A koronavírusos betegek nagy száma miatt már kapacitásai határán működik a Hargita Megyei Mentőszolgálat.
„Egyre sűrűbben kezd előfordulni, hogy a hívások száma megnő, a mentők sokat kell álljanak a kórházak előtt, hiszen a kórházak túlterheltek. Az emberek azért nem érzékelik, hogy milyen gondok vannak a mentőszolgálatnál is, mert ahogy bejön a hívás, ha távolabbról is kell küldjük a mentőt, de a legközelebbi szabad kocsit átirányítjuk a beteghez.
Az a szerencsénk, hogy sok mentőautó van szolgálatban, ugyanis a lakosságszámhoz képest az egyik legtöbb mentővel rendelkező megye vagyunk, és ezért helyt tudunk még állni, nem alakult ki az, ami más megyékben, hogy egyszerűen nem tudnak mentőt küldeni a beteghez
– foglalta össze a helyzetet Péter Szilárd, a Hargita Megyei Mentőszolgálat vezérigazgatója. Elmondta viszont azt is, hogy
a mentőszolgálat már a kapacitásai kihasználtságának a határán áll a koronavírusos betegek nagy száma miatt.
Kedden például Csíkszeredában az orvosos mentőautó, azaz a súlyos eseteket ellátó rohammentő összes betege koronavírusos volt: „akárhová hívták, ha autóbeleset volt, ha eszméletlen volt páciens, letesztelték őket, és mind Covid-fertőzöttek voltak”.
Rengeteg az új eset, naponta már 20-40 koronavírusos beteget – tízszer többet, mint néhány hónappal ezelőtt – visznek otthonról kórházba vagy egyik kórházból a másikba, és jellemző az is, hogy több a rosszabb állapotban lévő páciensek száma, mint korábban.
Kockázatok és mérlegelés
A mentőszolgálat vezetősége már vizsgálja a mentőcsapat-ügyeletek bővítésének a lehetőségeit. Ha két egymás utáni napon előfordul az – ami a napokban egyszer már megtörtént –, hogy a mentőautók a kórházak előtt kell várakozzanak az ellátásra szoruló betegekkel, akkor megnövelik a mentőcsapatok számát.
Új szakszemélyzetet nem tudnak toborozni, ezt csak úgy tudják megoldani, hogy gyakrabban küldik ügyeletbe a meglévő alkalmazottakat.
Ennek viszont az a veszélye – hangsúlyozta Péter Szilárd –, hogy a személyzet kimerül. Ha viszont szükség esetén nem hozzák meg ezt a döntést, akkor emberéletek kerülhetnek veszélybe, azaz úgy kell egyensúlyban tartsák a mérleg nyelvét, hogy mindkét serpenyőjében egyre csak halmozódnak a kockázati tényezők.
„A kórházak sürgősségi osztályain az ágyak tele vannak, hiszen mi is viszünk betegeket, és vannak olyanok is, akik maguktól mennek.
Amíg a kivizsgálás zajlik, addig az ágy foglalt, utána dől el, hogy be kell utalni vagy haza lehet engedni. Ha minden egybeesik, akkor a kórház egyszerűen nem tudja átvenni tőlünk a beteget, aki olyan állapotban van, hogy kell feküdjön, mert ülni már nem tud. Ilyenkor a páciens a mentőben marad, mert ott figyelemmel tudjuk követni az állapotát.
De ennek az a veszélye, hogy ha – Isten őrizz – ilyenkor történik valami súlyosabb, akkor nagyon távoli mentőpontokról kell a csapatokat átküldjük. Tehát ez állandó veszéllyel jár” – fogalmazott a mentőszolgálat vezérigazgatója.
„Emberéletek kerülhetnek veszélybe”
Azzal is értékes idő veszhet el, hogy állandóan át kell öltözzön a mentőautók személyzete, amikor fertőzötteket visznek terepről kórházba, vagy onnan a fertőző részlegekre, illetve gyakran előfordul az is, hogy
más egészségügyi panaszok miatt hívnak mentőt, de a mentősök által elvégzett Covid-gyorsteszt pozitív eredményt hoz – ilyenkor szintén azonnal be kell öltözzön a személyzet.
A koronavírusos betegek szállítása után a mentőautót is fertőtleníteni kell, ameddig ez nem történik meg, nem indulhat el nem koronavírusos beteg ellátására. „Ezek mind időveszteségek. Olyan kapacitáshiány alakulhat ki ezek miatt, aminek a következtében emberéletek kerülhetnek veszélybe” – mondta Péter Szilárd.
Két-három hétig biztosan nem lesz javulás
A közeljövőt illetően a megyei mentőszolgálat vezérigazgatója elmondta,
két-három hétig még nem fog javulni a helyzet abban az esetben sem, ha Hargita megyében már elérte a csúcsot a járvány negyedik hulláma.
Amennyiben ez megtörtént – amivel kapcsolatban vannak fenntartásai, tekintve, hogy a megyében később kezdődött a negyedik hullám, mint az ország más részein –, két-három hét múlva kezd érződni az enyhülés a mentőszolgálathoz beérkező hívások számában.
Ha Hargita megyében még nincs a csúcson a járványhullám, akkor a következő hetekben romlani fog a helyzet.
A járvány fékezését illetően Péter Szilárd elmondta, őt meglepi, hogy
miközben tavaly, a jelenleginél kisebb esetszámok idején elrendelték a hatóságok a mindenkire egyaránt érvényes kötelező kültéri maszkviselést, most ez nem történt meg.
„Két, három hétről, egy hónapról lenne szó. Én azt a fogatókönyvet alkalmaznám, ami sikeres volt, mert Hargita megye nem került olyan állapotba, mint most” – fogalmazott a mentőszolgálat vezérigazgatója, aki szerint attól függetlenül, hogy most nincs érvényben ilyen előírás,
nyugodtan hordhatja kültéren is a maszkot az, aki felelősséget érez a saját és környezete egészsége iránt.
A magánmentőket is bevetnék
Adela Cojan, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár elnöke kedden bejelentette, hogy a következő időszakban a magán mentőszolgálatok is veszik a 112-es segélyhívásokat, hogy segítsenek az egészségügyi rendszernek megbirkózni a nagy fertőzéshullámmal. A Marosvásárhelyi Rádió a megyei mentőszolgálat vezérigazgatójára hivatkozva azt közölte, hogy a mentőszolgálat már túlterhelt, és teljes kapacitással dolgozik. A hír szerint a megyei egészségbiztosítási pénztár már kapott költségvetés-kiegészítést a magán mentőszolgálatok bevonásának a finanszírozására. Utóbbiak viszont arra panaszkodnak, hogy a tavalyi szükségállapot idején is végeztek hasonló szolgáltatásokat, ám az állam nem fizette ki ezeket, illetve a költségekhez képest rendkívül kevés pénzt kaptak a szolgáltatásokra.
24h
