Rovatok

Szolgáltatások

Médiatár

Bejelentkezés

Bejelentkezés Facebook-fiókkal

Bejelentkezés Google-fiókkal

vagy

E-mail-cím

Jelszó

Elfelejtette a jelszavát?

Regisztráció

Beállítások

Olvasási mód:

Betűméret:

a a

21:28

Nehezen megközelíthető területen csaptak fel a lángok, az erdőt is veszélyezteti a tarlótűz

21:27

Világnaptól világnapig: színház a Ligeten

21:08

Átalakítanák a közlekedést a Brassói út egy szakaszán

20:29

Előnyben a Csíkszeredai ISK az U15-ös bronzcsatán

» MÉG TÖBB FRISS HÍR

Halálos vonatbaleset Csíkszeredában: hat személyt szállító szekeret ütött el a vonat – frissítve

Elfogadta a kormány, ennek megfelelően alakul az üzemanyag ára Romániában

Holtan találták meg a Gyergyóalfaluból eltűnt férfit

Eltűnt egy 63 éves férfi Gyergyóalfaluból, segítséget kérnek a megtalálásához

Történelmi nap a benzinkutaknál

Cseke Attila: az RMDSZ nem kíván kilépni a kormányból

Elfogadta a kormány, ennek megfelelően alakul az üzemanyag ára Romániában

Fokozódik a forráselvonás, ami csak Bukarestnek jó

Nem lesz még beavatkozás, elhalasztották a kedd délutáni kormányülést az üzemanyagpiaci válsághelyzet kihirdetéséről

Egyre több helyi termelőtől szerezhetjük be alapélelmiszereinket a világhálón keresztül

Az online világban jártasoknak egyre fontosabb, hogy tudják, honnan és mi kerül az asztalára

Fotó: Haáz Vince

A közösségi média térhódításával a virtuális élelmiszer vásárlások is egyre népszerűbbek, ráadásul egyre több helyi termelői csoportban szerezhetjük be az alapélelmiszereinket. Gazdasági elemzőt kérdeztünk arról, hogyan alakul a háztáji termékek értékesítése a virtuális piacokon.

Hajnal Csilla

2020. március 15., 09:122020. március 15., 09:12

Az európai uniós csatlakozás után a kis és közepes gazdaságok nagy része nem tudott versenyre kelni a szabadon beáramló, olcsó mezőgazdasági termékek óriási választékával. Az áruházláncok hatalmas választékban kínálják a termékeket, és amíg korábban csak idényjelleggel lehetett hozzájutni bizonyos élelmiszerekhez, addig ezekben az üzletekben az év bármely szakában megvásárolhatunk bármit, ráadásul megfizethető áron. Igaz, néha egész kontinensnyit utazik a termék, amíg az asztalunkra kerül, és sokszor csak ránézésre hasonlít arra a termékre, amit szerettünk volna magunknak.

Legtöbbször ízre köszönő viszonyban sincs a földben termelt, valódi napsugarak által érlelt zöldséggel, gyümölccsel. Ezért nem csoda, hogy egyre népesebb az a vásárlóréteg, akikben megfogalmazódott az igény a helyi gazdaságokban termelt és érlelt élelmiszerekre. A közösségi média térhódításával a virtuális vásárlások is egyre népszerűbbek. Régiókra, városokra bontva jöttek létre helyi termelői csoportok, ahol akár magánemberként, akár kisvállalkozóként eladásra kínálhatók a termékek.

Online csoportok

Helyi termelők piaca elnevezésű online csoportok alakultak Marosvásárhelyen, Székelyudvarhelyen, Kolozsváron és még számos hazai városban, ahol közvetlenül a termelőtől vásárolhatóak meg a zöldségek, gyümölcsök, fűszerek, húsfélék, és minden egyéb élelmiszer.

Létjogosultságukat a csoportok hatalmas létszáma és aktivitása támasztja alá,

hiszen nincs olyan közzétett és felkínált áru, amely ne lelne gazdára, sőt van olyan is, ahol „sorok” és várólisták alakulnak a nyolc-tízezres létszámú csoportokban.

A vevő szempontjai

Mihály I. Csaba székelyudvarhelyi gazdasági elemző úgy véli, a közösségi média felületein történő online tranzakciók, helyi termékek vásárlása azért ennyire népszerű, mert kialakult egy olyan vásárlóbázis, amelynek sokkal kényelmesebb online rendelni és ugyanígy fizetni. „Számára a napi időbeosztásból kimarad a beszerzéssel kapcsolatos rohangálásra szánt idő, amit hasznosabban tud felhasználni.

Nem elhanyagolható az a tény sem, hogy az online világában jártasok, egyre inkább odafigyelnek az egészséges táplálkozásra, így szeretik tudni, hogy egy-egy élelmiszer honnan származik,

milyen nyersanyagok kerültek bele, mennyire természetes az alapanyag, mennyi ízfokozó vagy tartósító szer van benne. Egy online csoportban látni lehet a termelőt, termékeit és elvétve azt a környezetet is, amiben készül az asztalra való” – mutat rá az elemző a vásárló szempontjaira.

Az eladó szemszögéből

Az eladó szempontjából az online felület egy értékes piaci szeletet jelent – teszi hozzá a szakember. „A hagyományos élelmiszereket előállítók és eladók többsége olyan gazdálkodó, amelyik a nyersanyag előállításból nem tud megélni. Ráébredt arra, hogy többletértéket hozzáadva, termékeit feldolgozva sajt, túró, lekvár, szörp vagy hasonlók formájában sokkal könnyebben piacra tud jutni, nagyobb jövedelemre tehet szert.

Eddig számukra a piac a házuk kapujában kialakított stand, vagy a helyi szervezésű, alkalmi vásárokra korlátozódott, a nagybani kereskedőket teljes mértékben figyelmen kívül hagyva.

Az online felülettel a földrajzi korlátok feloldódnak” – fejti ki az eladó szempontjait a székelyudvarhelyi elemző. Hozzáteszi, a közösségi média jellemzője, hogy igyekszünk képekben, szövegben megosztani örömünket, hogy egy szép ruhát vettünk, finom lekvárral vétettünk a diétánk ellen, vagy a gyermekeink bezsongtak a tanyasi kolbásztól. A termelőnek a szájról-szájra haladó reklám mellett, elsősorban arra kell figyelni, hogy folyamatosan minőségi terméket állítson elő, ha piacon akar maradni, mert a virtuális térben olyan gyorsan lehet a süllyesztőbe kerülni, amilyen gyorsan feltűntél – fejti ki véleményét Mihály I. Csaba.

Hatása a gazdaságra

A szakember úgy véli, nehezen mérhető egyelőre, hogy a helyi termékek online forgalmazása, milyen hatással van az ország gazdaságára. „Jelenleg azt tudjuk, hogy az Országos Statisztikai Intézet globálisan egy tételként kezeli az online kereskedelmet. Adataik az mutatják, hogy felfele ívelő pályán van ez az ágazat. Egyéb tanulmányok mutatják, hogy az élelmiszer online kereskedése is kezd betörni a vezető használati vagy ruházati cikkek mellé. Ez egy olyan folyamat, ami most kezd felgyorsulni, mert társadalmi igény van rá, és nem hiszem, hogy bármilyen vírus vagy pánik hatására. A pánik ideig-óráig adhat egy kedvező löketet, de nem erről van szó, hanem szerintem inkább a vevő és termelő igényeinek szerencsés találkozásáról jókor, jó helyen” – fejti ki Mihály I. Csaba.