Csíkszeredában az utolsó népszámlálási adatok szerint 2720 református felekezetű lakos él
Fotó: Gecse Noémi
Kitolta a nyugdíjazási korhatárt és egy sor olyan módosítást vezetett be legutóbbi ülésén a Romániai Református Egyház Zsinata, amellyel az egyre súlyosbodó lelkészhiányt próbálja ellensúlyozni. A hiány valamennyi erdélyi magyar történelmi egyházban gondot okoz, a tendencia alól Hargita megye sem kivétel. Alcsíkon és Felcsíkon csupán egy-egy református lelkész szolgál, így nagyon sokat kell utazniuk.
Egyre több módosításra, átszervezésre kényszerül a református egyház annak érdekében, hogy orvosolni tudja az elmúlt években jelentkező legnagyobb gondot: a lelkészhiányt. Az Erdélyi, illetve Királyhágómelléki Református Egyházkerület vezetése már tavaly is több alkalommal napirendre tűzte a kérdést. Ez volt a témája a Romániai Református Egyház Zsinata idei első, nemrég megtartott ülésének is.
Az Erdélyi Református Egyházkerület honlapján, a reformatus.ro oldalon közzétett tájékoztató szerint a döntéshozó testület határozott több olyan kérdésről is, amelyek alapján a jövőben átalakítják a lelkészek szolgálatát. Többek között a teológiai képzés utolsó évét szabják át, szorgalmazzák továbbá a városi missziót, illetve 70 éves korra tolják ki a lelkészek kötelező nyugdíjazását. Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke arra hívta fel a figyelmet, hogy több mint 50 gyülekezetnek nincs lelkipásztora. A Romániai Református Egyház Zsinata elfogadta a javaslatot. Eszerint „az állami törvényeknek megfelelően 65 éves korban lehet kérni a nyugdíjazást, de mivel minden szolgálattevőre szükség van, aki képes a további munkára, 70 éves koráig maradhat a gyülekezetben” – idézte a döntést az egyházkerület sajtóosztálya. A beszámoló szerint a másik fontos téma a nagyvárosi szórványgyülekezetek kérdése volt, amely két évvel ezelőtt is terítékre került. Most olyan rendszert alkottak meg, amely egyszerre figyel oda a több lelkipásztort igénylő nagyvárosi gyülekezetekre és a lassan elnéptelenedő falvakra. A szabályváltoztatás értelmében több kis gyülekezet összefoghat és társegyházként közösen tarthat el egy lelkészt, miközben megtartja önállóságát, a szolgálatok mennyiségét és milyenségét a presbitériumok állapítják meg egyházmegyei felügyelettel. A zsinat a teológiai oktatást érintő módosításokat is hozott, arról határozott, hogy az utolsó év – a magiszteri második év, azaz összesen hatéves képzés – elvégzése után a Protestáns Teológiai Intézet padjaiból kikerülő fiatalok egy évig segédlelkészként szolgálnak. „Elméleti és gyakorlati tudással felvértezett lelkipásztorokra van szükségünk, és mindent meg kell tenni, hogy ezt elérhessük” – mondta Kató Béla. Az elfogadott jogszabály-módosítás szerint a mesteri záróvizsgát követően a végzősök számára egy év segédlelkészi szolgálat következik, majd a fiatalok nagypapi vizsgát tesznek és a közgyűlés keretében felszentelik őket. Így tehát a segédlelkészi év után teljes jogú lelkipásztorok lesznek.
Mivel Csíkszék lakosságának zöme katolikus felekezetű, a reformátusok száma pedig mindössze háromezerre tehető, a csíki térségben csupán négy református lelkész szolgál: kettő Csíkszeredában, Alcsíkon és Felcsíkon pedig egy-egy. A csíkszeredai gyülekezet kérésére 1990-ben kezdtek templomépítésbe a megyeközpontban: a várostól sok utánajárás után kaptak területet, majd elkezdődött a munka. A református templomot 2000-ben szentelték fel. Itt jelenleg Szatmári Szilárd és felesége, Szatmári Ingrid csíkszeredai református lelkipásztorok látják el a lelkészi teendőket. Szatmári Szilárd érdeklődésünkre elmondta, Csíkszeredában az utolsó népszámlálási adatok szerint 2720 református felekezetű lakos él. Megtudtuk azt is, hogy
Szerinte a problémát inkább az jelenti, hogy a két lelkésznek nagyon sokat kell utaznia, mert különböző helyszíneken tartják az istentiszteleteket, és mivel több településen nincs sem templom, sem imaház, iskolákban vagy családi házaknál kell megtartsák azokat.
A lelkészhiány nemcsak a református egyház, hanem valamennyi erdélyi magyar történelmi egyházban gondot okoz. Archív
Fotó: Veres Nándor
Ezt Bakcsy Gábor, az alcsíki református gyülekezet lelkipásztora is megerősítette, de elmondása szerint a nehézségekhez sok öröm is társul. Mint mondta,
Az erdővidéki születésű Bakcsy Gábor érdeklődésünkre azt is elárulta, hogy 30 éve helyezték ki Alcsíkra, amit időközben megszeretett, így „ott ragadt”, ott alapított családot. Hozzátette, nyolc év múlva éri el a 65 éves nyugdíjkorhatárt, de amennyiben egészségügyi állapota engedi, elképzelhetőnek tartja, hogy 70 éves koráig szolgáljon. Felcsíkon valamivel több, 230 református felekezetű lakos él – tudtuk meg Bíró Istvántól, a felcsíki egyházközség lelkipásztorától.
Az utazás főként az idő szempontjából okoz nehézséget, hiszen Csíkszeredában lakom, ahol hittanórákat is tartok az oktatási intézményekben. Tavalyig egyébként a megyeszékhelyen voltam segédlelkész, szeptemberben helyeztek ki Felcsíkra. Azt tudni kell, hogy három évvel ezelőtt a felcsíki szórványt Csíkszeredához csatolták, de tavaly a püspök úr visszaadta a felcsíki református egyházközség önállóságát, akkor kerültem oda. A korábbi intézkedés oka a lelkészhiány volt, mivel három évvel ezelőtt nem sikerült senkit sem kihelyezni Felcsíkra, ez a probléma most megoldódott. A lelkészhiány egyébként nagy problémát jelent minden egyház életében” – húzta alá Bíró István, aki a nehézségekkel kapcsolatosan református lelkészként kitért arra is,
Fotó: Pál Árpád
A lelkészhiány nemcsak a református egyház, hanem valamennyi erdélyi magyar történelmi egyházban gondot okoz főleg, hogy
Az unitárius gyülekezetek majdnem kétharmadában központi segéllyel próbálják a lelkészeket helyben tartani.
Potyó Ferenc, a Gyulafehérvári Római Katolikus Főegyházmegye általános helynöke, pápai prelátus tavaly arról számolt be, hogy az utóbbi egy-két évben náluk is jelentkezett a paphiány.
– fogalmazott az egyházi elöljáró. A katolikus egyházban tapasztalt paphiány Hargita megyében is érezhető, az utóbbi időszakban több egyházi személyiség is elhunyt. Pénzes József címzetes esperes, plébános, a csíkszeredai Szent Ágoston templom plébánosának februárban tartott temetésén Jakubinyi György érsek beszédében kitért arra is, hogy
Ezt emelte ki megkeresésünkre Pál Vilmos Barna alcsíki főesperes is. „Sajnos nálunk is egyre inkább megfigyelhető a paphiány, annál is inkább, mivel az utóbbi három-négy hónapban több aktív pap is elhunyt, négyet is eltemettünk. Ezt követően plébániákat vontak össze, Gyimesközéplokon például a kósteleki pap szolgál ideiglenesen, tehát mindkét települést ő látja el. Ez azonban, hogy a szomszéd besegít a lelkipásztori szolgálatba, csak egy kényszermegoldás augusztusig, amikor kihelyezik az új papokat.
– hangsúlyozta a főesperes.
A református egyházban tapasztalt lelkészhiányról nem hallott, a katolikus papok elhalálozásának problémáját azonban kiemelte beszélgetésünkkor Bara Ferenc felcsíki főesperes is. Kérdésünkre a vegyes házasságokkal kapcsolatosan elmondta, már ritkán fordul elő, hogy katolikus és református felekezetű személy kössön házasságot, az utóbbi időben inkább katolikus-katolikus házasságkötések voltak. Érdekességképpen elárulta, nemrég történt egy Jehova tanúja és egy katolikus felekezetű személy közötti házasság Csíkdánfalván, ami ritkaságnak számít. Az említett pár gyerekeit katolikusnak keresztelték.
A Tarisznyás Márton Múzeumban január 15-ig tekinthető meg a Szárhegyi Művésztelep fennállásának 50. évfordulója tiszteletére létrejött kiállítás. Az alkotótábor mára a magyar kultúra szerves részévé vált – hangzott el a szombati megnyitón.
Immár a negyedik éve biztatja a városi önkormányzat a sepsiszentgyörgyi iskolásokat és óvodásokat arra, hogy karácsonyi témájú rajzokat küldjenek be, melyekkel majd „átfestik” a Tamási Áron Színház épületét.
Magyarországi és lengyelországi résztvevőkkel közösen tartanak szakmai napokat a csíkszeredai Angyalkert óvodában november 18-22. között. A programok során új pedagógiai módszereket is megismerhetnek az érdeklődök.
Tűz ütött ki egy rögtönzött faház-komplexumnál szombaton késő este Segesváron, több mint három építményben, mintegy 250 négyzetméteren pusztítottak a lángok, mire megfékezték a tűzoltók.
Az 1944-es átállásról tartott előadást Benkő Levente történész. Előadása fókuszában a magyarellenes intézkedések és megszólalások kaptak hangot, illetve a székelyföldi foglyok sorsát ismertette.
Erdei iskolát hoznának létre, ahol a természet szeretetére nevelhetik a gyerekeket, ezért is szervezte meg a Szentegyházi Közbirtokossági Egyesület és a Szentegyházi Nagycsaládosok Egyesülete a Kárpát-medencei Erdőpedagógiai Konferenciát és Szemlét.
A rendszerváltozás utáni, még mindig zavaros időkben foglalta el a székelyudvarhelyi polgármesteri széket Szász Jenő. Szakács-Paál Istvánnak már könnyebb a dolga – igaz, neki az elmúlt nyolc évnyi karantént kell feloldania.
Búcsút és jubileumi ünnepséget tartottak a gyimesfelsőloki Árpád-házi Szent Erzsébet Római Katolikus Gimnáziumnál. Az iskola védőszentjének ünnepére gyűltek össze a tanintézmény kápolnájában, ahol visszatekintettek az elmúlt 30 esztendőre.
Bicska, valamint kábítószer birtoklása miatt vettek őrizetbe két férfit Csíkszeredában szombaton. A Hargita megyei rendőrség egy átfogó akció során mintegy háromszáz személyt ellenőrzött, 5 bűncselekményt, és 19 kihágást állapított meg.
A Hargita megyei települések fejlesztésére 2,7 millió lej jut a hatszázalékos adóvisszaosztásból. Az összeg szétosztásáról a megyei tanácstestület rendkívüli ülésén szavazott november 15-én, pénteken.
szóljon hozzá!