
Megemlékezés a Siratófalnál, az emlékparkban
Fotó: Gálna Zoltán
Bözödújfalu élni akar, és élni fog – hangsúlyozták szombaton az Összetartozás templomának alapkőletételén résztvevő szónokok, kiemelve, hogy a helyiek példát mutattak, hiszen annak ellenére, hogy ma már nem divat templomot építeni, és még kevésbé egy lerombolt templomot újjáépíteni, ők összefogtak, és meg akarják mutatni, hogy fontos megőrizni az épített és szellemi örökségünket. A szombati megemlékezésen a Bözödújfalu határánál álló Siratófalnál összegyűlt kitelepítettek és azok hozzátartozói újra felidézzék a falut, amely ma már fizikai valóságában nem létezik, csupán az emlékezetben és a szívekben él tovább.
2018. augusztus 05., 18:572018. augusztus 05., 18:57
2018. augusztus 05., 18:582018. augusztus 05., 18:58
Míg a tó partján nyaralók emelkednek ki a fák közül, a víz mellett sátort vernek a hétvégére érkező kikapcsolódni vágyók, és vidám zene kíséretében sül a hús, a Siratófalnak nevezett emlékhelyen száz-százötven ember is összegyűl, hogy felidézze a falut, ahol egykor gyermekkorát töltötte, családot alapított, aztán el kellett onnan jönnie, mert úgy döntött a hatalom.
A kopjafafaluban valamennyi házat egy-egy kopjafa jelképez, rajta a házszámmal és a családfő nevével. Egy főutcából és néhány kisebb, mellékutcából állt a falu, volt iskolája, óvodája, művelődési háza, katolikus, unitárius és ortodox temploma, illetve közel kétszáz családi háza. Az 1. szám alatt állt egykor Rozencz József és Wolf Ferenc háza, az utolsó, a 169-es szám pedig a Kinda Jánosé volt.
Kopjafák jelképezik az egykori házakat
Fotó: Gálna Zoltán
Farkas Emma és Farkas György a Főutca közepe táján állnak meg, hogy közös családi fotót készítsenek a házukat jelképező kopjafa előtt, virágot is tesznek annak tövébe. Érdeklődésünkre elmondták, 1976-ban költöztek el Bözödújfaluból Sepsiszentgyörgyre, ahol az akkori állami gazdaságban találtak munkát a város szélén, Szépmezőn, ott is laktak sokáig. Később beljebb költöztek, a Váradi József utcába az új családi házukba. „Már akkor,
– meséli a házaspár, aki két gyerekkel és kevéske holmival vágott neki az új életnek, hiszen, ahogy mondják, nem kaptak teherautót, amely egyik megyéből a másikba költöztette volna őket. A házukat alig két-három éve újították fel, amikor még eszükbe sem jutott, hogy egyszer majd el kell hagyniuk a házat is, a falut is.
Farkas Emma és Farkas György volt bözödújfalusiak a házukat jelképező kopjafánál
Fotó: Gálna Zoltán
„Ott terveztük leélni az életünket, az volt az otthonunk” – magyarázzák. Csakhogy
„Berendezkedtünk Sepsiszentgyörgyön, megszoktuk, de soha nem érezzük otthon magunkat. Nekünk az otthonunk itt maradt, és mindig itt van, ha már csak emlékezetben is, a szívünkben” – válaszolja érdeklődésünkre a házaspár, akik azt is elmesélték, hogy bözödújfalusi házukat olcsó építőanyagként adták el a szomszéd faluban, miután 1988-ban felszólítást kaptak, hogy vagy lebontják, vagy hagyják, hogy a víz elárasszon mindent.
Bözödújfalu egykor az erdélyi sokszínűséget jelképezte a különböző vallási felekezeteivel. A római katolikus mellett unitárius, református, szombatos és ortodox közösség élt egymással békében.
Tó az egykori falu helyén
Fotó: Gálna Zoltán
Az unitárius templom romjai láthatók még a parton, de már csak azok ismerik fel, akik tudják, hogy egykor mi állt ott. A sokszínűség jegyében szervezik meg évről évre a megemlékezést is a Siratófalnak nevezett, Sükösd Árpád, a falu szülötte által kezdeményezett és a támogatásával létrehozott emlékhelynél.
A szombati megemlékezés misével kezdődött, amelyet Boldizsár Ferenc celebrált. Ahogy fogalmazott, az idő múlását a nap haladása mutatja. De „számunkra itt megállt az idő” – tette hozzá, arra utalva, hogy a kitelepítéssel, a falu felszámolásával, majd annak vízzel való elárasztásával megszűnt az ott lakók számára egy hosszú életszakasz, más periódus kezdődött, új időszámítás. Ennek ellenére
– hangsúlyozta a lelkész, aki az emlékállítás jelentőségéről is beszélt, az Összetartozás templomának építéséről. A katolikus misét követően Szombatfalvi József unitárius lelkipásztor, volt esperes tartott istentiszteletet, majd Szente Levente versét Ács Orsolya mondta el, Simó Annamária Ez az otthonunk című dalt énekelte. Beszédet mondott Bálint-Benczédi Ferenc unitárius püspök, Dub László, a marosvásárhelyi zsidó hitközség elnöke, Péter Ferenc, a Maros megyei és Pásztor Sándor, a Bihar megyei önkormányzat elnöke, Csibi Attila Zoltán, Erdőszentgyörgy polgármestere.
Itt építik fel jövő ilyenkorra az Összetartozás templomát
Fotó: Gálna Zoltán
Már évekkel korábban felmerült a vízben álló és omladozó katolikus templom megmentésének az ötlete, többen is felvetették, hogy restaurálni kellene, vagy legalább megállítani azt, ami évről évre, hónapról hónapra látható volt, a romlást. Az ötletet tervek követték, statikai felmérés készült, de sajnos már túl késő volt, bekövetkezett az, ami már szinte elkerülhetetlen volt, és 2015. június 29-én, vasárnap délután kettő és fél három között a negyedszázada vízben álló torony megadta magát. Most szombat délután,
Fotó: Gálna Zoltán
Csibi Attila Zoltán mérföldkőnek nevezte az eseményt a bözödújfalusiak életében, hangsúlyozva, annak ellenére, hogy nem gyűlt még össze a templomépítéshez szükséges teljes összeg, bízik benne, hogy jövő év augusztusában átadják a templomot. A polgármester elmondta,
hiszen sokan állnak a kezdeményezők mellé, hogy együtt, közös összefogással akadályozzák meg azt, hogy Bözödújfalu feledésbe merüljön.
Mit tegyünk, ha nem tudunk elaludni, ha éjszaka ébren agyalunk? Mikor kell orvoshoz fordulni és mit ajánlanak az altatók helyett a szakemberek? – ezekre a kérdésekre is keresték a választ a belső óránkról, a cirkadián ritmusról tartott konferencián.
Románia földgázkitermelése 2025-ben 7,503 millió tonna kőolaj-egyenértéket (toe) tett ki. Ez 0,9 százalékos, azaz 67 500 toe-s csökkenést jelent az előző évhez, 2024-hez képest – derül ki az Országos Statisztikai Intézet szombaton közölt adataiból.
A Román Orvosi Kamara (CMR) képviselői szombaton közölték, az egészségügyi rendszer megfelelő működésének elengedhetetlen feltétele a munkaidő tiszteletben tartása az orvosok részéről, és megfelelő munkakörülmények biztosítása a munkáltatók részéről.
Egy templomi sekrestyében fennmaradt, tizennégy oldalas füzetből ismerjük meg Jakab Imre zarándok-remete szinte elfeledett életútját. Egy világi hívő sorsát az udvarhelyszéki Oroszhegytől – Korondon, Csíksomlyón át – az anyaországi Gyöngyösig.
Bár nem minden marosvásárhelyi kapta meg a rádiófrekvenciás azonosítóval ellátott kukákat, vasárnaptól a szolgáltató csak azt a hulladékot viszi el, amelyeket ezekben helyeznek ki. Mit tegyen, akinek nincs ilyen kukája? Változik-e a program?
Nagyszabású ellenőrzéseket jelentett be Alexandru Rogobete egészségügyi miniszter azoknak az orvosoknak a kiszűrésére, akik munkaidőben elhagyják az állami kórházat és a magánszektorban vállalnak munkát.
Több mint 43 ezer lej értékben kobzott el faanyagot pénteki ellenőrző akciója során a Hargita megyei rendőrség két fafeldolgozó vállalkozástól, ugyanakkor a szabálytalanságokért húszezer lejre bírságolták a cégeket.
A hazai munkaerőpiacon egyre nagyobb igény van jól képzett szakemberekre. A marosvásárhelyi Gheorghe Șincai Szakközépiskola több szakon kínál képzést, és az elmúlt öt évben – a korszerűsítéseknek is köszönhetően – töretlen maradt az érdeklődés.
Tekintettel az időjárási körülményekre, valamint az egyes megyékben a héten záruló, másutt viszont a jövő héten kezdődő sívakációra, a rendőrség közlekedési tájékoztató központja, az Infotrafic egy sor ajánlást tett közzé a járművezetőknek.
Meghosszabbították 2026. december végéig a villanyszámla-támogatási programot – tájékoztatott pénteken az Országos Szociális Felügyeleti és Kifizetési Ügynökség (ANPIS).
szóljon hozzá!