
Az online világban jártasoknak egyre fontosabb, hogy tudják, honnan és mi kerül az asztalára
Fotó: Haáz Vince
A közösségi média térhódításával a virtuális élelmiszer vásárlások is egyre népszerűbbek, ráadásul egyre több helyi termelői csoportban szerezhetjük be az alapélelmiszereinket. Gazdasági elemzőt kérdeztünk arról, hogyan alakul a háztáji termékek értékesítése a virtuális piacokon.
2020. március 15., 09:122020. március 15., 09:12
Az európai uniós csatlakozás után a kis és közepes gazdaságok nagy része nem tudott versenyre kelni a szabadon beáramló, olcsó mezőgazdasági termékek óriási választékával. Az áruházláncok hatalmas választékban kínálják a termékeket, és amíg korábban csak idényjelleggel lehetett hozzájutni bizonyos élelmiszerekhez, addig ezekben az üzletekben az év bármely szakában megvásárolhatunk bármit, ráadásul megfizethető áron. Igaz, néha egész kontinensnyit utazik a termék, amíg az asztalunkra kerül, és sokszor csak ránézésre hasonlít arra a termékre, amit szerettünk volna magunknak.
Legtöbbször ízre köszönő viszonyban sincs a földben termelt, valódi napsugarak által érlelt zöldséggel, gyümölccsel. Ezért nem csoda, hogy egyre népesebb az a vásárlóréteg, akikben megfogalmazódott az igény a helyi gazdaságokban termelt és érlelt élelmiszerekre. A közösségi média térhódításával a virtuális vásárlások is egyre népszerűbbek. Régiókra, városokra bontva jöttek létre helyi termelői csoportok, ahol akár magánemberként, akár kisvállalkozóként eladásra kínálhatók a termékek.
Helyi termelők piaca elnevezésű online csoportok alakultak Marosvásárhelyen, Székelyudvarhelyen, Kolozsváron és még számos hazai városban, ahol közvetlenül a termelőtől vásárolhatóak meg a zöldségek, gyümölcsök, fűszerek, húsfélék, és minden egyéb élelmiszer.
hiszen nincs olyan közzétett és felkínált áru, amely ne lelne gazdára, sőt van olyan is, ahol „sorok” és várólisták alakulnak a nyolc-tízezres létszámú csoportokban.
Mihály I. Csaba székelyudvarhelyi gazdasági elemző úgy véli, a közösségi média felületein történő online tranzakciók, helyi termékek vásárlása azért ennyire népszerű, mert kialakult egy olyan vásárlóbázis, amelynek sokkal kényelmesebb online rendelni és ugyanígy fizetni. „Számára a napi időbeosztásból kimarad a beszerzéssel kapcsolatos rohangálásra szánt idő, amit hasznosabban tud felhasználni.
milyen nyersanyagok kerültek bele, mennyire természetes az alapanyag, mennyi ízfokozó vagy tartósító szer van benne. Egy online csoportban látni lehet a termelőt, termékeit és elvétve azt a környezetet is, amiben készül az asztalra való” – mutat rá az elemző a vásárló szempontjaira.
Az eladó szempontjából az online felület egy értékes piaci szeletet jelent – teszi hozzá a szakember. „A hagyományos élelmiszereket előállítók és eladók többsége olyan gazdálkodó, amelyik a nyersanyag előállításból nem tud megélni. Ráébredt arra, hogy többletértéket hozzáadva, termékeit feldolgozva sajt, túró, lekvár, szörp vagy hasonlók formájában sokkal könnyebben piacra tud jutni, nagyobb jövedelemre tehet szert.
Az online felülettel a földrajzi korlátok feloldódnak” – fejti ki az eladó szempontjait a székelyudvarhelyi elemző. Hozzáteszi, a közösségi média jellemzője, hogy igyekszünk képekben, szövegben megosztani örömünket, hogy egy szép ruhát vettünk, finom lekvárral vétettünk a diétánk ellen, vagy a gyermekeink bezsongtak a tanyasi kolbásztól. A termelőnek a szájról-szájra haladó reklám mellett, elsősorban arra kell figyelni, hogy folyamatosan minőségi terméket állítson elő, ha piacon akar maradni, mert a virtuális térben olyan gyorsan lehet a süllyesztőbe kerülni, amilyen gyorsan feltűntél – fejti ki véleményét Mihály I. Csaba.
A szakember úgy véli, nehezen mérhető egyelőre, hogy a helyi termékek online forgalmazása, milyen hatással van az ország gazdaságára. „Jelenleg azt tudjuk, hogy az Országos Statisztikai Intézet globálisan egy tételként kezeli az online kereskedelmet. Adataik az mutatják, hogy felfele ívelő pályán van ez az ágazat. Egyéb tanulmányok mutatják, hogy az élelmiszer online kereskedése is kezd betörni a vezető használati vagy ruházati cikkek mellé. Ez egy olyan folyamat, ami most kezd felgyorsulni, mert társadalmi igény van rá, és nem hiszem, hogy bármilyen vírus vagy pánik hatására. A pánik ideig-óráig adhat egy kedvező löketet, de nem erről van szó, hanem szerintem inkább a vevő és termelő igényeinek szerencsés találkozásáról jókor, jó helyen” – fejti ki Mihály I. Csaba.
Az elmúlt években többször is módosították a közalkalmazottakat megillető üdülési csekkek feltételrendszerét, és legutóbb ugyan kedvező változás történt, a hír nem jutott el az érintettek jó részéhez, ez pedig kihatott a turisztikai főszezonra is.
Megjelent az első előzetes a Volt egyszer egy... Hollywood folytatásához, ami december 23-án lesz elérhető Netflixen, előtte pedig november 25-től limitált ideig IMAX-vetítéseken is látható lesz.
Elkezdődött a 17. dráMA Kortárs Színházi Találkozó Székelyudvarhelyen, amelyen kizárólag kortárs magyar és román drámaszövegekre épülő produkciókat láthat a közönség. A nyitónapon a 6. dráMÁzat drámapályázat eredményeit is ismertették.
Első házként megszavazta hétfőn a szenátus az iskolai egyenruha kötelező viselését előíró törvénytervezetet.
Indul decembertől az új hulladékgazdálkodási rendszer Csíkszeredában, a tömbházlakók is változásokra számíthatnak, például új edényt kapnak a biológialig lebomló hulladék számára. A toronyblokkok szemétledobóit pedig szerre megszüntetik.
Sorin Grindeanu szociáldemokrata pártelnök hétfőn kijelentette, hogy kész tárgyalni Siegfried Mureșan kijelölt miniszterelnökkel, ha az hajlandó beépíteni kormányprogramjába a szociáldemokraták sinaiai tanácskozásán elfogadott tíz javaslatot.
A szervezett bűnözés és terrorizmus elleni ügyészség (DIICOT) ügyészei hétfőn 24 órára őrizetbe vették Călin Georgescu volt államfőjelöltet abban az ügyben, amelyben egy üzletember megkárosításával gyanúsítják.
A Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) képviselői hétfőn a parlamentben tiltakoztak Călin Georgescu volt államfőjelölt előállítása és a vele szembeni hatósági eljárás miatt.
Siegfried Mureșan kijelölt miniszterelnök hétfőn úgy vélekedett, hogy a PSD jelenlegi vezetősége nem nem érdekelt a politikai válság megoldásában.
Kelemen Hunor RMDSZ-elnök hétfőn kijelentette, hogy a korábbi koalíció együtt maradt pártjainak jelenleg nincs meg a kormány beiktatásához szükséges 233 parlamenti szavazatuk.
1 hozzászólás