
Az online világban jártasoknak egyre fontosabb, hogy tudják, honnan és mi kerül az asztalára
Fotó: Haáz Vince
A közösségi média térhódításával a virtuális élelmiszer vásárlások is egyre népszerűbbek, ráadásul egyre több helyi termelői csoportban szerezhetjük be az alapélelmiszereinket. Gazdasági elemzőt kérdeztünk arról, hogyan alakul a háztáji termékek értékesítése a virtuális piacokon.
2020. március 15., 09:122020. március 15., 09:12
Az európai uniós csatlakozás után a kis és közepes gazdaságok nagy része nem tudott versenyre kelni a szabadon beáramló, olcsó mezőgazdasági termékek óriási választékával. Az áruházláncok hatalmas választékban kínálják a termékeket, és amíg korábban csak idényjelleggel lehetett hozzájutni bizonyos élelmiszerekhez, addig ezekben az üzletekben az év bármely szakában megvásárolhatunk bármit, ráadásul megfizethető áron. Igaz, néha egész kontinensnyit utazik a termék, amíg az asztalunkra kerül, és sokszor csak ránézésre hasonlít arra a termékre, amit szerettünk volna magunknak.
Legtöbbször ízre köszönő viszonyban sincs a földben termelt, valódi napsugarak által érlelt zöldséggel, gyümölccsel. Ezért nem csoda, hogy egyre népesebb az a vásárlóréteg, akikben megfogalmazódott az igény a helyi gazdaságokban termelt és érlelt élelmiszerekre. A közösségi média térhódításával a virtuális vásárlások is egyre népszerűbbek. Régiókra, városokra bontva jöttek létre helyi termelői csoportok, ahol akár magánemberként, akár kisvállalkozóként eladásra kínálhatók a termékek.
Helyi termelők piaca elnevezésű online csoportok alakultak Marosvásárhelyen, Székelyudvarhelyen, Kolozsváron és még számos hazai városban, ahol közvetlenül a termelőtől vásárolhatóak meg a zöldségek, gyümölcsök, fűszerek, húsfélék, és minden egyéb élelmiszer.
hiszen nincs olyan közzétett és felkínált áru, amely ne lelne gazdára, sőt van olyan is, ahol „sorok” és várólisták alakulnak a nyolc-tízezres létszámú csoportokban.
Mihály I. Csaba székelyudvarhelyi gazdasági elemző úgy véli, a közösségi média felületein történő online tranzakciók, helyi termékek vásárlása azért ennyire népszerű, mert kialakult egy olyan vásárlóbázis, amelynek sokkal kényelmesebb online rendelni és ugyanígy fizetni. „Számára a napi időbeosztásból kimarad a beszerzéssel kapcsolatos rohangálásra szánt idő, amit hasznosabban tud felhasználni.
milyen nyersanyagok kerültek bele, mennyire természetes az alapanyag, mennyi ízfokozó vagy tartósító szer van benne. Egy online csoportban látni lehet a termelőt, termékeit és elvétve azt a környezetet is, amiben készül az asztalra való” – mutat rá az elemző a vásárló szempontjaira.
Az eladó szempontjából az online felület egy értékes piaci szeletet jelent – teszi hozzá a szakember. „A hagyományos élelmiszereket előállítók és eladók többsége olyan gazdálkodó, amelyik a nyersanyag előállításból nem tud megélni. Ráébredt arra, hogy többletértéket hozzáadva, termékeit feldolgozva sajt, túró, lekvár, szörp vagy hasonlók formájában sokkal könnyebben piacra tud jutni, nagyobb jövedelemre tehet szert.
Az online felülettel a földrajzi korlátok feloldódnak” – fejti ki az eladó szempontjait a székelyudvarhelyi elemző. Hozzáteszi, a közösségi média jellemzője, hogy igyekszünk képekben, szövegben megosztani örömünket, hogy egy szép ruhát vettünk, finom lekvárral vétettünk a diétánk ellen, vagy a gyermekeink bezsongtak a tanyasi kolbásztól. A termelőnek a szájról-szájra haladó reklám mellett, elsősorban arra kell figyelni, hogy folyamatosan minőségi terméket állítson elő, ha piacon akar maradni, mert a virtuális térben olyan gyorsan lehet a süllyesztőbe kerülni, amilyen gyorsan feltűntél – fejti ki véleményét Mihály I. Csaba.
A szakember úgy véli, nehezen mérhető egyelőre, hogy a helyi termékek online forgalmazása, milyen hatással van az ország gazdaságára. „Jelenleg azt tudjuk, hogy az Országos Statisztikai Intézet globálisan egy tételként kezeli az online kereskedelmet. Adataik az mutatják, hogy felfele ívelő pályán van ez az ágazat. Egyéb tanulmányok mutatják, hogy az élelmiszer online kereskedése is kezd betörni a vezető használati vagy ruházati cikkek mellé. Ez egy olyan folyamat, ami most kezd felgyorsulni, mert társadalmi igény van rá, és nem hiszem, hogy bármilyen vírus vagy pánik hatására. A pánik ideig-óráig adhat egy kedvező löketet, de nem erről van szó, hanem szerintem inkább a vevő és termelő igényeinek szerencsés találkozásáról jókor, jó helyen” – fejti ki Mihály I. Csaba.
A kormány a 2027-es költségvetési lehetőségek és finanszírozási szükségletek figyelembevételével dönt a szakszervezetek által követelt béremelésekről – jelentette ki pénteken Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
Ősszel rendszerint megnövekszik a kóbor kutyák száma Gyergyószentmiklós utcáin. Az utóbbi időben ismét több panasz érkezik a lakóktól. A befogásuk nem egyszerű, de tíz gazdátlan állatot begyűjtöttek a héten.
Tájékoztatót adott ki a Román Lottótársaság az október 29-i Joker 5/45 sorsoláson tapasztalt incidens miatt: egy műszaki hiba folytán nem került be az összes golyó a sorsológép keverődobjába.
Nehéz lesz összeállítani a 2027-es állami költségvetést, mivel a helyreállítási terv (PNRR) lezárulásával Románia a GDP 1,5 százalékának megfelelő finanszírozástól esik el, miközben jelentős védelmi kiadásokat is fedeznie kell.
Elfogadta a kormány az idei első költségvetés-kiigazítást, amely többletforrásokat biztosít az egészségügynek, a nyugdíjak kifizetésére és a helyi önkormányzatoknak; a GDP-arányos költségvetési hiánycélt változatlanul 6,2 százalékon tartják.
Ügyfeleit SMS-ben figyelmezteti az egyik legnagyobb romániai telefontársaság, hogy figyeljenek oda, kitől kapnak üzenetet és fokozott óvatosággal kezeljék ezeket.
Alexandru Stoica fejlesztési miniszter pénteken közölte, hogy a kormány két szakaszban tervezi megvalósítani az ezerötszáznál kisebb lélekszámú községek összevonását: 2027. március elsejéig önkéntes alapon, ezt követően pedig kötelező jelleggel.
Az Európai Unió háztartásainak szállított villamos energia és földgáz átlagára az idei év első felében csökkent, de Romániában mindkét esetben nagy mértékű áremelkedést jegyeztek, a legnagyobbat az uniós tagállamok közül.
A kormány pénteki ülésén újabb három hónappal meghosszabbítja a gázolaj drágulását korlátozó intézkedések hatályát – jelentette be Luca Niculescu miniszterelnök.
Jelentős különbségek mutatkoznak a székelyföldi kórházak között a hálapénzkérésről szóló betegvisszajelzések alapján. Az elmúlt hat hónap adatai szerint egyes intézményekben minden tizedik válaszadó jelezte, hogy pénzt kértek tőle az ellátás során.
1 hozzászólás