Emlékmű a sepsiszentgyörgyi szoborrobbantás áldozatának

– fogalmazott a polgármester. Hozzátette, mivel a téma és a helyszín is „kényes”, csak akkor állítják ki az emlékmű felállításához szükséges építkezési engedélyt, amikor erre minden jóváhagyás megérkezik a bukaresti hatóságoktól. A nonfiguratív alkotást Sárpátki Zoltán szobrászművész már elkészítette,

Rögtön a rendszerváltás után megjelent a Volt Politikai Foglyok Szövetségének Kovászna megyei szervezeténél egy mindig feketében járó, gyászoló asszony, Vaszi Jánoska édesanyja, idézte fel a sajtótájékoztatón Puskás Attila volt politikai fogoly, a Kovászna megyei szervezet alelnöke.

Puskás Attila sejti, ki volt az a szekus tiszt, aki a robbantószerkezetet elhelyezte a szobornál, de nem nevezi meg, mert nincs rá bizonyítéka. „Majd a halálom óráján”, mondta az egykori politikai fogoly, hozzátéve, hogy az akkori szekus tiszteket más megyékbe helyezték el, a magyar nemzetiségűek egy része azóta kitelepedett Magyarországra.

A film 2017-ben készült a sepsiszentgyörgyi szoborrobbantás áldozatának tiszteletére. Szemtanúk, Jánoska osztálytársai, játszópajtásai, helytörténészek, újságírók szólalnak meg az alkotásban, valamint a kisfiú meghurcolt, azóta elhunyt szülei. Felidézik, hogy a tragédiát követően rengeteg embert kihallgattak, politikai nézeteiket firtatták, házkutatásokat tartottak. „A film célja elindítani a társadalmi párbeszédet egy olyan témáról, amely a pártállami diktatúra megszűnése után is tabunak számított. Az igazság feltárása szinte lehetetlen, de a következmények sorára emlékezve ma is érzékelhetővé válik a társadalmi és etnikai feszültség, melyektől csak a hallgatás megtörésével lehet szabadulni” – vallottak a film bemutatása kapcsán az alkotók.