
Fotó: Gecse Noémi
Modern táncszínházi produkció a csíkszeredai Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes új előadása, amelyben Diószegi László rendező és a táncosok a népzene és néptánc nyelvén mutatják be a nagyon sok székelyföldi családot is érintő kivándorlás jelenségét. Szívszorító előadás, amely – amint a rendező fogalmazott – egyszerre mutatja múltbéli értékeinket és aggodalmas jövőnket.
2018. március 20., 19:112018. március 20., 19:11
Erdély.ma, Levelek Londonba címmel mutatja be csütörtökön és pénteken Csíkszeredában új műsorát a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes. Rendhagyó módon a helyi sajtó munkatársai kedden már megtekinthettek egy viseletes próbát, az együttesnél ezt követően számoltak be az új műsorról.
A rendező-koreográfus és a műsor forgatókönyvének írója, Diószegi László úgy véli,
„Mindennél időszerűbb ma erről a lopakodó, fenyegető, értékeinket felemésztő veszélyről a művészet nyelvén szólni. Arról, hogy ma nem a román nacionalizmus, hanem a falvak lakosságának tragikus elöregedése, a fiatalok kivándorlása miatt szűnnek meg a magyar iskolák. Arról, hogy az erdélyi települések világától teljesen idegen, az amerikai »pénzcsináló társadalom« szemlélete nálunk is ellenállhatatlanul terjed, és nyeli el azt a csodálatos, emberi világot, amely az évezredes európai kultúra egyik meghatározója, keleti bástyája volt. Arról, hogy évszázados közösségi ünnepeinket, a keresztelőket, katonabúcsúkat, bálokat és kalákákat felváltják az ócska import alkalmak, amelyek gagyi, üzleti akciókká silányítják értékeinket. Arról, hogy a pénz és a szerzés reményétől megszédült fiataljaink »Angléban«, »Italiban«, »Spénben« dolgoznak hajnaltól éjszakáig, és maguknak sem merik bevallani, hogy összekuporgatott pénzükkel csak otthon lehetnek valakik, évente két hétig boldogok” − fogalmazta meg korábban a szakember.
Kedden még elmondta, a műsort felkiáltójelnek szánja és szeretné, ha ez a felkiáltójel eljutna azokhoz a fiatalokhoz, akik vándorbotot vesznek és belemennek a világba, gyakran úgy, hogy visszajönni már nem tudnak, és ott, ahol vannak, otthonra nem lelnek. Ha csak ketten jönnek vissza, már megérte, de többen fognak hazajönni – vélte Diószegi. Optimizmusa a műsorban nem köszön vissza, de mint mondta, azért készítette el a darabot, mert reménykedik abban, hogy ez a modern exodus (kivándorlás) megváltoztatható.
– tette hozzá András Mihály, az együttes igazgatója.
A műsorban autentikus népzene és feldolgozások, szászcsávási, gyimesi, magyarlapádi, csíki, küküllőmenti és kalotaszegi táncok révén villantják fel a vendégmunkás nők és férfiak életét, táncba forduló honvágyát, a külföldön dolgozó fiú hazatérését, elutazását, anyjától való búcsúját. A műsorban egy édesanya levelei hangzanak el Györfi Erzsébet tolmácsolásában, a levelek ifj. Léka Géza Árva ragyogás című könyvéből származnak és Lőrincz Ágnes adaptálta őket. Amint Diószegi László elmesélte, a leveleket az 1950-es években a Magyar Állami Népi Együttes szólótáncosává lett Léka Gézának írta a szülőfalujában otthon maradt édesanyja, és alig változtattak a szövegeken.
Fotó: Gecse Noémi
A zenét Kiss Ferenc, Csoóri Sándor „Sündi”, Mihó Attila állították össze, felvételről utóbbi két zenész mellett még közreműködik a Zurgó Együttes. A londoni jelenet koreográfusa Szőllősi András, művészeti vezető András Mihály. Amint Szabó László, a tánckar vezetője elmesélte, a próbafolyamat során döbbentek rá a táncosok arra, hogy mennyire aktuális, mennyire róluk is szól a darab.
− mesélte a táncos. A darab intenzív, pörgős és a jelenetek közötti átkötések során a színpadi kellékek mozgatásában is közreműködnek a táncosok. Ennek ellenére a műsort nem érzik megerőltetőnek, amint a tánckar vezetője fogalmazott, hozzáedződtek már az intenzív igénybevételhez.
Két előadás a héten
A Hargita együttes a héten két alkalommal, csütörtökön és pénteken este hét órától játssza új előadását a csíkszeredai Városi Művelődési Házban. A jegyekről és helyfoglalási lehetőségekről további információval szolgálnak a 0266-314472-es telefonszámon, illetve a Városi Művelődési Ház jegypénztárában. A jegypénztár naponta délelőtt 10 és 13, délután 17 és 19 óra között tart nyitva. Amint kedden elhangzott, a Hargita új előadásával is készülnek a környékbeli településekre, a műsort úgy készítették el, hogy kisebb színpadokon is előadható.
A Kőrösi Csoma Sándor Közművelődési Egyesületnek (KCSSKE) 36. alkalommal is sikerült megszervezni a Csoma-napokat Kovásznán. Az idei tematika a magyarság szimbólumai voltak.
Nem nehéz elrontani egy regény nagyvászonra adaptálását, Andy Weir zseniális sci-fijével viszont nem ez történt. A meglehetősen könyvhű filmváltozat 2026 eddigi legjobb blockbustere lett. Kritika.
Vasárnaptól Románia áttér a nyári időszámításra, hajnali 3 órakor 4 órára kell átállítani az óramutatókat. Ez nem befolyásolja a vasúti menetrendet.
Március 29-én vasárnap kezdődik a nyári időszámítás: az órákat hivatalosan hajnali háromkor négy órára állítják át, így március utolsó vasárnapja a maga 23 órájával az év legrövidebb napja lesz.
Elsőfokú (sárga jelzésű) árvízvédelmi készültséget rendelt el szombaton az Országos Hidrológiai és Vízgazdálkodási Intézet (INHGA) 16 megye folyóvizeire, köztük Hargita és Kovászna megyeiekre is.
Folytatódik az üzemanyagárak emelkedése: szombaton újabb 15 banival drágult a gázolaj, így literenkénti ára már minden székelyföldi töltőállomáson meghaladja a 10 lejt, míg a prémium gázolaj ára már csak pár banira van a 11 lejes lélektani határtól.
Március 28-tól, szombattól adhatják le levélszavazatukat a magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgárok az április 12-i országgyűlési választásra – hívja fel a figyelmet Nacsa Lőrinc nemzetpolitikáért felelős államtitkár.
Lefoglalták a hatóságok a belügyminisztériumi katasztrófavédelmi főosztály (DSU) több munkatársának mobiltelefonját.
Hatvan napra hatósági felügyelet alá helyezték a januárban a Temes megyei Csene községben megölt 15 éves fiú nagyapját, aki a gyanú szerint arcon ütötte a gyilkosság egyik vádlottjának anyját.
Nem mindenki tudja, hogy az ökölvívó Papp László rugonfalvi gyökerekkel bírt, ahol ünnepséget terveznek születése századik évfordulója apropóján. Erről meg a sepsiszentgyörgyi kosárlabda őskoráról is beszélgettünk Oláh István egri fertálymesterrel.
szóljon hozzá!