
Egyre több a koronavírusos beteg, a mentőszolgálat alkalmazottai túlterheltek
Fotó: Olvasói felvétel
Hargita megye az ország legtöbb mentőautóival rendelkező megyéi között van, de még így is a mentőcsapat-ügyeletek bővítésének a lehetőségeit vizsgálja a mentőszolgálat vezetősége, ugyanis a kapacitásaik határán vannak a koronavírusos betegek nagy száma miatt. A fertőzés masszív közösségi terjedésére utal az, hogy olyan nap is volt a héten, amikor a súlyos esetekhez riasztott rohammentő minden páciensénél koronavírus-fertőzést igazoltak a tesztek, függetlenül attól, hogy ők baleseti sérültek vagy ájult személyek voltak.
2021. október 15., 21:582021. október 15., 21:58
A koronavírusos betegek nagy száma miatt már kapacitásai határán működik a Hargita Megyei Mentőszolgálat.
„Egyre sűrűbben kezd előfordulni, hogy a hívások száma megnő, a mentők sokat kell álljanak a kórházak előtt, hiszen a kórházak túlterheltek. Az emberek azért nem érzékelik, hogy milyen gondok vannak a mentőszolgálatnál is, mert ahogy bejön a hívás, ha távolabbról is kell küldjük a mentőt, de a legközelebbi szabad kocsit átirányítjuk a beteghez.
– foglalta össze a helyzetet Péter Szilárd, a Hargita Megyei Mentőszolgálat vezérigazgatója. Elmondta viszont azt is, hogy
Kedden például Csíkszeredában az orvosos mentőautó, azaz a súlyos eseteket ellátó rohammentő összes betege koronavírusos volt: „akárhová hívták, ha autóbeleset volt, ha eszméletlen volt páciens, letesztelték őket, és mind Covid-fertőzöttek voltak”.
A mentőszolgálat vezetősége már vizsgálja a mentőcsapat-ügyeletek bővítésének a lehetőségeit. Ha két egymás utáni napon előfordul az – ami a napokban egyszer már megtörtént –, hogy a mentőautók a kórházak előtt kell várakozzanak az ellátásra szoruló betegekkel, akkor megnövelik a mentőcsapatok számát.
Ennek viszont az a veszélye – hangsúlyozta Péter Szilárd –, hogy a személyzet kimerül. Ha viszont szükség esetén nem hozzák meg ezt a döntést, akkor emberéletek kerülhetnek veszélybe, azaz úgy kell egyensúlyban tartsák a mérleg nyelvét, hogy mindkét serpenyőjében egyre csak halmozódnak a kockázati tényezők.
„A kórházak sürgősségi osztályain az ágyak tele vannak, hiszen mi is viszünk betegeket, és vannak olyanok is, akik maguktól mennek.
De ennek az a veszélye, hogy ha – Isten őrizz – ilyenkor történik valami súlyosabb, akkor nagyon távoli mentőpontokról kell a csapatokat átküldjük. Tehát ez állandó veszéllyel jár” – fogalmazott a mentőszolgálat vezérigazgatója.
Azzal is értékes idő veszhet el, hogy állandóan át kell öltözzön a mentőautók személyzete, amikor fertőzötteket visznek terepről kórházba, vagy onnan a fertőző részlegekre, illetve gyakran előfordul az is, hogy
A koronavírusos betegek szállítása után a mentőautót is fertőtleníteni kell, ameddig ez nem történik meg, nem indulhat el nem koronavírusos beteg ellátására. „Ezek mind időveszteségek. Olyan kapacitáshiány alakulhat ki ezek miatt, aminek a következtében emberéletek kerülhetnek veszélybe” – mondta Péter Szilárd.
A közeljövőt illetően a megyei mentőszolgálat vezérigazgatója elmondta,
Amennyiben ez megtörtént – amivel kapcsolatban vannak fenntartásai, tekintve, hogy a megyében később kezdődött a negyedik hullám, mint az ország más részein –, két-három hét múlva kezd érződni az enyhülés a mentőszolgálathoz beérkező hívások számában.
A járvány fékezését illetően Péter Szilárd elmondta, őt meglepi, hogy
„Két, három hétről, egy hónapról lenne szó. Én azt a fogatókönyvet alkalmaznám, ami sikeres volt, mert Hargita megye nem került olyan állapotba, mint most” – fogalmazott a mentőszolgálat vezérigazgatója, aki szerint attól függetlenül, hogy most nincs érvényben ilyen előírás,
A magánmentőket is bevetnék
Adela Cojan, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár elnöke kedden bejelentette, hogy a következő időszakban a magán mentőszolgálatok is veszik a 112-es segélyhívásokat, hogy segítsenek az egészségügyi rendszernek megbirkózni a nagy fertőzéshullámmal. A Marosvásárhelyi Rádió a megyei mentőszolgálat vezérigazgatójára hivatkozva azt közölte, hogy a mentőszolgálat már túlterhelt, és teljes kapacitással dolgozik. A hír szerint a megyei egészségbiztosítási pénztár már kapott költségvetés-kiegészítést a magán mentőszolgálatok bevonásának a finanszírozására. Utóbbiak viszont arra panaszkodnak, hogy a tavalyi szükségállapot idején is végeztek hasonló szolgáltatásokat, ám az állam nem fizette ki ezeket, illetve a költségekhez képest rendkívül kevés pénzt kaptak a szolgáltatásokra.
Megtalálták élve szerdán kora délután azt az ötéves kisfiút, aki hétfő délután tűnt el a Szeben megyei Oltalsósebes településről. A kiskorú eltűnését a fiú apja jelentette a rendőrségnek.
Februárhoz képest márciusban 381 lejjel (6,9 százalékkal) 5938 lejre nőtt a nettó átlagbér Romániában – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet. A bruttó átlagbér 9902 lej volt, 630 lejjel (6,8 százalékkal) nagyobb, mint az előző hónapban.
Egy 22 éves fiatalember és egy 20 éves lány meghalt, további két fiatal pedig megsérült egy balesetben, amely szerdára virradóra történt Vrancea megyében.
Az Országos Diszkriminációellenes Tanács nem képes ellátni a feladatát, így bárki következmények nélkül támadhatja a magyarságot is, hiszen nem kell büntetéstől tartania – állítja a Székely Figyelő Alapítvány vezetője, Árus Zsolt.
A képviselőházban szerdán elfogadott törvénytervezet szerint nőnek a társadalmi együttélés szabályainak, valamint a közrendnek és a köznyugalomnak a megsértése esetén kiszabható bírságok.
Volodimir Zelenszkijt szerdán fogadta a Cotroceni-palotában Nicușor Dan román államfő és Karol Nawrocki lengyel elnök.
Magyarországot mától egy liberális kormány vezeti, a „leköszönő nemzeti kormány” pedig elkészítette a leltárt – mondta Orbán Viktor korábbi miniszterelnök, a Fidesz elnöke szerdán a Facebook-oldalára feltöltött videóban.
A román gazdaság jelenleg recesszióban van a fogyasztás visszaesése és a piaci tevékenység lassulása miatt, de egy súlyosabb válság jelei nem mutatkoznak – jelentette ki szerdán az Agerpresnek Adrian Negrescu gazdasági elemző.
Kelemen Hunor szerint a 10 százalékot megahaladó éves infláció elsősorban a közel-keleti háború következménye, nem a kormány intézkedései idézték elő.
A villamos energia (+54,18 százalék), a lakbér (+43,78), a gázolaj (+32,68), a benzin (+22,42) és a kávé (+21,76) drágult meg a leginkább idén áprilisban a tavalyi negyedik hónaphoz képest – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet.
szóljon hozzá!