
Egyre több a koronavírusos beteg, a mentőszolgálat alkalmazottai túlterheltek
Fotó: Olvasói felvétel
Hargita megye az ország legtöbb mentőautóival rendelkező megyéi között van, de még így is a mentőcsapat-ügyeletek bővítésének a lehetőségeit vizsgálja a mentőszolgálat vezetősége, ugyanis a kapacitásaik határán vannak a koronavírusos betegek nagy száma miatt. A fertőzés masszív közösségi terjedésére utal az, hogy olyan nap is volt a héten, amikor a súlyos esetekhez riasztott rohammentő minden páciensénél koronavírus-fertőzést igazoltak a tesztek, függetlenül attól, hogy ők baleseti sérültek vagy ájult személyek voltak.
2021. október 15., 21:582021. október 15., 21:58
A koronavírusos betegek nagy száma miatt már kapacitásai határán működik a Hargita Megyei Mentőszolgálat.
„Egyre sűrűbben kezd előfordulni, hogy a hívások száma megnő, a mentők sokat kell álljanak a kórházak előtt, hiszen a kórházak túlterheltek. Az emberek azért nem érzékelik, hogy milyen gondok vannak a mentőszolgálatnál is, mert ahogy bejön a hívás, ha távolabbról is kell küldjük a mentőt, de a legközelebbi szabad kocsit átirányítjuk a beteghez.
– foglalta össze a helyzetet Péter Szilárd, a Hargita Megyei Mentőszolgálat vezérigazgatója. Elmondta viszont azt is, hogy
Kedden például Csíkszeredában az orvosos mentőautó, azaz a súlyos eseteket ellátó rohammentő összes betege koronavírusos volt: „akárhová hívták, ha autóbeleset volt, ha eszméletlen volt páciens, letesztelték őket, és mind Covid-fertőzöttek voltak”.
A mentőszolgálat vezetősége már vizsgálja a mentőcsapat-ügyeletek bővítésének a lehetőségeit. Ha két egymás utáni napon előfordul az – ami a napokban egyszer már megtörtént –, hogy a mentőautók a kórházak előtt kell várakozzanak az ellátásra szoruló betegekkel, akkor megnövelik a mentőcsapatok számát.
Ennek viszont az a veszélye – hangsúlyozta Péter Szilárd –, hogy a személyzet kimerül. Ha viszont szükség esetén nem hozzák meg ezt a döntést, akkor emberéletek kerülhetnek veszélybe, azaz úgy kell egyensúlyban tartsák a mérleg nyelvét, hogy mindkét serpenyőjében egyre csak halmozódnak a kockázati tényezők.
„A kórházak sürgősségi osztályain az ágyak tele vannak, hiszen mi is viszünk betegeket, és vannak olyanok is, akik maguktól mennek.
De ennek az a veszélye, hogy ha – Isten őrizz – ilyenkor történik valami súlyosabb, akkor nagyon távoli mentőpontokról kell a csapatokat átküldjük. Tehát ez állandó veszéllyel jár” – fogalmazott a mentőszolgálat vezérigazgatója.
Azzal is értékes idő veszhet el, hogy állandóan át kell öltözzön a mentőautók személyzete, amikor fertőzötteket visznek terepről kórházba, vagy onnan a fertőző részlegekre, illetve gyakran előfordul az is, hogy
A koronavírusos betegek szállítása után a mentőautót is fertőtleníteni kell, ameddig ez nem történik meg, nem indulhat el nem koronavírusos beteg ellátására. „Ezek mind időveszteségek. Olyan kapacitáshiány alakulhat ki ezek miatt, aminek a következtében emberéletek kerülhetnek veszélybe” – mondta Péter Szilárd.
A közeljövőt illetően a megyei mentőszolgálat vezérigazgatója elmondta,
Amennyiben ez megtörtént – amivel kapcsolatban vannak fenntartásai, tekintve, hogy a megyében később kezdődött a negyedik hullám, mint az ország más részein –, két-három hét múlva kezd érződni az enyhülés a mentőszolgálathoz beérkező hívások számában.
A járvány fékezését illetően Péter Szilárd elmondta, őt meglepi, hogy
„Két, három hétről, egy hónapról lenne szó. Én azt a fogatókönyvet alkalmaznám, ami sikeres volt, mert Hargita megye nem került olyan állapotba, mint most” – fogalmazott a mentőszolgálat vezérigazgatója, aki szerint attól függetlenül, hogy most nincs érvényben ilyen előírás,
A magánmentőket is bevetnék
Adela Cojan, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár elnöke kedden bejelentette, hogy a következő időszakban a magán mentőszolgálatok is veszik a 112-es segélyhívásokat, hogy segítsenek az egészségügyi rendszernek megbirkózni a nagy fertőzéshullámmal. A Marosvásárhelyi Rádió a megyei mentőszolgálat vezérigazgatójára hivatkozva azt közölte, hogy a mentőszolgálat már túlterhelt, és teljes kapacitással dolgozik. A hír szerint a megyei egészségbiztosítási pénztár már kapott költségvetés-kiegészítést a magán mentőszolgálatok bevonásának a finanszírozására. Utóbbiak viszont arra panaszkodnak, hogy a tavalyi szükségállapot idején is végeztek hasonló szolgáltatásokat, ám az állam nem fizette ki ezeket, illetve a költségekhez képest rendkívül kevés pénzt kaptak a szolgáltatásokra.
Sulyok Tamás jogi eszközök alkalmazásával is harcolni fog a maradásáért, és azzal vádolta meg az új kormányfőt, hogy összeesküvést sző az állami intézmények feletti ellenőrzés megszerzésére.
Ilie Bolojan PNL-elnök szombaton benyújtotta jelöltségét a pártelnöki tisztségre, amiről a Nemzeti Liberális Párt (PNL) vasárnapi rendkívüli kongresszusa dönt.
Péntek délben a napenergia fedezte Románia villamosenergia-fogyasztásának mintegy 70 százalékát, ez azonban nem jelentett olcsóbb áramot a fogyasztóknak – állapította meg elemzésében Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Egyesület (AEI) elnöke.
Tájékoztatót tartottak pénteken Sepsiszentgyörgyön az elektronikus nyomkövető fontosságáról, valamint a családon belüli erőszak áldozatainak elérhető segítségnyújtási lehetőségeiről.
Harminc köbméter faanyag eredetét nem tudta igazolni az a kereskedelmi cég, amelyet pénteken ellenőriztek a Hargita megyei rendőrök. A fát elkobozták, és 6000 lej értékben szabtak ki bírságot.
Sárga jelzésű hőségriasztást adott ki szombaton az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) 15 megyére, köztük Maros megyére is. Székelyföld többi részét egyelőre nem érinti a kánikula, záporok és zivatarok azonban előfordulhatnak.
A Richter-skála szerint 3-as erősségű földrengés történt szombaton 5 óra 37 perckor Buzău megyében, Vrancea szeizmikus térségben – közölte az országos földfizikai intézet (INCDFP).
Felvásárolták a legnagyobb árbevételű, magyar tulajdonosi hátterű székelyföldi üzletláncot, a Merkúrt - írja a Progresiv kiskereskedelmi szakportál nyomán az MTI.
Adrian Veștea kijelölt miniszterelnök péntek este a Facebook-oldalán bejelentette, hogy nem indul a Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnöki tisztségéért a vasárnapi kongresszuson, mert nem akarja legitimálni „azt a demokrácia látszatát keltő színjátékot.
Nicușor Dan pénteken kijelentette, hogy egyes európai vezetőkkel is tárgyalt a romániai politikai válságról, és ismertette velük az általa legvalószínűbbnek tartott forgatókönyveket.
szóljon hozzá!