
Fotó: Haáz Vince
Noha a liberálisok több mint egy hete a közösségi oldalakon lobbiztak érte, a marosvásárhelyi tanácsosok nem fogadták el a Kárpátok sétányára elképzelt új Maros-híd projektjüket. Tiltakozásképp kivonultak az októberi soros tanácsülésről.
2022. október 27., 17:392022. október 27., 17:39
2022. október 27., 21:102022. október 27., 21:10
Több mint két órát tartott csütörtök délután a marosvásárhelyi tanácsosok októberi soros ülése úgy, hogy egyetlen igazán fontos napirendi pont volt, amely kisebb vitát is szült: a Kárpátok sétányára tervezett Maros-híd ügye. Ez a terv nem új keletű, már a korábbi polgármester, Dorin Florea is erőltette. 2017-ben már szavazott is a testület erről, elfogadva a megvalósítást – ha lesz rá pénzalap.
főként azért, mert a nagy híd pillérei egy tízemeletes tömbház közvetlen közelében helyezkednének el. Mi több,
A csütörtöki ülést megelőzően a négy liberális tanácsos saját közösségi oldalán, de a párt online felületein is közzétette, hogy életbevágó beruházásról van szó, amely 30 ezer embert érint, és megkönnyíti a Maros túlsó oldalán lakók életét, főként azokét, akik az Egyesülés negyedben és a közelben levő peremtelepülésen laknak. Ők ugyanis
A csütörtöki ülésen a szociáldemokrata Sergiu Papuc a határozattervezet több jogi hiányosságát is felsorolta és arról beszélt, hogy szerinte törvénytelen a négy liberális tanácsos által benyújtott tervezet.
Véleménye szerint
Kelemen Márton RMDSZ-es tanácsos arról beszélt, jól tudják, hogy milyen fontos a városi közlekedés szempontjából még legalább egy híd megépítése, de nem értenek egyet azzal, hogy a liberálisok politikai tőkeként használják a új híd tervét. Kelemen felemlegette, legutóbb 2015-ben készült közlekedési tanulmány a Kárpátok sétányáról, de azóta sok minden változott. Meglátása szerint
A határozattervezet egyik kezdeményezője, a liberális Sarlea Horea azzal érvelt, hogy a marosvásárhelyi tanács 2017-ben már elfogadott egy határozatot a Kárpátok sétányára tervezett Maros-hídról, de azt azóta sem valósították meg. Úgy vélte, hogy az általuk benyújtott határozat törvényes és a közlekedési tanulmányt meg lehet rendelni a műszaki tervvel egy időben. A tanácsosok végül nem szavazták meg a liberálisok tervezetét, az érintettek így kivonultak a tanácsülésről.
Romániában 2026 első nyolc hónapjában 127-en vesztették életüket lakástűzben míg 2025 első nyolc hónapjában 122 halálos áldozatot jegyeztek. A tűzoltóság figyelmeztetésekkel fordul az emberekhez az ilyen esetek elkerülésére.
Siegfried Mureșan kijelölt miniszterelnök a hét végéig benyújtja a parlamentbe kormánya programját és a miniszterjelöltek listáját – közölte szerdán a Facebook-oldalán Mircea Abrudean.
Heves vita alakult ki a képviselőházban az RMDSZ és az AUR képviselői között arról a törvénytervezetről, mely szerint a kisebbségeknek joguk van használni a közigazgatásban az anyanyelvüket azokon a településen is, ahol az arányuk 20 százalék alá csökken.
Három helyszínen tartottak házkutatást szerdán egy gyermekpornográfiával kapcsolatos bűnügyben a Maros megyei szervezett bűnözés elleni rendőrök. Négy személyt vettek őrizetbe a Bukarestben, Kolozsváron és Suceava megyébe kiterjedő akcióban.
Siegfried Mureșan szerdán kijelentette, hogy a politikai válság megoldásának legegyszerűbb módja a kormánya beiktatása.
Siegfried Mureșan szerdai sajtótájékoztatóján kijelentette, hogy kormányprogramjában szerepelni fog a közalkalmazotti bérek emelése és a nyugdíjak indexálása is.
Az Európai Bizottság azt javasolja az Európai Unió Tanácsának, hogy oldja fel a Magyarországgal szemben 2022-ben, a jogállamisági feltételességi eljárás keretében elrendelt intézkedéseket, ezzel 4,2 milliárd eurónyi kohéziós forrás válhat elérhetővé.
Siegfried Mureșan kijelölt miniszterelnök szerdán bejelentette, hogy kormányában három miniszterelnök-helyettes lesz, egy-egy az őt hivatalosan támogató Nemzeti Liberális Párt (PNL), a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) és az RMDSZ részéről.
Új történelmi csúcsot ért el az euró szerdán a lejjel szemben. A Román Nemzeti Bank 5,2788 lej/euró árfolyamot jelentett be szeptember 23-án, ami 1,41 banival magasabb az egy nappal korábbi értéknél.
A románok közel fele (47 százalék) úgy véli, előre hozott választásokra van szükség, a másik fele (szintén 47 százalék) viszont ellenzi ezt – derül ki a CURS felmérésének szerdán ismertetett eredményeiből.
szóljon hozzá!