Rovatok

Szolgáltatások

Médiatár

Bejelentkezés

Bejelentkezés Facebook-fiókkal

Bejelentkezés Google-fiókkal

vagy

E-mail-cím

Jelszó

Elfelejtette a jelszavát?

Regisztráció

Beállítások

Olvasási mód:

Betűméret:

a a

22:03

Keserédes győzelem, egy gól hiányzott a dobogóhoz

21:45

Élcsapatot győzött le az alapszakasz zárásán a Marosvásárhelyi VSK

21:11

Bordélyvilág az egykori Csík vármegyében

21:04

Növelni tudta a mandátumai számát a Tisza, megvan a választások végleges eredménye

» MÉG TÖBB FRISS HÍR

Így oszlottak meg a külhoni magyarok levélszavazatai a pártok között

A becsapódás utáni állapotok a csíkszeredai tömbháznál

Eredmények, több mint kilencvenszázalékos feldolgozottságnál

Lépcsőházba hajtott egy autós Csíkszeredában

Halálos baleset történt Csíkszentmihálynál

Így oszlottak meg a külhoni magyarok levélszavazatai a pártok között

Szinte az összes levélszavazatot feldolgozták

Orbán Viktor először adott átfogó interjút a választási vereség után

Tánczos Barna: elkerülhetetlen a magyar-magyar kapcsolatok újragondolása

Eredmények, több mint kilencvenszázalékos feldolgozottságnál

Egy Hargita megyei városban megállították a népességcsökkenést

Átlagban 26,5 éves korban szülték meg első gyermeküket a nők Hargita megyében tavaly

Fotó: 123RF

A városok között csak egy van, amelyben a születések száma meghaladja az elhalálozásokét, a házasságok száma csökkent, a válásoké nőtt, és majdnem minden harmadik gyermek nem házasságban születik – érdekes 2024-es demográfiai adatok Hargita megyéről.

Széchely István

2025. január 03., 08:012025. január 03., 08:01

Továbbra is a népességcsökkenés a fő demográfiai probléma Hargita megyében – derül ki a Hargita Megyei Statisztikai hivatal legfrissebb jelentéséből, amely a 2024-es esztendő első félévének adatait összesíti. A statisztika ugyanakkor egy sor más, esetenként aggasztó vagy érdekes adatot is tartalmaz.

A vizsgált féléves időszak végén, 2024. július elsején 323 213 lakosa volt Hargita megyének és a természetes szaporulat negatívan alakult: 443-mal csökkent a népesség.

A lakosság 55,58 százaléka a 25-64 éves korosztályba tartozik, a korosztályonkénti értékek enyhe eltolódása látható a féléves időszak végére az idősebb korosztály felé.

Fotó: Freepik

Az év első felében 1357 születést és 1800 elhalálozást jegyeztek fel a megyében. 5,57 elhalálozás jutott ezer lakosra, ugyanez a születések esetében 4,2, viszont óriási különbség van e tekintetben a vidék és a városok között: vidéken 4,65, a városokban mindössze 2,65 születés jut ezer lakosra.

Szentegyházán pozitívan alakult a természetes szaporulat

Mivel a megye népessége csökken, nem meglepő, hogy a települések születési és elhalálozási rátájában is ez a tendencia tapasztalható.

A városok közt mégis van egy, Szentegyháza, ahol pozitívan alakult a természetes szaporulat 2024 első félévében: ezer lakosra 5,45 születés jutott – ez egyben a legmagasabb is a városok között –, elhalálozás viszont csak 4,92.

A születések és elhalálozások rátáját tekintve a városok közül Balánbányán a legrosszabb a helyzet, ott az ezer főre számolt születésszám 0,56, az elhalálozásoké viszont 5,04. Nem sokkal jobb a helyzet Borszéken sem (0,39, 3,49), noha az elhalálozások rátája ott a legalacsonyabb a városok között.

A megyei jogú városok esetében érdekes, hogy ahol magasabb az ezer főre jutó születésszám, ott az elhalálozásoké is az: Csíkszeredában 2,21 születés és 3,87 elhalálozás jut ezer főre, Székelyudvarhelyen 2,70, illetve 4,68, Gyergyószentmiklóson pedig 3,37 és 5,08. Az egyetlen kivétel Maroshévíz, ahol a viszonylag alacsony születési ráta (2,21) magas elhalálozási rátával (5,70) társul.

Az újszülöttek majdnem harmada nem házasságban született

Az első szüléskor a nők átlagéletkora 26,5 év – derül ki a statisztikai hivatal jelentéséből, ugyanakkor az is látható az adatokban, hogy

vidéken korábban, átlagban 25,8 évesen, míg városon 27 évesen adnak életet első gyermeküknek a nők.

A statisztikából az is kiderül, hogy olyan anya is van a megyében, aki negyven évesen tizenhatodik gyermekét szülte meg 2024 első félévében. 5 gyermeknek 15 évesnél fiatalabb anyák adtak életet a vizsgált időszakban.

Fotó: Gábos Albin

Az ezer főre jutó születésszám a vidéki települések közül Székelyvarságon (7,78) a legmagasabb, a következő két község pedig Kányád (7,63) és Gyimesfelsőlok (6,30). Az adatokból az is kiderül, hogy az újszülötteknek majdnem a harmada – 28,2 százalékuk – nem házasságban született. Ennek az aránya vidéken lényegesen kisebb, mint városon.

A válások száma nőtt, a házasságkötéseké csökkent

A házasságkötések száma csökkent 2024 első félévében az előző esztendő azonos időszakához képest: 585 házasságkötést jegyeztek fel a megyében 2024 első felében, 2,82 százalékkal kevesebbet, mint egy évvel korábban.

A megházasodók átlagéletkorát tekintve a 25-29 éves korosztályba tartozók vannak a legtöbben (36 százalék fölött).

A 20 évnél fiatalabb menyasszonyok aránya összességében 3,25 százalékos volt, de megoszlásukat tekintve az ilyen házasságok döntő többsége városokban köttetett, vidéken alig volt rá példa.

Fotó: Pixabay

A válások száma 1,35 százalékkal volt gyakoribb 2024 első félévében, mint egy esztendővel korábban. Ez 148 válást jelent megyeszerte, amelyek 41,5 százalékos arányban olyan családokban történtek, amelyekben kiskorú gyermekek is élnek, összesen 101.

Csíkszék Udvarhelyszék Gyergyószék