
Csíkszeredában tavaly 260 ebbel kezdték az évet, és 450 új egyedet fogadtak be
Fotó: Gecse Noémi
Míg egyes székelyföldi városokban évente 40-50 kóbor kutyát fognak be, addig másokban ez a szám eléri a több százat. A felelőtlen kutyatartás az egyik fő oka, hogy a városokban rendszeresen kóbor kutyák jelennek meg, okoznak gondot.
2019. február 09., 11:312019. február 09., 11:31
2019. január 30., 12:042019. január 30., 12:04
Az utcán magányosan vagy csapatokban csatangoló ebek helyzetét különböző módon próbálják megoldani az önkormányzatok. Míg Csíkszeredában a városházának egy alapítvánnyal van szerződése, Székelyudvarhelyen a hulladékkezeléssel is foglalkozó cég gyűjti be a kóbor kutyákat, Marosvásárhelyen pedig az önkormányzat tart fenn kutyamenhelyt. Csíkszeredából és Marosvásárhelyről évente több száz négylábút adnak örökbe Németországba.
Székelyudvarhelyen a polgármesteri hivatalnak az RDE Hargita Kft.-vel van szerződése a kóbor kutyák összegyűjtésére, és mint Ember Attilától, a városháza sajtószóvivőjétől megtudtuk, az utóbbi években nem változott a befogott kutyák száma.
Ha olyan kutyát fognak be, amelynek chipje, vagyis azonosítója van, azt visszaadják a gazdának” – tájékoztatott Ember Attila.
Barátságos négylábú a marosvásárhelyi kutyamenhelyen
Fotó: Haáz Vince
Marosvásárhelyen az önkormányzat tartja fenn a kutyamenhelyet, ahol évente többször is nyílt napot tartanak, hogy bátorítsák az embereket az állatok örökbefogadására. Az utcán csatangoló ebeket sintérek fogják be. Minden állatot ivartalanítanak és számon tartanak. Amennyiben chippel rendelkező állatot találnak, értesítik a gazdáját, és kifizettetik vele a 200 lejes befogási díjat, valamint a napi ellátást. Ha nem akarja átvenni a kutyáját, feljelentik a rendőrségen, és jelentős pénzbírságra is számíthat. A városháza tájékoztatása szerint tavaly 360 gazdátlan ebet vittek be a menhelyre. Mint megtudtuk, az önkormányzatnak együttműködési szerződése van egy németországi alapítvánnyal, amely rendszeresen örökbefogadó családokat keres a vásárhelyi négylábúaknak.
A marosvásárhelyi városháza szakigazgatóságának pár évvel ezelőtt volt egy kezdeményezése, melynek értelmében nyilvántartásba akarták venni és ivartalanítani a többnyire romák által lakott utcákban és a Hidegvölgyben lévő kutyákat. Az indoklás szerint ezzel részben megakadályozták volna az ebek túlzott elszaporodását és felleltározhatták volna az esetleges harci kutyákat is. A tervezetet azonban az önkormányzati képviselők egy része nem támogatta, így nem valósult meg. Marosvásárhelyen egyébként nemcsak a romák által lakott városrészekből, hanem a környező településekről is gyűlnek a kutyák, a polgármester szerint autókkal hozzák a város határáig a megunt ebeket, majd ott szabadon engedik őket.
Fotó: Veres Nándor
A csíkszeredai Pro Animalia Alapítvány ügyvezető igazgatója, Száva Emese érdeklődésünkre elmondta, hogy évek óta változatlanul nagy számú kutya kerül hozzájuk. Tavaly 260 ebbel kezdték az évet, és 450 új egyedet fogadtak. Ezek közül 164-et a polgármesteri hivatal fogatott be, a többit gazdáik vagy megtalálóik adták be. A alapítványnak van egy együttműködési, támogatási szerződése egy németországi alapítvánnyal, így nekik 432 kutyát adtak oda, hogy németországi örökbefogadó családokhoz kerülhessenek.
Száva Emese szerint bár sokszor kevés a hely, mégis mindig befogadják azokat az állatokat is, amelyeket gazdájuk megunt vagy már nem hajlandó gondozni. „Általában idős kutyákat hoznak be, vagy betegeket. De megtörténik, hogy szomszédtól, komától kaptak egyet ajándékba, s amíg kicsi és játékos volt, megfelelt, de aztán már nyűg lett. A gazdától nem kellene befogadnunk, de tudjuk, hogy úgyis az utcára kerülnek ezek a kutyák, így helyet és táplálékot biztosítunk nekik is.”
Fotó: Bencze Melinda
Az alapítvány vezetője azt is elmondta, hogy bár vannak olyan városi legendák, melyek szerint a Bukarestbe borvizet szállító teherautók onnan kóbor kutyákkal érkeznek vissza Csíkszeredába, erre semmi bizonyíték nincs. „Azt elképzelhetőnek tartom, hogy valaki egy távolabbi településről ideszállít pár megunt kutyát, s itt szabadon engedi. Mert az biztos, hogy nem a városból kerülnek ki a kóbor kutyák, hanem a környező települések is úgymond besegítenek.
csak azért tartanak ebet, mert szokás, hogy az udvaron egy állat ugat. Aztán ha megunják vagy egy kicsit több gondjuk akad vele, túl akarnak adni rajta.”
Száva Emese úgy véli, a kóborkutya-helyzetre az lenne a megoldás, ha a városban lévő, emberek által etetett, szelíd ebeket befognák, ivartalanítanák, majd visszaengednék, mert akkor megjelölnék, védenék saját területeiket, és elűznék a többi kutyát. Erre azonban nem nyitott a városvezetés.
A kutyamenhelyre kényszerült állatok számának csökkenésére részben megoldást jelentene az ingyenes ivartalanítás is, és ezt a Pro Animalia Alapítvány biztosítaná, de nem tudják megvalósítani, mivel a beavatkozást a csíkszeredai állatorvosok egy része nem nézi jó szemmel, sőt tiltakozik ellene.
A Cristian Mungiu rendezésében készült Fjord című, Norvégiában játszódó filmnek ítélte szombat este az Arany Pálmát a zsűri a 79. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon.
Felemelő és feltöltő az az összetartozás és szeretet, ami csak itt tapasztalható meg – vélik a zarándokok, akiket arról kérdeztünk, miért látogatnak évről évre a Nagy- és Kissomlyó-hegy közötti nyeregbe, a Hármashalom-oltárhoz pünkösdkor.
Az összmagyarság ünnepe, tízezrek találkozási pontja, „hazatérés” és még sorolhatnánk a csíksomlyói búcsú jelzőit. Újabb fotós összeállításunkban ezúttal a csíksomlyói búcsú arcait mutatjuk, akiken megakadt a fotósaink szeme és lencséje.
A búcsújárás elengedhetetlen kellékei a feszületek, zászlók, egyházi jelképek, amik tájékozódási pontként is szolgálnak a több százezres tömegben. Fotósaink képein mutatjuk az idei búcsú legszembetűnőbbjeit.
Az idei pünkösdszombaton is kegyes, sőt „túl kegyes” volt az időjárás a zarándokhoz, akik tűző napsütésben, nyárias melegben vehettek részt a búcsús szentmisén, Csíksomlyón. Fotókon mutatjuk.
Közösen csaknem 160 személynek nyújtottak orvosi ellátást a Hargita megyei mentőszolgálat és a tűzoltóság csapatai a csíksomlyói nyeregben. Ebben az évben kevesebb zarándok szorult segítségre, és ebben bizonyára a kedvező időjárás is közrejátszott.
A magyar, a székely és az ősi, a székelység megpróbáltatásaiban vigaszt nyújtó himnusz eléneklésével ért véget az idei csíksomlyói pünkösdi búcsú. A hegynyereg több százezer magyar zarándok hangját visszhangozta.
Újabb magyarellenes provokációval jelentkezett a csíksomlyói pünkösdi búcsú napján Mihai Tîrnoveanu, a Nemzet Útja (Calea Neamului) nevű román nacionalista szervezet elnöke.
A hithez, a családhoz és az örök keresztény értékekhez való hűség megőrzésére buzdította a zarándokokat Székely János, szombathelyi megyés püspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke, a Csíksomlyói búcsú idei szónoka.
Mozgalmas éjszakájuk volt a segesvári tűzoltóknak: néhány órán belül egy tűzesethez, valamint egy közúti szerencsétlenséghez is riasztották őket. A balesetben két felnőtt és két gyermek sérült meg.
3 hozzászólás