
Fotó: Haáz Vince
Noha a liberálisok több mint egy hete a közösségi oldalakon lobbiztak érte, a marosvásárhelyi tanácsosok nem fogadták el a Kárpátok sétányára elképzelt új Maros-híd projektjüket. Tiltakozásképp kivonultak az októberi soros tanácsülésről.
2022. október 27., 17:392022. október 27., 17:39
2022. október 27., 21:102022. október 27., 21:10
Több mint két órát tartott csütörtök délután a marosvásárhelyi tanácsosok októberi soros ülése úgy, hogy egyetlen igazán fontos napirendi pont volt, amely kisebb vitát is szült: a Kárpátok sétányára tervezett Maros-híd ügye. Ez a terv nem új keletű, már a korábbi polgármester, Dorin Florea is erőltette. 2017-ben már szavazott is a testület erről, elfogadva a megvalósítást – ha lesz rá pénzalap.
főként azért, mert a nagy híd pillérei egy tízemeletes tömbház közvetlen közelében helyezkednének el. Mi több,
A csütörtöki ülést megelőzően a négy liberális tanácsos saját közösségi oldalán, de a párt online felületein is közzétette, hogy életbevágó beruházásról van szó, amely 30 ezer embert érint, és megkönnyíti a Maros túlsó oldalán lakók életét, főként azokét, akik az Egyesülés negyedben és a közelben levő peremtelepülésen laknak. Ők ugyanis
A csütörtöki ülésen a szociáldemokrata Sergiu Papuc a határozattervezet több jogi hiányosságát is felsorolta és arról beszélt, hogy szerinte törvénytelen a négy liberális tanácsos által benyújtott tervezet.
Véleménye szerint
Kelemen Márton RMDSZ-es tanácsos arról beszélt, jól tudják, hogy milyen fontos a városi közlekedés szempontjából még legalább egy híd megépítése, de nem értenek egyet azzal, hogy a liberálisok politikai tőkeként használják a új híd tervét. Kelemen felemlegette, legutóbb 2015-ben készült közlekedési tanulmány a Kárpátok sétányáról, de azóta sok minden változott. Meglátása szerint
A határozattervezet egyik kezdeményezője, a liberális Sarlea Horea azzal érvelt, hogy a marosvásárhelyi tanács 2017-ben már elfogadott egy határozatot a Kárpátok sétányára tervezett Maros-hídról, de azt azóta sem valósították meg. Úgy vélte, hogy az általuk benyújtott határozat törvényes és a közlekedési tanulmányt meg lehet rendelni a műszaki tervvel egy időben. A tanácsosok végül nem szavazták meg a liberálisok tervezetét, az érintettek így kivonultak a tanácsülésről.
A kormány a 2027-es költségvetési lehetőségek és finanszírozási szükségletek figyelembevételével dönt a szakszervezetek által követelt béremelésekről – jelentette ki pénteken Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
Ősszel rendszerint megnövekszik a kóbor kutyák száma Gyergyószentmiklós utcáin. Az utóbbi időben ismét több panasz érkezik a lakóktól. A befogásuk nem egyszerű, de tíz gazdátlan állatot begyűjtöttek a héten.
Tájékoztatót adott ki a Román Lottótársaság az október 29-i Joker 5/45 sorsoláson tapasztalt incidens miatt: egy műszaki hiba folytán nem került be az összes golyó a sorsológép keverődobjába.
Nehéz lesz összeállítani a 2027-es állami költségvetést, mivel a helyreállítási terv (PNRR) lezárulásával Románia a GDP 1,5 százalékának megfelelő finanszírozástól esik el, miközben jelentős védelmi kiadásokat is fedeznie kell.
Elfogadta a kormány az idei első költségvetés-kiigazítást, amely többletforrásokat biztosít az egészségügynek, a nyugdíjak kifizetésére és a helyi önkormányzatoknak; a GDP-arányos költségvetési hiánycélt változatlanul 6,2 százalékon tartják.
Ügyfeleit SMS-ben figyelmezteti az egyik legnagyobb romániai telefontársaság, hogy figyeljenek oda, kitől kapnak üzenetet és fokozott óvatosággal kezeljék ezeket.
Alexandru Stoica fejlesztési miniszter pénteken közölte, hogy a kormány két szakaszban tervezi megvalósítani az ezerötszáznál kisebb lélekszámú községek összevonását: 2027. március elsejéig önkéntes alapon, ezt követően pedig kötelező jelleggel.
Az Európai Unió háztartásainak szállított villamos energia és földgáz átlagára az idei év első felében csökkent, de Romániában mindkét esetben nagy mértékű áremelkedést jegyeztek, a legnagyobbat az uniós tagállamok közül.
A kormány pénteki ülésén újabb három hónappal meghosszabbítja a gázolaj drágulását korlátozó intézkedések hatályát – jelentette be Luca Niculescu miniszterelnök.
Jelentős különbségek mutatkoznak a székelyföldi kórházak között a hálapénzkérésről szóló betegvisszajelzések alapján. Az elmúlt hat hónap adatai szerint egyes intézményekben minden tizedik válaszadó jelezte, hogy pénzt kértek tőle az ellátás során.
szóljon hozzá!