Elit Alakulat 2.0 – kalandra szólító kiállítás nyílt a Csíki Székely Múzeumban

Gyarmati Zsolt, a Csíki Székely Múzeum igazgatója, az Elit Alakulat 2.0 kiállítás keddi megnyitóján úgy fogalmazott,

intézményük folytatja ezzel a tárlattal a nagy kiállítások sorozatát, bár ezúttal nem képzőművészeti kiállítással készültek, hanem régészeti leleteket bemutató tárlattal.

A honfoglalás-kori leleteket a miskolci múzeum bocsátotta rendelkezésükre, a jelentős régészeti anyag és tárgyi emlékek utaztatását és csíkszeredai kiállítását a magyar kormány támogatta.

Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára a magyar régészet elmúlt 100 évének és a magyarság történetének legfontosabb és legszebb tárgyi emlékeként jellemezte a Székelyföldre elhozott tárlatot. László Gyuláról, a legnagyobb magyar történészről is említést tett. „Neki is köszönhetjük azt, hogy tudjuk, hogy kik vagyunk és hova tartunk a 21. század derekán. Az ő munkássága jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy történelmünkre büszke nemzetté válhattunk.

– fogalmazott. Hozzátette, a most megnyíló kiállítás ennek a nemzetszolgálatnak kiemelkedő példája. Mint mondta, örül annak, hogy ami évekkel ezelőtt még álom volt, azt együttes erővel valóssággá tudták formálni. Potápi szerint

a magyar kormány nemzetpolitikájának középpontjában az identitás megőrzése és megerősítése a családok támogatása és a szülőföldön való boldogulás biztosítása áll.

Ennek érdekében – folytatta az államtitkár – egységes Kárpát-medencei térben „gondolkodunk az oktatás, a kultúra, a gazdaság és a sport területén”. 

Szolyák Péter, a miskolci Herman Ottó Múzeum igazgatója arról beszélt, hogy a kiállítás már most hiányzik Miskolcról, azonban tudja, hogy itt, Csíkszeredában jó helyen lesz. A kiállítást úgy jellemezte, mint

egy különleges, felfedező, kalandos kiállítást, amely olyan, mint a nagyszülők padlása, tele feltárásra váró titkokkal.

Pusztai Tamás, a kiállítás kurátora (korábban a miskolci Herman Ottó Múzeum igazgatója volt, és jelenleg a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgató-helyettese), pedig titkos régészeti kutató-laboratóriumnak titulálta a tárlatot, amely felkészíti a látogatókat arra az esetre, ha visszatérnének az időben, a honfoglalás korába. Arra is felhívta a figyelmet, hogy

az érdeklődők bátran nyissák ki a fiókokat, és fedezzék fel a kiállítás titkait.

A Csíki Székely Múzeum nagy kiállításainak sorába helyezhető a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Karoson feltárt honfoglalás kori temetők leletanyagából létrehozott tárlat. A csíki múzeumban soha nem volt még időszakos régészeti tárgyú kiállítás, és ez a projekt a határon átívelő múzeumi együttműködések rendszerébe illeszthető – fogalmazott Gyarmati Zsolt, a Csíki Székely Múzeum igazgatója kedden, a sajtó munkatársainak tartott megnyitó előtti tárlatvezetésen. Az Elit alakulat 2.0 három teremben tekinthető meg, az első egy fogadótér, a súlypont a bástyában kapott helyet, míg a harmadik teremben – ahová egy jurtát is felállítottak – a múzeumpedagógiai foglalkozások fognak zajlani. 

A tárlatot vezető Pusztai Tamás kifejtette, a karosi 2-es és 3-as számú temetőket Révész László régész tárta fel 1986 és 1990 között. A régész 600 oldalas könyvben dolgozta fel a temetők kutatását, és 1996-ban, a magyar honfoglalás 1100 éves évfordulóján kézenfekvő volt, hogy Miskolcon rendezik meg azt a nagy kiállítást, amely bemutatja a honfoglalás kor legszebb leleteit. A kiállítás aztán elkerült Budapestre, majd bejárta egész Európát. Mivel a sírok több mint hatvan százalékába férfiakat temettek, Révész feltételezte, hogy egy válogatott közösség tagjai lehettek az oda temetett emberek. Ráadásul a 2-es temető 52-es sírja és a 3-as temető 11-es számú sírja különleges leleteket tartalmazott. „Mindenik sír nagyon gazdag volt, hiszen a nomádok számára az az érték, ami rajtuk van, a viseletük, a fegyverzetük, és még a hátaslovukat is velük temették. Kiemelkedett ez a két sír anyaga, olyan tárgyak voltak ezekben a sírokban, amelyek komoly méltóságjelvények voltak, tehát vezéri sírokat találtak. Innen jött ez a válogatott közösség temetője elmélet.”

A leletanyagok mellett a látogató tanulmányozhatja a temető térképét és akárcsak egy régész, rekonstruálhatja a történéseket: minden vitrinnek van egy száma, ugyanígy minden fióknak is, és a fülszövegekben utalások találhatók más vitrineknek más fiókjaihoz. 64 ilyen kapcsolat van, tehát a kiállítás bármelyik pontján kapcsolódik be a látogató, önállóan tud kutatni. „A látogató számára a leginkább a kórházi betegkartonokhoz hasonló leírásokat is készítettünk, amelyeket mi is mindig elkészítünk, amikor egy temető feldolgozását végezzük. A látogató megkapja a térképet, a leírásokat, a tárgyakat és lehetősége van, hogy egy alternatív rekonstrukciót készítsen. Nem csak a régésznek van joga gondolkodni a múltról, hanem bárkinek. Készítettünk egy alkalmazást, ahol a két vezéri sírt feltárhatják. Igyekeztünk az informatikai eszközöket háttérbe szorítani, mert úgy gondoltuk, hogy akkor is lehet valaki interaktív, ha beszélget a másikkal. A pihenőtérben van egy kvízjáték, ahol egymás ellen játszhatnak a látogatók és végül megtudják, hogy milyen honfoglaló vezérek vagy éppen milyen régészek lennének” – avatott be a részletekbe Pusztai Tamás.