
Fotó: Hodgyai István
Hosszú betegség után hunyt el Tompa Klára marosvásárhelyi színésznő. A Marosvásárhelyi Nemzeti Színház színművésze és a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem előadótanára öt évig harcolt a rákkal, majd 48 évesen a kór áldozata lett.
2022. október 26., 12:522022. október 26., 12:52
A színésznő haláláról a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem – Stúdió Színházának Facebook-oldala számolt be egy fotójának közlésével kedden délelőtt, később pedig a gyászhírt is közölte a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház is, amely a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetemmel együtt saját halottjának tekinti Tompa Klárát.
– írják a közleményben.
Tompa Klára régóra súlyos betegséggel küzdött. Gyógykezelésére 2019 decemberében jótékonysági koncert keretében gyűjtést is szerveztek. Akkor a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulatának színészei, az Eufónia Pedagóguskórus, a Marosvásárhelyért Egyesület, valamint a Marosvásárhelyi Állami Filharmónia szervezésében a művészek adventi hangversennyel ajándékozták meg a közönséget, a jegyeladásból befolyt összeg pedig a súlyos betegséggel küzdő színésznő megsegítésére fordították. A betegséggel azóta is küszködő művésznőt azonban legyőzte a végzetes kór.
Tompa Klára, 1973. november 10-én született Marosvásárhelyen. 1994-1998 között végzett a marosvásárhelyi Szentgyörgyi István Színművészeti Egyetem színész szakán, 1998-tól napjainkig a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház tagja volt. Szintén 1998-tól számos színészgeneráció osztályvezető tanáraként oktatott a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetemen, szakterülete volt a színészmesterség, improvizáció és zenés színészmesterség tantárgyak oktatása. Rövid pályafutása alatt több mint negyven karaktert alakított a marosvásárhelyi színház színpadán, művészi tevékenységét több díjjal is elismerte a szakma, kvalitásai méltán rangsorolják az érdemes művészek közé.
Heves vita bontakozott ki a gyimesbükki Rákóczi-vár felújítása körül, miután Dan Tanasă AUR-os parlamenti képviselő bírálni kezdte a beruházást, illetve annak állami finanszírozását
A Cristian Mungiu rendezésében készült Fjord című, Norvégiában játszódó filmnek ítélte szombat este az Arany Pálmát a zsűri a 79. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon.
Felemelő és feltöltő az az összetartozás és szeretet, ami csak itt tapasztalható meg – vélik a zarándokok, akiket arról kérdeztünk, miért látogatnak évről évre a Nagy- és Kissomlyó-hegy közötti nyeregbe, a Hármashalom-oltárhoz pünkösdkor.
Az összmagyarság ünnepe, tízezrek találkozási pontja, „hazatérés” és még sorolhatnánk a csíksomlyói búcsú jelzőit. Újabb fotós összeállításunkban ezúttal a csíksomlyói búcsú arcait mutatjuk, akiken megakadt a fotósaink szeme és lencséje.
A búcsújárás elengedhetetlen kellékei a feszületek, zászlók, egyházi jelképek, amik tájékozódási pontként is szolgálnak a több százezres tömegben. Fotósaink képein mutatjuk az idei búcsú legszembetűnőbbjeit.
Az idei pünkösdszombaton is kegyes, sőt „túl kegyes” volt az időjárás a zarándokhoz, akik tűző napsütésben, nyárias melegben vehettek részt a búcsús szentmisén, Csíksomlyón. Fotókon mutatjuk.
Közösen csaknem 160 személynek nyújtottak orvosi ellátást a Hargita megyei mentőszolgálat és a tűzoltóság csapatai a csíksomlyói nyeregben. Ebben az évben kevesebb zarándok szorult segítségre, és ebben bizonyára a kedvező időjárás is közrejátszott.
A magyar, a székely és az ősi, a székelység megpróbáltatásaiban vigaszt nyújtó himnusz eléneklésével ért véget az idei csíksomlyói pünkösdi búcsú. A hegynyereg több százezer magyar zarándok hangját visszhangozta.
Újabb magyarellenes provokációval jelentkezett a csíksomlyói pünkösdi búcsú napján Mihai Tîrnoveanu, a Nemzet Útja (Calea Neamului) nevű román nacionalista szervezet elnöke.
A hithez, a családhoz és az örök keresztény értékekhez való hűség megőrzésére buzdította a zarándokokat Székely János, szombathelyi megyés püspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke, a Csíksomlyói búcsú idei szónoka.