Hirdetés
Hirdetés

Egyre nagyobb nyomás alá kerül a mentőszolgálat

Egyre több a koronavírusos beteg, a mentőszolgálat alkalmazottai túlterheltek •  Fotó: Olvasói felvétel

Egyre több a koronavírusos beteg, a mentőszolgálat alkalmazottai túlterheltek

Fotó: Olvasói felvétel

Hargita megye az ország legtöbb mentőautóival rendelkező megyéi között van, de még így is a mentőcsapat-ügyeletek bővítésének a lehetőségeit vizsgálja a mentőszolgálat vezetősége, ugyanis a kapacitásaik határán vannak a koronavírusos betegek nagy száma miatt. A fertőzés masszív közösségi terjedésére utal az, hogy olyan nap is volt a héten, amikor a súlyos esetekhez riasztott rohammentő minden páciensénél koronavírus-fertőzést igazoltak a tesztek, függetlenül attól, hogy ők baleseti sérültek vagy ájult személyek voltak.

Széchely István

2021. október 15., 21:582021. október 15., 21:58

A koronavírusos betegek nagy száma miatt már kapacitásai határán működik a Hargita Megyei Mentőszolgálat.

„Egyre sűrűbben kezd előfordulni, hogy a hívások száma megnő, a mentők sokat kell álljanak a kórházak előtt, hiszen a kórházak túlterheltek. Az emberek azért nem érzékelik, hogy milyen gondok vannak a mentőszolgálatnál is, mert ahogy bejön a hívás, ha távolabbról is kell küldjük a mentőt, de a legközelebbi szabad kocsit átirányítjuk a beteghez.

Idézet
Az a szerencsénk, hogy sok mentőautó van szolgálatban, ugyanis a lakosságszámhoz képest az egyik legtöbb mentővel rendelkező megye vagyunk, és ezért helyt tudunk még állni, nem alakult ki az, ami más megyékben, hogy egyszerűen nem tudnak mentőt küldeni a beteghez

– foglalta össze a helyzetet Péter Szilárd, a Hargita Megyei Mentőszolgálat vezérigazgatója. Elmondta viszont azt is, hogy

a mentőszolgálat már a kapacitásai kihasználtságának a határán áll a koronavírusos betegek nagy száma miatt.

Kedden például Csíkszeredában az orvosos mentőautó, azaz a súlyos eseteket ellátó rohammentő összes betege koronavírusos volt: „akárhová hívták, ha autóbeleset volt, ha eszméletlen volt páciens, letesztelték őket, és mind Covid-fertőzöttek voltak”.

Rengeteg az új eset, naponta már 20-40 koronavírusos beteget – tízszer többet, mint néhány hónappal ezelőtt – visznek otthonról kórházba vagy egyik kórházból a másikba, és jellemző az is, hogy több a rosszabb állapotban lévő páciensek száma, mint korábban.

Kockázatok és mérlegelés

A mentőszolgálat vezetősége már vizsgálja a mentőcsapat-ügyeletek bővítésének a lehetőségeit. Ha két egymás utáni napon előfordul az – ami a napokban egyszer már megtörtént –, hogy a mentőautók a kórházak előtt kell várakozzanak az ellátásra szoruló betegekkel, akkor megnövelik a mentőcsapatok számát.

Új szakszemélyzetet nem tudnak toborozni, ezt csak úgy tudják megoldani, hogy gyakrabban küldik ügyeletbe a meglévő alkalmazottakat.

Ennek viszont az a veszélye – hangsúlyozta Péter Szilárd –, hogy a személyzet kimerül. Ha viszont szükség esetén nem hozzák meg ezt a döntést, akkor emberéletek kerülhetnek veszélybe, azaz úgy kell egyensúlyban tartsák a mérleg nyelvét, hogy mindkét serpenyőjében egyre csak halmozódnak a kockázati tényezők.

Hirdetés

„A kórházak sürgősségi osztályain az ágyak tele vannak, hiszen mi is viszünk betegeket, és vannak olyanok is, akik maguktól mennek.

Idézet
Amíg a kivizsgálás zajlik, addig az ágy foglalt, utána dől el, hogy be kell utalni vagy haza lehet engedni. Ha minden egybeesik, akkor a kórház egyszerűen nem tudja átvenni tőlünk a beteget, aki olyan állapotban van, hogy kell feküdjön, mert ülni már nem tud. Ilyenkor a páciens a mentőben marad, mert ott figyelemmel tudjuk követni az állapotát.

De ennek az a veszélye, hogy ha – Isten őrizz – ilyenkor történik valami súlyosabb, akkor nagyon távoli mentőpontokról kell a csapatokat átküldjük. Tehát ez állandó veszéllyel jár” – fogalmazott a mentőszolgálat vezérigazgatója.

„Emberéletek kerülhetnek veszélybe”

Azzal is értékes idő veszhet el, hogy állandóan át kell öltözzön a mentőautók személyzete, amikor fertőzötteket visznek terepről kórházba, vagy onnan a fertőző részlegekre, illetve gyakran előfordul az is, hogy

más egészségügyi panaszok miatt hívnak mentőt, de a mentősök által elvégzett Covid-gyorsteszt pozitív eredményt hoz – ilyenkor szintén azonnal be kell öltözzön a személyzet.

A koronavírusos betegek szállítása után a mentőautót is fertőtleníteni kell, ameddig ez nem történik meg, nem indulhat el nem koronavírusos beteg ellátására. „Ezek mind időveszteségek. Olyan kapacitáshiány alakulhat ki ezek miatt, aminek a következtében emberéletek kerülhetnek veszélybe” – mondta Péter Szilárd.

Két-három hétig biztosan nem lesz javulás

A közeljövőt illetően a megyei mentőszolgálat vezérigazgatója elmondta,

két-három hétig még nem fog javulni a helyzet abban az esetben sem, ha Hargita megyében már elérte a csúcsot a járvány negyedik hulláma.

Amennyiben ez megtörtént – amivel kapcsolatban vannak fenntartásai, tekintve, hogy a megyében később kezdődött a negyedik hullám, mint az ország más részein –, két-három hét múlva kezd érződni az enyhülés a mentőszolgálathoz beérkező hívások számában.

Ha Hargita megyében még nincs a csúcson a járványhullám, akkor a következő hetekben romlani fog a helyzet.

A járvány fékezését illetően Péter Szilárd elmondta, őt meglepi, hogy

miközben tavaly, a jelenleginél kisebb esetszámok idején elrendelték a hatóságok a mindenkire egyaránt érvényes kötelező kültéri maszkviselést, most ez nem történt meg.

„Két, három hétről, egy hónapról lenne szó. Én azt a fogatókönyvet alkalmaznám, ami sikeres volt, mert Hargita megye nem került olyan állapotba, mint most” – fogalmazott a mentőszolgálat vezérigazgatója, aki szerint attól függetlenül, hogy most nincs érvényben ilyen előírás,

nyugodtan hordhatja kültéren is a maszkot az, aki felelősséget érez a saját és környezete egészsége iránt.

A magánmentőket is bevetnék

Adela Cojan, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár elnöke kedden bejelentette, hogy a következő időszakban a magán mentőszolgálatok is veszik a 112-es segélyhívásokat, hogy segítsenek az egészségügyi rendszernek megbirkózni a nagy fertőzéshullámmal. A Marosvásárhelyi Rádió a megyei mentőszolgálat vezérigazgatójára hivatkozva azt közölte, hogy a mentőszolgálat már túlterhelt, és teljes kapacitással dolgozik. A hír szerint a megyei egészségbiztosítási pénztár már kapott költségvetés-kiegészítést a magán mentőszolgálatok bevonásának a finanszírozására. Utóbbiak viszont arra panaszkodnak, hogy a tavalyi szükségállapot idején is végeztek hasonló szolgáltatásokat, ám az állam nem fizette ki ezeket, illetve a költségekhez képest rendkívül kevés pénzt kaptak a szolgáltatásokra.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. január 23., péntek

Egy 72 éves donor szervei több betegnek adhatnak reményt

Marosvásárhelyen hajtották végre 2026 első szervkivételét: egy 72 éves, intenzív osztályon kezelt, agyhalott férfi máját és veséit távolítottak el. Az életmentő szervek Kolozsvárra és Bukarestbe kerültek.

Egy 72 éves donor szervei több betegnek adhatnak reményt
Hirdetés
2026. január 23., péntek

Tiltakozásra készülnek az egészségügyben és a szociális ellátórendszerben

A két ágazat dolgozói dönthetik el, hogy milyen formában demonstráljon a Sanitas a kormány által tervezett 10 százalékos költségcsökkentés ellen. Ezúttal nem csak a szakszervezeti tagoktól várnak visszajelzést a tervezett tiltakozással kapcsolatban.

Tiltakozásra készülnek az egészségügyben és a szociális ellátórendszerben
2026. január 23., péntek

Nicușor Dan: nőtt a feszültség a koalícióban, a politikai stabilitás aggasztja a befektetőket

Nicușor Dan államfő szerint „valamivel rosszabb a helyzet a koalícióban, mint hat-hét hónappal ezelőtt”, de bízik benne, hogy egyben marad és folytatja a munkát.

Nicușor Dan: nőtt a feszültség a koalícióban, a politikai stabilitás aggasztja a befektetőket
2026. január 22., csütörtök

Az enyhülő időjárás miatt veszélyesek a befagyott tavak és folyók

Az elkövetkező napokban enyhe felmelegedés várható, így vékonyodhatnak a tavakon, folyókon a jégrétegek. A hatóságok figyelmeztetnek: ne menjünk rá a jégre.

Az enyhülő időjárás miatt veszélyesek a befagyott tavak és folyók
Hirdetés
2026. január 22., csütörtök

Tömeges elbocsátásokra készül márciustól egy erdélyi gyár

A Leoni vállalat aradi gépkocsialkatrész-gyártó üzeme értesítette az Arad megyei munkaerő-elhelyezési ügynökséget, hogy 465 alkalmazottjától válik meg a decemberben bejelentett leépítések keretében. Az első munkaszerződéseket márciusban bontják fel.

Tömeges elbocsátásokra készül márciustól egy erdélyi gyár
2026. január 22., csütörtök

Tanügyi általános sztrájk jöhet májustól az egyik megyében

Májusban vélhetően általános sztrájkba lépnek a közoktatásban dolgozók – nyilatkozta a Társadalmi Párbeszéd Bizottság csütörtöki ülésén a Tanügyi Szakszervezetek Ligájának Botoșani megyei elnöke.

Tanügyi általános sztrájk jöhet májustól az egyik megyében
2026. január 22., csütörtök

Ciolacu: számviteli trükkökkel kozmetikázza a költségvetési hiánycsökkenést a Bolojan-kormány

Marcel Ciolacu volt miniszterelnök szerint nem igaz, hogy a Bolojan-kormány reformjainak köszönhetően csökkent a költségvetési hiány.

Ciolacu: számviteli trükkökkel kozmetikázza a költségvetési hiánycsökkenést a Bolojan-kormány
Hirdetés
2026. január 22., csütörtök

A terv változatlan: áprilisban liberalizálják a földgázárakat

A földgázárak liberalizálása a korábbi ütemtervnek megfelelően áprilisban várható, ezen a téren nem történt változás – jelentette ki a kormányszóvivő.

A terv változatlan: áprilisban liberalizálják a földgázárakat
2026. január 22., csütörtök

Fizetés vagy nyugdíj? – 85 százalékos megvonást vezetne be a kormány

Első olvasatban tárgyalta a kormány csütörtöki ülésén azt a törvénytervezetet, amely szerint a nem járulékalapú nyugdíjjal rendelkező személyek elesnek a nyugdíjuk 85 százalékától, ha azt állami fizetéssel halmozzák.

Fizetés vagy nyugdíj? – 85 százalékos megvonást vezetne be a kormány
2026. január 22., csütörtök

Székelyföldi tudóst választott tagjává a Magyar Tudományos Akadémia

A Biológiai Tudományok Osztályához kapcsolódó új köztestületi tagjává avatta a Magyar Tudományos Akadémia a kézdivásárhelyi dr. Tóth Piroskát, a vizes élőhelyek specialistáját.

Székelyföldi tudóst választott tagjává a Magyar Tudományos Akadémia
Hirdetés