A 10 százalékos jövedelemadó kiszámítására példákat is ad az adóhatóság, továbbá arra is kitérnek a tájékoztatóban, hogy azok a magánórát tartó pedagógusok, akik alkalmazásban is állnak, csak a független tevékenységből származó jövedelmük felére kell jövedelemadót fizessenek. Az adóbevallást május 25-ig kell benyújtsák a pénzügyhöz, a bevételeikre számolt adót pedig egy éven belül kell törlesszék.

„Inkább abba fogják hagyni”

A napokban olvasta a magánórákból származó jövedelem bevallásáról szóló hírt, de nem került még szóba ez a téma a tanáriban, és mivel az óraadó közvetlen kollégái nyugdíjba mentek, nem tudja, általában miként vélekednek a pedagógusok az említett kötelezettségről – mondta el megkeresésünkre az egyik székelyudvarhelyi tanintézet, az Orbán Balázs Általános Iskola igazgatója, Gábos Anna. Viszont azt is hozzáfűzte, hogy a magánórákból származó bevételek adózása már régi téma az oktatási rendszerben, és emlékszik, hogy korábban volt olyan kollégája, aki egyéni vállalkozást alapított, hogy elszámolhassa a bevételeit, ám végül nem használta, mert mások sem így tettek.

– fogalmazott, azzal érvelve, hogy véleménye szerint az érintettek többségét elriasztja a sok adminisztratív macera, amivel ez a tevékenység együtt jár.

– magyarázta Gábos Anna. Gyakoriak az olyan esetek is, amikor idősekre, esetleg nyugdíjas tanítónőkre kell bízzák a szülők a gyerekeiket, akik lényegében pótmamaként vigyáznak rájuk és tanítják is, amíg a szülők hazaérkeznek munkából. Ilyen esetekben méltánytalan is volna elvárni, hogy ezeknek az idős hölgyeknek elektronikus pénztárgépe legyen, amivel elszámolhatják bevételeiket – véli az igazgató. Gábos Anna szerint egyszerűbb formát kellene találjon az állam a magánórák ellenőrzésére. Meg lehetne ezt az intézményesített oktatásban is szervezni, például délutáni programként, állami finanszírozással – mondott egy hirtelen ötletet az igazgató.

A pótórák elszámolásával is gond van

Hasonló véleményen van Kocs Ilona, az oktatásban dolgozók érdekvédelmi tömörülésének, a Tanügyi Szabad Szakszervezetnek a Hargita megyei területi vezetője is. „Ha a gyermek magánórára szorul, akkor azt tartsák meg az iskolában. Tartsa meg az iskolában az ő tanára, és neki fizessék ezt ki pótóraként” – vázolta elképzelését. Kérdésünkre elmondta, a szakszervezetnek nincs még álláspontja a magánóratartásról, jövő héten tartanak országos gyűlést, azon fogják megvitatni a témát.

hiszen, amint azt Kocs Ilonától megtudtuk, álláspontjuk szerint az állam a pótórák elszámolását sem végzi megfelelően. Azokról a tanórákról van szó, amelyeket a normán felül tartanak meg a pedagógusok a tanárhiány miatt. „Ha fennmarad három, négy öt óra, aminek a megtartására nincs elég pedagógus, akkor egy ugyanolyan szakos tanárnak odaadják pótóraként. Ez azt jelenti, hogy pluszban kifizetik neki ezt a három órát is.” Ezt az értéket viszont nem veszik figyelembe a szabadságpénzek kiszámításánál, így olyan helyzet is előállhat, hogy egy pedagógus – aki például három iskolában tart pótórákat – nem kap szabadságpénzt, mert egyik iskolában sem teljes normás tanár – magyarázta Kocs Ilona. A szakszervezet képviselője 80 iskola pedagógusainak egy része nevében már négy pert indított az említett okok miatt.

A magánóratartást illetően Kocs Ilona elmondta, nem lehet a tevékenységet törvénytelenül végezni, de ha pénztárgéphasználatra, könyvelési tevékenységre és más, hasonló adminisztratív teendőkre kényszerítik az érintett pedagógusokat, akkor „el fognak maradni a magánórák és a színvonal még rosszabb lesz.”