Rovatok

Szolgáltatások

Médiatár

Bejelentkezés

Bejelentkezés Facebook-fiókkal

Bejelentkezés Google-fiókkal

vagy

E-mail-cím

Jelszó

Elfelejtette a jelszavát?

Regisztráció

Beállítások

Olvasási mód:

Betűméret:

a a

06:03

Egy félidő alatt lerendezte ellenfelét az Egyesült Államok

00:18

Az egyenlítés összejött, többre nem futotta a kanadaiaktól

23:19

Elhunyt Nagy Antal, a Márton Áron Főgimnázium egykori matematika- és fizikatanára

21:21

Túrázási kisokos: nem kell félni a medvétől, de néhány szabályt be kell tartani

» MÉG TÖBB FRISS HÍR

A polgármesternek is futnia kellett, amikor rájuk rontott a medve

Nem sikerült megmenteni a motoros életét a vasárnapi baleset után

Otthonuk kertjében találkozott a medvével két kisgyerek Lövétén

Kitartóan küzdött az igazáért, és sikerült érvénytelenítenie a gyorshajtási bírságot a száguldó sofőrnek

Portája közelében támadt a medve egy gazdára

Oroszországot teszi felelőssé Nicușor Dan a konstancai kikötőben felrobbant ukrán drón miatt

A polgármesternek is futnia kellett, amikor rájuk rontott a medve

Folk & Roll Víkend névvel tartanak minifesztivált Gyergyószentmiklóson

Megszüntették Barti Tihamér hatósági felügyeletét

Negatív maradt a természetes szaporulat Romániában áprilisban

Elhelyezték az Összetartozás templomának alapkövét

Megemlékezés a Siratófalnál, az emlékparkban

Fotó: Gálna Zoltán

Bözödújfalu élni akar, és élni fog – hangsúlyozták szombaton az Összetartozás templomának alapkőletételén résztvevő szónokok, kiemelve, hogy a helyiek példát mutattak, hiszen annak ellenére, hogy ma már nem divat templomot építeni, és még kevésbé egy lerombolt templomot újjáépíteni, ők összefogtak, és meg akarják mutatni, hogy fontos megőrizni az épített és szellemi örökségünket. A szombati megemlékezésen a Bözödújfalu határánál álló Siratófalnál összegyűlt kitelepítettek és azok hozzátartozói újra felidézzék a falut, amely ma már fizikai valóságában nem létezik, csupán az emlékezetben és a szívekben él tovább.

Antal Erika

2018. augusztus 05., 18:572018. augusztus 05., 18:57

2018. augusztus 05., 18:582018. augusztus 05., 18:58

Itt állíthatja be, hogy a Google-találatokban elöl legyen a Székelyhon!

Míg a tó partján nyaralók emelkednek ki a fák közül, a víz mellett sátort vernek a hétvégére érkező kikapcsolódni vágyók, és vidám zene kíséretében sül a hús, a Siratófalnak nevezett emlékhelyen száz-százötven ember is összegyűl, hogy felidézze a falut, ahol egykor gyermekkorát töltötte, családot alapított, aztán el kellett onnan jönnie, mert úgy döntött a hatalom.

A kopjafafaluban valamennyi házat egy-egy kopjafa jelképez, rajta a házszámmal és a családfő nevével. Egy főutcából és néhány kisebb, mellékutcából állt a falu, volt iskolája, óvodája, művelődési háza, katolikus, unitárius és ortodox temploma, illetve közel kétszáz családi háza. Az 1. szám alatt állt egykor Rozencz József és Wolf Ferenc háza, az utolsó, a 169-es szám pedig a Kinda Jánosé volt.

Kopjafák jelképezik az egykori házakat

Fotó: Gálna Zoltán

Megszoktuk, de nem az otthonunk

Farkas Emma és Farkas György a Főutca közepe táján állnak meg, hogy közös családi fotót készítsenek a házukat jelképező kopjafa előtt, virágot is tesznek annak tövébe. Érdeklődésünkre elmondták, 1976-ban költöztek el Bözödújfaluból Sepsiszentgyörgyre, ahol az akkori állami gazdaságban találtak munkát a város szélén, Szépmezőn, ott is laktak sokáig. Később beljebb költöztek, a Váradi József utcába az új családi házukba. „Már akkor,

a 70-es évek második felében megtudtuk, hogy mik a tervek Bözödújfaluval kapcsolatban, így aki tehette, nem várt az utolsó pillanatig, ha egy lehetőséget talált, költözött”

– meséli a házaspár, aki két gyerekkel és kevéske holmival vágott neki az új életnek, hiszen, ahogy mondják, nem kaptak teherautót, amely egyik megyéből a másikba költöztette volna őket. A házukat alig két-három éve újították fel, amikor még eszükbe sem jutott, hogy egyszer majd el kell hagyniuk a házat is, a falut is.

Farkas Emma és Farkas György volt bözödújfalusiak a házukat jelképező kopjafánál

Fotó: Gálna Zoltán

„Ott terveztük leélni az életünket, az volt az otthonunk” – magyarázzák. Csakhogy

a terv megszületett, gátat kellett építeni, hogy a nagy esőzések során a víz ne tegyen kárt a többi helységben – legalábbis így szólt a hatalom álláspontja. Ezért pedig egy egész falut és faluközösséget kellett feláldozni a falurombolás oltárán.

„Berendezkedtünk Sepsiszentgyörgyön, megszoktuk, de soha nem érezzük otthon magunkat. Nekünk az otthonunk itt maradt, és mindig itt van, ha már csak emlékezetben is, a szívünkben” – válaszolja érdeklődésünkre a házaspár, akik azt is elmesélték, hogy bözödújfalusi házukat olcsó építőanyagként adták el a szomszéd faluban, miután 1988-ban felszólítást kaptak, hogy vagy lebontják, vagy hagyják, hogy a víz elárasszon mindent.

Számunkra itt megállt az idő

Bözödújfalu egykor az erdélyi sokszínűséget jelképezte a különböző vallási felekezeteivel. A római katolikus mellett unitárius, református, szombatos és ortodox közösség élt egymással békében.

Tó az egykori falu helyén

Fotó: Gálna Zoltán

A tó vizében álló katolikus templom sokáig jelképe volt a lerombolt a falunak, mígnem néhány éve teljesen összeomlott és megsemmisült.

Az unitárius templom romjai láthatók még a parton, de már csak azok ismerik fel, akik tudják, hogy egykor mi állt ott. A sokszínűség jegyében szervezik meg évről évre a megemlékezést is a Siratófalnak nevezett, Sükösd Árpád, a falu szülötte által kezdeményezett és a támogatásával létrehozott emlékhelynél.

A szombati megemlékezés misével kezdődött, amelyet Boldizsár Ferenc celebrált. Ahogy fogalmazott, az idő múlását a nap haladása mutatja. De „számunkra itt megállt az idő” – tette hozzá, arra utalva, hogy a kitelepítéssel, a falu felszámolásával, majd annak vízzel való elárasztásával megszűnt az ott lakók számára egy hosszú életszakasz, más periódus kezdődött, új időszámítás. Ennek ellenére

mégsem szabad állandóan a múlton rágódni, vagy a jövőért aggódni, ahogy sok ember teszi, mert akkor éppen a legfontosabb, a jelen felejtődik el

– hangsúlyozta a lelkész, aki az emlékállítás jelentőségéről is beszélt, az Összetartozás templomának építéséről. A katolikus misét követően Szombatfalvi József unitárius lelkipásztor, volt esperes tartott istentiszteletet, majd Szente Levente versét Ács Orsolya mondta el, Simó Annamária Ez az otthonunk című dalt énekelte. Beszédet mondott Bálint-Benczédi Ferenc unitárius püspök, Dub László, a marosvásárhelyi zsidó hitközség elnöke, Péter Ferenc, a Maros megyei és Pásztor Sándor, a Bihar megyei önkormányzat elnöke, Csibi Attila Zoltán, Erdőszentgyörgy polgármestere.

Itt építik fel jövő ilyenkorra az Összetartozás templomát

Fotó: Gálna Zoltán

Szeptemberben megkezdik a templom újjáépítését

Már évekkel korábban felmerült a vízben álló és omladozó katolikus templom megmentésének az ötlete, többen is felvetették, hogy restaurálni kellene, vagy legalább megállítani azt, ami évről évre, hónapról hónapra látható volt, a romlást. Az ötletet tervek követték, statikai felmérés készült, de sajnos már túl késő volt, bekövetkezett az, ami már szinte elkerülhetetlen volt, és 2015. június 29-én, vasárnap délután kettő és fél három között a negyedszázada vízben álló torony megadta magát. Most szombat délután,

ahhoz a helyhez közel, ahol az egykori római katolikus templom állt, a tó partján helyezték el az Összetartozás templomának az alapkövét.

Fotó: Gálna Zoltán

Csibi Attila Zoltán mérföldkőnek nevezte az eseményt a bözödújfalusiak életében, hangsúlyozva, annak ellenére, hogy nem gyűlt még össze a templomépítéshez szükséges teljes összeg, bízik benne, hogy jövő év augusztusában átadják a templomot. A polgármester elmondta,

folytatódik az adománygyűjtés,

hiszen sokan állnak a kezdeményezők mellé, hogy együtt, közös összefogással akadályozzák meg azt, hogy Bözödújfalu feledésbe merüljön.