
Az úzvölgyi haditemetőbe tavaly erőszakkal hatoltak be a román nacionalisták
Fotó: Pinti Attila
Első fokon megnyerte Csíkszentmárton azt a pert, amelyet a Bákó megyei Dormánfalva indított azért, hogy vonják vissza az alcsíki község önkormányzata által hozott, az úzvölgyi haditemető és az egykori kaszárnyák által elfoglalt területnek a község közvagyonába vételére vonatkozó határozatot.
2020. április 10., 15:552020. április 10., 15:55
A per tavaly ősszel kezdődött a Hargita Megyei Törvényszéken, itt iktatták a dormánfalviak keresetét, akik azt szerették volna elérni, hogy a bíróság kötelezze a csíkszentmártoniakat a 2007-ben hozott határozatuk részleges visszavonására.
A vitatott rész a már említett terület hovatartozására vonatkozik, ezt ugyanis a község akkor saját közvagyonába vette. A dormánfalviak érvelése szerint visszaélés történt, amelyet a 2010. évi 299-es számú kormányhatározat is megerősített. A Bákó megyei város keresetében kitért arra is, hogy a temető területe 1990-ben Dormánfalva magánvagyonának leltárában szerepelt, és az 1997-ben elfogadott, most is érvényes általános rendezési terv (PUG) is Dormánfalva belterületeként jelöli meg.
A kereset hivatkozott ugyanakkor a Bákó Megyei Kataszteri és Ingatlan-nyilvántartási Hivatal korábbi átiratára is, amely szerint Hargita és Bákó megye határát Románia INSPIRE (Európai Közösségen Belüli Térinformációs Infrastruktúra) térinformatikai geoportálja jeleníti meg, eszerint pedig a temető Dormánfalva területén fekszik. A szentmártoniak viszont olyan, az 1800-as évek végéről származó telekkönyvekkel rendelkeznek, amelyek szerint az a terület Csíkszentmárton község földbirtokos közösségének és Csíkcsekefalva földbirtokos közösségének tulajdona.
A Hargita Megyei Törvényszéken tavaly decemberben a csíkszentmártoniak a per tárgyalását vezető bíró kizárását kérték, ezt a bíróság elutasította, viszont a bíró visszalépett.
Az elsőfokú ítélet ellen fellebbezés nyújtható be, ezt a Marosvásárhelyi Ítélőtábla tárgyalhatja.
„Ezt a csatát megnyertük, de a harc még nem ért véget” – így értékelte megkeresésünkre a helyzetet Gergely András csíkszentmártoni polgármester, aki szerint most várakozó állásponton vannak, mivel számítanak a dormánfalviak fellebbezésére.
Hozzátette, az általuk bemutatott okiratok figyelembe vételével a bíróság helyesen döntött, megjegyezve azt is, hogy a terület közvagyonba vételéről is a birtoklevelek alapján határozott 2007-ben a helyi önkormányzat. Akárcsak per indításakor, a községvezető most is kijelentette, hogy az állítólagos 1990-es dormánfalvi leltári bejegyzés szerinte jóval később történt, ezért hamisításról van szó, amely remélhetőleg a per folyamán nyilvánvalóvá válik.
Megtalálták élve szerdán kora délután azt az ötéves kisfiút, aki hétfő délután tűnt el a Szeben megyei Oltalsósebes településről. A kiskorú eltűnését a fiú apja jelentette a rendőrségnek.
Februárhoz képest márciusban 381 lejjel (6,9 százalékkal) 5938 lejre nőtt a nettó átlagbér Romániában – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet. A bruttó átlagbér 9902 lej volt, 630 lejjel (6,8 százalékkal) nagyobb, mint az előző hónapban.
Egy 22 éves fiatalember és egy 20 éves lány meghalt, további két fiatal pedig megsérült egy balesetben, amely szerdára virradóra történt Vrancea megyében.
Az Országos Diszkriminációellenes Tanács nem képes ellátni a feladatát, így bárki következmények nélkül támadhatja a magyarságot is, hiszen nem kell büntetéstől tartania – állítja a Székely Figyelő Alapítvány vezetője, Árus Zsolt.
A képviselőházban szerdán elfogadott törvénytervezet szerint nőnek a társadalmi együttélés szabályainak, valamint a közrendnek és a köznyugalomnak a megsértése esetén kiszabható bírságok.
Volodimir Zelenszkijt szerdán fogadta a Cotroceni-palotában Nicușor Dan román államfő és Karol Nawrocki lengyel elnök.
Magyarországot mától egy liberális kormány vezeti, a „leköszönő nemzeti kormány” pedig elkészítette a leltárt – mondta Orbán Viktor korábbi miniszterelnök, a Fidesz elnöke szerdán a Facebook-oldalára feltöltött videóban.
A román gazdaság jelenleg recesszióban van a fogyasztás visszaesése és a piaci tevékenység lassulása miatt, de egy súlyosabb válság jelei nem mutatkoznak – jelentette ki szerdán az Agerpresnek Adrian Negrescu gazdasági elemző.
Kelemen Hunor szerint a 10 százalékot megahaladó éves infláció elsősorban a közel-keleti háború következménye, nem a kormány intézkedései idézték elő.
A villamos energia (+54,18 százalék), a lakbér (+43,78), a gázolaj (+32,68), a benzin (+22,42) és a kávé (+21,76) drágult meg a leginkább idén áprilisban a tavalyi negyedik hónaphoz képest – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet.
2 hozzászólás