évesen, egy robbanásban elhunyt Vaszi Jánoska emlékére Sepsiszentgyörgyön.
2022. június 07., 17:252022. június 07., 17:25
Harmincnyolc évvel ezelőtt, 1984. június 5-én 12.35 órakor Sepsiszentgyörgyön felrobbant egy szerkezet, amely kioltotta Vaszi Jánoska életét – így kezdte kedden a Mihai Viteazul téren, vagyis a 38 évvel ezelőtti szoborrobbantás helyszínén tartott sajtótájékoztatót Antal Árpád kedden.
A város polgármestere bejelentette, hogy nonfiguratív szobrot állítanak a 12 évesen elhunyt gyermek, a kommunizmus áldozatának emlékére. „Keveset tudunk arról, hogy mi történt akkor, azt viszont igen, hogy meghalt egy ártatlan 12 éves gyermek, aki idén októberben töltötte volna az 50. életévét.
– fogalmazott a polgármester. Hozzátette, mivel a téma és a helyszín is „kényes”, csak akkor állítják ki az emlékmű felállításához szükséges építkezési engedélyt, amikor erre minden jóváhagyás megérkezik a bukaresti hatóságoktól. A nonfiguratív alkotást Sárpátki Zoltán szobrászművész már elkészítette,
Rögtön a rendszerváltás után megjelent a Volt Politikai Foglyok Szövetségének Kovászna megyei szervezeténél egy mindig feketében járó, gyászoló asszony, Vaszi Jánoska édesanyja, idézte fel a sajtótájékoztatón Puskás Attila volt politikai fogoly, a Kovászna megyei szervezet alelnöke.
Fotó: Kristó-Gothárd Hunor
Azóta éveket töltött el, hogy kiderítse a robbantás körülményeit, a kutatásba bekapcsolódott néhai Simó Erzsébet újságíró is, folyamatosan leveleztek a különböző hatóságokkal, akkor azt a választ kapták, hogy minden iratot, amit a robbantás után az akkori belügyminisztérium tisztjei összegyűjtöttek, átadtak a brassói táblabíróságnak. A brassói főügyész asztalán egyszer látták is a vaskos iratcsomót, de nem tekinthettek bele, aztán a merénylet után 15 esztendővel a nyomozást lezárták, arra hivatkozva, hogy az ügy elévült.
Puskás Attila sejti, ki volt az a szekus tiszt, aki a robbantószerkezetet elhelyezte a szobornál, de nem nevezi meg, mert nincs rá bizonyítéka. „Majd a halálom óráján”, mondta az egykori politikai fogoly, hozzátéve, hogy az akkori szekus tiszteket más megyékbe helyezték el, a magyar nemzetiségűek egy része azóta kitelepedett Magyarországra.
Fotó: Kristó-Gothárd Hunor
Szétszakadt egy virág, elhunyt egy világ – így foglalta össze a nonfiguratív alkotás koncepcióját Sárpátki Zoltán szobrászművész. Elmondta, a mű vörös andezitből és fekete bazaltos andezitből készült. Az In memoriam Vaszi Jánoska emlékmű állítását kezdeményező Váry O. Péter, a Hármas Alapítvány képviselője hozzátette, az alkotás sepsibükszádi kőből készült, hiszen Vaszi Jánoska szülei sepsibükszádiak voltak, a rendszerváltás után oda is költöztek vissza, hat évvel ezelőtt mindketten elhunytak, a sepsiszentgyörgyi katolikus temetőbe, a fiúk mellé helyezték őket örök nyugalomra.
Fotó: Kristó-Gothárd Hunor
A film 2017-ben készült a sepsiszentgyörgyi szoborrobbantás áldozatának tiszteletére. Szemtanúk, Jánoska osztálytársai, játszópajtásai, helytörténészek, újságírók szólalnak meg az alkotásban, valamint a kisfiú meghurcolt, azóta elhunyt szülei. Felidézik, hogy a tragédiát követően rengeteg embert kihallgattak, politikai nézeteiket firtatták, házkutatásokat tartottak. „A film célja elindítani a társadalmi párbeszédet egy olyan témáról, amely a pártállami diktatúra megszűnése után is tabunak számított. Az igazság feltárása szinte lehetetlen, de a következmények sorára emlékezve ma is érzékelhetővé válik a társadalmi és etnikai feszültség, melyektől csak a hallgatás megtörésével lehet szabadulni” – vallottak a film bemutatása kapcsán az alkotók.
Törvényjavaslatot nyújtott be az RMDSZ, amely szerint a jelenlegi 292 lejes gyermekpénzt 100 lejre csökkentenék, a fennmaradó összeget pedig „jelenléti ösztöndíjként” csak a rendszeresen iskolába járók kapnák meg, további 50 lejjel kiegészítve.
A Román Nemzeti Bank (BNR) szerdán 5,1004 lej/euró hivatalos árfolyamot jelentett be, ez pedig az első alkalom az elmúlt egy évben, hogy az európai valuta átlépte az 5,1 lejes pszichológiai küszöböt.
Hamarosan érkeznek az európai uniós források Magyarországra – közölte Magyar Péter leendő miniszterelnök, miután egyeztetett Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével szerdán Brüsszelben.
Első házként elfogadta szerdán a szenátus azt a törvénytervezetet, amely lehetővé teszi a középiskolák számára, hogy igazgatótanácsi döntéssel betiltsák a mobiltelefonok használatát az iskolában.
Belép a román piacra a Normal dán kiskereskedelmi vállalat – írja az MTI a profit.ro gazdasági portál információ alapján.
Az alkotmánybíróság szerdai döntése szerint sérti az alkotmányt az a törvénytervezet, amely szerint a romániai kluboknak a hivatalos mérkőzéseken legalább 40 százalékban hazai sportolókat kell szerepeltetniük a 2026–2027-es szezontól.
Április 29-én elhunyt Czegő Zoltán (1938–2026) költő, író, újságíró – közölte a szerző halálhírét a Magyar Írószövetség. A több elismerést kapott szerző számos verseskötete, elbeszélése, novellája, regénye és publicisztikája jelent meg.
Az alkotmánybíróság szerdán közölte, hogy helyt adott a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) beadványának és alkotmányellenesnek nyilvánította a közszolgálati televízió és rádió vezetőtanácsi tagjainak kinevezéséről szóló parlamenti határozatokat.
Nagy mennyiségű szemetet dobott ki a csíkszeredai Suta-tó mellett, ötvenezer lejes bírságot kapott érte egy helyi cég, amelyet nemrég sikerült azonosítania a Csíkszeredai Helyi Rendőrségnek.
A gyimesbükki Fejér Sándor joggal nevezhette magát a sors kegyeltjének, hiszen a csodával határos módon maradt életben a Bilibók-tetőn, s került messzi földre. Idegenből hazaküldött levelei a szülőföldszeretet szépirodalmi igényű megnyilvánulásai.
szóljon hozzá!